Talán helyesebb lenne ha most az írás címe az lenne, hogy „Nagyüzem lesz a baloldalon.” A Magyar Hang Plusz, (2023. február 07.) számában Mellár Tamás tollából, „Keserű gondolatok az ellenzékről az átlépések ürügyén” címen bár Párbeszédes politikusként elemez, szokatlan módon mégis inkább politológusként, befelé, szinte magának elmélkedik az évadnyitón hallottakról, illetve azok hatásaként. Azt írja;
A DK helyében én nemhogy nem vadásznék más pártok tagjaira, hanem be sem engedném egy ideig a máshonnan kilépetteket”. Majd tovább kesereg: „….. nem a személy és a konkrét eset, a fontos, hanem az esemény, annak tipikus volta, amely rávilágít az ellenzék szomorú, már-már reménytelen helyzetére………….. Az ellenzék megítélése semmit nem javult, sokkal inkább tovább romlott.” És ennek oka a legnagyobb mértékben, hogy az „……ellenzéki pártok nem összefogásban, pártkoalícióban gondolkodnak, hanem az ellenzéki vezetőszerep megszerzésében.
Summás megállapítások következnek, például;
……tömegvonzási törvénynek besegítve ők maguk is elkezdték bevonzani más pártok ellenzéki politikusait. Ez elég könnyen ment és megy, hiszen a magyar politikai életben a legtöbb szereplő (tisztelet a kevés kivételnek) megélhetési politikus, nemcsak kormányzati oldalon, hanem az ellenzéki pártoknál is. Akik semmihez nem értenek, dolgozni sem szeretnek, viszont sok pénzt akarnak hazavinni, azoknak eszményi hely a politikusi pálya. Ma Magyarországon az egyik legjobb üzlet a politika,…
Ezek után felteszi saját magának a nagy költői kérdést, amelyre a választ mi már régóta tudjuk; „Miért lenne több ellenzéki szavazó attól, hogy az ellenzéken belül átrendeződés történik? Ez a játék lose-lose, vagyis ellenzéki oldalon mindenki veszít.”
A Magyar Nemzet (2023. 02.09) „Újjáéledhet az MSZP–SZDSZ-koalíció, csak új szereposztásban – Színjáték a DK–Momentum-csörte” címmel Deák Dániel politológus tollából több mint figyelemre méltó elemzés született meg. Bár összességében ez is eszmefuttatás, párhuzamba állítás a múltban történtekkel;
A Momentum szerepe a Gyurcsány-féle baloldali világban nagyjából ugyanaz lenne, mint ami 2010 előtt az SZDSZ-é volt: begyűjteni a legnagyobb baloldali párttal nem szimpatizáló ellenzéki szavazókat, majd koalícióra lépni.
Majd folytatva a „Momentum és a DK között kreált mesterséges konfliktus csupán színjáték, ami a szavazótábor maximalizálásáról szól egy későbbi DK–Momentum-koalíció létrehozásához. Ugyanez volt a logikája az MSZP– SZDSZ-koalíciónak is,……”, illetve ezt így gondolja tovább; „miközben a többi kisebb baloldali párttal végleg leszámolna”.
Az „elméleti eszmefuttatás” azonban innen átsiklik egy másik műfajba, a szinte már tudósítás műfajába tartozó, konkrétságba ágyazott sorokba;
Ezt Gyurcsány Ferenc egyértelművé is tette az évértékelő beszédében: a Demokratikus Koalíciót tartja az Orbán-kormány ellenfelei gyűjtőpártjának, minden más formációval leszámolna, egyedül a Momentumot tartaná meg koalíciós partnerként… szinte nem telik el úgy hét, hogy ne lépjenek át a Demokratikus Koalícióba valamelyik baloldali formációból.
Miért idézzük ezeket a sorokat, és miért írjuk, hogy szinte tudósítás és konkrétság? Mert a hangvétel így folytatódik tovább, s ez közelebbről is érintheti majd a 2024-es kampány idejét, illetve a választásokon történteket, itt II. kerület vonatkozásában;
Az elkövetkezendő hónapokban további átlépésekre lehet számítani, a folyosói pletykák szerint erőteljes nyomás helyezkedik például a II. kerületi Őrsi Gergelyre és a zuglói Horváth Csabára. Mindkét MSZP-s polgármester válaszút elé lett állítva: vagy csatlakoznak Gyurcsány pártjához, vagy leszedik őket az önkormányzati választás előtt.
Mindenesetre a választópolgárnak nagyon el kell majd gondolkodnia és figyelnie kell a továbbiakban, nem különben a Fidesz – KDNP pártszövetségnek is erőteljes lépéseket kell tennie a jövőben, II. kerületiként, ha nem akarjuk, hogy újra „kiénekeljék a szánkból a sajtot”.
A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.