Amikor, és ameddig egy ember önszántából odafigyel a másikra

Meddig szabad, lehet hinni a nagy kísérlet, a szivárványkoalíció sikerességében?

Amikor egy ember önszántából odafigyel a másikra, hogy az mit mond, akkor ezt sok mindennek az indítékából teszi. Ha ezt önszántából érdeklődéssel, de érdekmentesen cselekszi, akkor annak oka nem más, mint maga a meghallgatott személyiség, és a várt vagy hallott elgondolkodtató mondanivaló tartalmassága, minősége. Ez még inkább igaz, ha mindez visszatérően valósul meg; akkor már a kitüntetett személyt például már közeli jó barátként vagy kedves ismerősként tartjuk számon.

A politikusra odafigyelő választópolgár

Politikus esetén, pedig ha a megnyilvánulásait, üzeneteit különösen figyelemre méltónak tartjuk, akkor már direktben keressük is az alkalmat a találkozásra. De most nem a barátról, ismerősről, avagy a politikusról akarok elmélkedni, hanem az őt hallgató emberről. Arról az emberről, aki hallgatja a március 15-i ünnepi beszédet a néma tömegben, vagy évértékelőjét, kongresszusi zárszavait meghívott vendégként, avagy egyedül otthon, esetleg a TV nyilvánossága előtt. Hallgatom a szónoki beszédet, követem az építkező gondolatokat, el-eltűnődöm a szófordulatokon, metaforáin, rejtett üzenetein, intellektusán, s miközben feldolgozom a hallottakat, folyvást egy kérdés is motoszkál bennem. Vajon mindenki megérti a szónokot, rezonál-e a néma hallgatóság a szónok mondanivalójára? „Lejön-e” a nem keresztény ember számára is a következő bibliai idézet;

Írva van: Óvakodj a hamis prófétáktól, akik báránybőrbe jönnek hozzátok. Gyümölcseiről ismeritek meg őket. A jó fa jó gyümölcsöket, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöket terem.

Biblia

Mert a több mint félmilliós békemeneten, a tavaly október 23-ai ünnepi beszéden résztvevők közül valószínűleg vannak, akik nem biztos, hogy tudják, mit jelent ez. Esetleg, még irritálja is az ateistát, a szónoki szándékkal pontosan ellenkező hatást elérve. De a szónok folytatja tovább, s feloldja-megoldja dilemmámat.

Nézzetek a mellettetek állóra: ha szemébe néztek, láthatjátok, rá számíthattok. Ő mindent meg fog tenni, hogy akár a legvastagabb falon is átmenjünk.

Végül a szokásos befejező mondataival zárja mondandóját tudván, hogy megengedő, szabadon gondolkodó, nem gyűlölködő, toleráns, mindent a helyén kezelő emberek hallgatják meg;

A Jóisten mindannyiunk felett. Magyarország mindenek előtt!

Orbán Viktor miniszterelnök 2022-es évértékelő beszéde

Egymásért felelős politikai gondolkodás

Igen, igen! Ez is a 2/3-os sikereknek a titka – a folyamatos gazdasági fejlődés, a biztonság, az életszínvonal emelkedése mellett, – hogy egyre többen „kódolni tudják” a miniszterelnök beszédét. S ehhez nem kell hozzátenni a mindenki által hitelesített, tapasztalatokon alapuló közmondást, miszerint „a járt utat, ne cseréld fel a járatlanért, a biztosat a bizonytalanért”. A politikai kultúra, az egymásért felelős politikai gondolkodás egyre több embernek lett, lesz a sajátja. Csak zárójelben jegyzem meg a fentiekhez; a hallgatóról beszéltem minden látszat ellenére. Bár tudjuk, hogy a politikai kultúra töretlen fejlődésében már 1989-ben is bízott ez a fiatalember, aki immáron három egymás utáni parlamenti ciklusban az ország miniszterelnöke, és aki bizalmat kér a jövőre, most majd március 15-én is, – a várhatóan minden eddigi legnagyobb Békemenet sokszázezres hallgatósága előtt – minden az országunkról felelősen gondolkodó szavazópolgártól. Sok milliónyian vannak, és még annál is többen lesznek, mert a felelősen gondolkodók száma egyre jobban növekszik. Április 3-ig, ha az emberek félre tesznek minden ideológiát, politikai ellentétet, vélt vagy valós korrupció elleni harcot, volt – avagy pillanatnyilag majd generált botrányt, gyűlöletet, elszenvedett, akár jogos sérelmeiket, s csak a haza sorsára gondolnak, benne a személyes életük jobb, biztonságosabb alakulására, akkor addigra már mindenki felelősen fog gondolkodni.

Soha többé Gyurcsány-korszak! – ezzel az üzenettel vonultak utcára a Békemenet résztvevői 2021 október 23-án

Háborús veszélyhelyzet

A nehéz helyzetekkel körülvéve, amikor számtalan vész veszélyezteti életünket, – és itt a legújabb a háború réme is – akkor eltörpül minden más eddigi probléma, emberi ellentét. Egyenként és csak együttesen összetartva reménykedhetünk abban, hogy el tudjuk kerülni kis hazánkkal a nagyhatalmak „játékát”. Amerika jól tudja magáról, hogy messze van… Két világégés idején, amikor már több éve harcoltak egymás ellen a népek, akkor lépett be „messzi,” rossz döntnökként, s mostanra már generálja is a konfliktusos helyzetet. Európa, és a mi mostani miniszterelnökünk nem akar, s nem akarhat háborút, mert Európát akkor majd újra feloszthatják, mint ahogy minket annak idején. Az első világháború, és az azt követő 1919-1921 közti időszak eseményei és következményei mind a széthúzás eredményei voltak… Látszólag kisebb jelentőségű a világ eseményeinek árnyékában, de nekünk határainkon belül ma a legfontosabb a választás eredménye, eredményessége.

Az orosz-ukrán háború első napja, 2022.02.24

Mi lesz a szivárványkoalíció sorsa?

Sokakat foglalkoztat, – a kormánypártiakat és ellenzékieket egyaránt, – hogy mi lesz ennek a szivárvány koalíciónak a sorsa, kérdése? Evezzünk békésebb vizekre, gondoljunk bele, hogy béke idején mennyire szabadon gondolkodhatunk…

Összpontosítsunk egy kicsit a szavak jelentéstartalmára is, természetesen nem elvont szellemi megközelítésben, hanem nagyon is gyakorlati vonatkozásban. A szivárvány koalíció – politikai értelmezésében ismert, hogy ez, – nem jelent mást, mint különböző felfogású, gondolkodású emberek, pártjaik összefogását. Ezen összefogás mögött nálunk egymással a szokásosnál is többen és szélesebb körben vitáznak, az egyes egyének bal vagy jobboldalinak, balliberálisnak, liberálisnak, esetleg mindent megkerülve zöldnek mondva magukat. A legerősebb formációtól kezdve az „átpolitizált” Jobbikig mindegyikben van kisebb/nagyobb mértékben újsütetűnek nevezett balliberális csoportosulás is, kiemelve a csoportosulás szót… Ráadásul minden párton belül van ilyen, és olyan „színezet” is. Hiszen a belső pártvitákból, azok nyilvánosságra kerülésével látható is ez. Megkockáztatva azt az állítást is, hogy a belső viták résztvevői sem tudják a viták igazi, mélyebb, rendszerszintű okait. Az ilyen is, olyan is jelentős különbözőségeiből fakadó gondolkodásmódok mindent meghatározó voltát.

Szivárvány a Pasarét felett 2013. december 9-én

A liberalizmus fejlődéstörténete

Pedig ezen jelentős gondolkodásmódbeli különbségek könnyen láthatóvá válnak, ha belegondolunk, utána nézünk a liberális szó, fogalom fejlődéstörténetének. Ma a liberális és a balliberális szót felváltva, „csereszabatosan”, az utca emberétől a médiáig mindenki használja, szinte minden megkülönböztetés nélkül. De a politikailag kicsit tájékozottabbak sincsenek igazán tisztában azzal, hogy a ma használatos liberális és a szabadon gondolkodó, úgynevezett hajdani szabadelvű mentalitás között fényévnyi a távolság. E kettőt, jól felfogott politikai érdekek mentén, az utóbbi évtizedek alatt a „kideríthetetlen egyesek” összemosták, így tudatosan egynek értelmezik. Annyira, hogy a szinonima szótárban a liberális szócikk szinonimájaként a szabadon gondolkodó – szabadelvű értelmezést jelölik meg.

Az erőszakosságot és diktatórikusságot is magába foglaló balliberális kifejezést egyáltalán nem is találjuk meg, így annak magyarázatát sem az értelmező – politikai szótárakban. Ugyanakkor az egyenlőség mellett, hosszan a liberális=szabadelvű szavak utáni jelentéstartalmak felsorolásánál ezeket olvashatjuk; engedékeny, elnéző, türelmes, toleráns. Sőt, amikor még egyenlőség jelet sem tehettek közéjük, mert még egyik fogalom sem létezett, – hiszen, mint pártnév először Spanyolországban tűnt fel 1811-ben, a cadizi kortez nevezte el magát elsőként szabadelvűnek, – addig minderre régebben a régies kifejezésű (még politika/ideológia mentes) nagyvonalúság, bőkezűség szavak voltak használatosak.

Kérdés, hogy „divatja múltnak” tekintjük e „gesztusokat”? A mára már mindent átszövő piac szinte elfelejteti velünk ezen értékeket, csak igen ritka esetben használjuk, avagy a másik irányába gyakoroljuk ezeket. Pedig a vitapartnerek lelkük mélyén, habitusukban változatlanul ezek mentén, sokszínűen, ugyan tudat alatti antagonisztikus ellentétekkel felvértezve próbálják megoldani egymás között felmerült problémáikat. Ráadásul és ugyanakkor a „szivárvány koalíciónak” politikai – ideológiai elméleti alapjai sincsenek kimunkálva, az azokra támaszkodni tudó alapszavak sincsenek meg, illetve amik megvannak, azok pedig már valóban ellentétesek. Hogyan működhetnek együtt az abban részvevők hosszabb távon, amikor a bennük lévő gyűlölet nagysága sem egyforma? „Nézzetek a mellettetek állóra: ha szemébe néztek, láthatjátok”, hogy viszont rá sohasem számíthattok. „Ő” mindent meg fog tenni, hogy saját hatalmi érdeke erőszakosan és diktatórikusan érvényesülhessen. Emlékezzetek, hogy a korábban szabadelvű engedékeny, elnéző, türelmes, toleráns természetetekkel, még régebbről „nagyvonalúságként, bőkezűségként” számon tartott magatartásotokkal mennyi bajt okoztatok magatoknak és másoknak egyaránt, amikor erőszakosan, avagy éppen önként egyesültetek a szélsőségesekkel, a balliberálisokkal, Ti szabadelvűek–liberálisok.

A BLM mozgalom – erőszakos liberálisok

Erőszakos liberálisok

Emlékeztetőül; 1918. október 24. a Magyar Nemzeti Tanács létrejötte. Károlyi Mihály vezette Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt, Jászi Oszkár vezette Polgári Radikális Párt, illetve a  Magyarországi Szociáldemokrata Párt  alkotta. S amelynek következménye 1919. március 21. a Tanácsköztársaság kikiáltása. Garbai Sándor szociáldemokrata és Kun Béla kommunista vezetők közösen kiáltották ki. 1948. június 12. a Magyar Dolgozók Pártja megalakulása. Ennek előzménye, hogy a hiteles szociáldemokrata politikusokat, Peyer Károlyt, Kéthly Annát a pártvezetésből kiszorították. A megalkuvó szociáldemokrata vezető Szakasits Árpád vezetésével, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) erőszakos felszámolásával, és a Magyar Kommunista Pártba történő beolvasztásával jött létre ez az egyesülés, ez a párt, a kommunisták dominanciájának platformján.

A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.

Írja be a keresőszót fentre és nyomja meg az entert a kereséshez. Az ESC megnyomásával tudja a keresést megszakítani.

Vissza a lap tetejére

Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ. A sütik kikapcsolása a böngésző beállításaiban lehetséges.

View more
Cookies settings
Elfogadom
Adatvédelmi és Cookie szabályzat
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

Kik vagyunk

A weboldalunk címe: http://www.hidegkutihirek.hu.

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások
Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. Egy személytelenített, az e-mail címből előállított karakterlánc (hashnek szokás nevezni) kerül továbbításra a Gravatar szolgáltatás felé, ha ez az oldalon használatban van. A Gravatar szolgáltatás feltételei az alábbi címen tekinthetőek meg: https://automattic.com/privacy/. A hozzászólás elfogadása után, a hozzászólásunk tartalma és a profil képünk is megjelenik nyilvánosan.
Média
Amennyiben regisztrált felhasználó által kerül kép feltöltésre a honlapra, kerülni kell az az olyan EXIF-eket, amelyekben GPS pozíció adatok is szerepelnek. A honlap látogatói ezeket letölthetik és kinyerhetik a helyadatokat a honlapon található képekből.

Kapcsolatfelvételi űrlapok

Sütik
Ha hozzászólást adsz a honlapodon, bejelentkezve maradhatsz a megadott neved, e-mail-ed és webcímed eltárolásával egy sütiben. A tárolás a te kényelmi célokat szolgálja azért, hogy a következő hozzászóláskor ezeket az adatmezőket ne kelljen kitöltened. Ezeknek a sütiknek a lejárati ideje 1 év. Ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be is vagyunk jelentkezve erre a honlapra, akkor átmeneti sütiket állítunk be, annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a böngésző elfogadja-e a sütiket. Ezek a sütik nem tartalmaznak személyes információt, és törlődnek, ahogy bezárjuk a böngészőt. A honlapra történő bejelentkezéskor több sütit hozunk létre, amely elmenti a bejelentkezési információt és a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit. A bejelentkezési sütik két napig érvényesek, a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit tároló süti egy évig. Amennyiben az “Emlékezz rám” opciót bejelöljük, a bejelentkezés két hétig folytatódik. Kijelentkezéskor a bejelentkezési sütik eltávolításra kerülnek. Amennyiben bejegyzést vagy oldalt szerkesztünk, egy újabb sütit tárol el a böngészőnk. Ez a süti nem tartalmaz személyes adatot, egyszerűen csak a bejegyzés azonosító számát tárolja, amelyet szerkesztettünk. Egy nap múlva jár le az érvényessége.
Más honlapokról származó beágyazott tartalmak
A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Analitika

Kivel osztjuk meg a felhasználói adatokat
Mennyi ideig őrizzük a személyes adatot
Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára. A honlapon regisztrált felhasználók (ha vannak ilyenek) személyes adatai a saját felhasználói profiljukban is tárolásra kerülnek. Minden felhasználó megtekintheti, szerkesztheti vagy törölheti a személyes adatait bármikor (kivéve, hogy nem változtathatja meg a saját felhasználói nevét). A honlap rendszergazdái ezen információkat szintén megtekinthetik és szerkeszthetik.

Milyen jogokkal rendelkezik a felhasználó a saját adatai kapcsán

A weboldalon regisztrált fiók vagy hozzászólás írása esetén kérhető a személyes adatok export fájlban történő megküldése, amely bármilyen adatot tartalmaz, amit korábban a felhasználó rendelkezésünkre bocsátott. Kérhető továbbá, hogy bármilyen korábban megadott személyes adatot töröljük. Ez nem vonatkozik azokra az adatokra, amelyeket adminisztrációs, jogi vagy biztonsági okokból kötelező megőriznünk.

Hová továbbítjuk az adatokat

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti.

Kapcsolati adatok

Hidegkúti Hírek
Kiadja: Új Hírek Média Korlátolt Felelősségű Társaság
1137 Budapest Katona József utca 6. 2/24
Kiadásért felel: Dr. Gór Csaba Gyula
Lap menedzser: Dr. Erdősi Károly, Küller András
Főszerkesztő: Dr. Erdősi-Boda Katinka
E-mail: info@hidegkutihirek.hu
Save settings
Cookies settings