Megemlékezés Trianonra

Megemlékezés Trianonra

Immáron 104. éve írták alá a trianoni békediktátumot. A hagyományhoz híven a Pesthidegkúti Polgári Körök Szövetségének szervezésében június 4-én ünnepi megemlékezést tartottak a Szent Korona Dombnál Máriaremetén, a Bazilika kertjében. Kondor Katalin és Korényi Zoltán köszöntötte a résztvevőket. Beszédet mondtak a helyi felekezetek lelkészei, Matus Mihály tárogatón játszott, Elkán Lili, az Ökumenikus Általános Iskola diákja énekelt, Csabai János elszavalta Babits Mihály versét.

A megemlékezés főszónoka Marosvári István, a az Ökumenikus Iskola történelemtanára volt, beszédét, az alábbiakban olvashatjuk:

Fáj a földnek és fáj a napnak

s a mindenségnek fáj dalom,

de aki nem volt még magyar,

nem tudja, mi a fájdalom!

Dsida Jenő e négy sorában a lehető legtömörebben foglalja össze mindazt, ami miatt ma összegyűltünk itt. Fájdalommal emlékezünk rá, hogy ezelőtt 104 évvel Trianonban aláírásra került a hazánkat hidegvérrel megcsonkító békediktátum.

Felsorolni is lehetetlen, mi mindent veszített nemzetünk:

– elvesztettük 3 milliónál is több honfitársunkat, akik számára kezdetét vette ekkor az idegen uralom alatti elnyomással együtt járó kisebbségi lét – köszönet és tisztelet illeti őket, hogy annyi szenvedés után ma is őrzik magyarságukat,

– elvesztek a mesés tájak, a Kárpátok hegyei – aki valaha is megcsodálta már őket közelről, szépségük kitörölhetetlenül beleégett a retinájába,

– és más országé lettek olyan városok, települések, melyekhez a magyar történelem oly sok eseménye kapcsolódik

Juhász Gyula így fogalmazott „Trianon” című versében:

Nem kell beszélni róla sohasem,

De mindig, mindig gondoljunk reá…

Szakmáját gyakorló történelemtanárként nem tudok eleget tenni a vers első sorában foglaltaknak, hiszen nehéz lenne úgy tanítani a hetedikeseknek Trianont, hogy nem beszélek róla. De nemcsak én beszélek nekik róla, hanem mások is, mert mire az iskolában hazánk e tragédiájáról tanulunk, ők sok mindent tudnak már: ismerik magát a Trianon kifejezést, a tőlünk területet nyert országok neveit szokták ismerni, sőt, néhányan adatokat is tudnak már a veszteség mértékére vonatkozóan.

Nem volt még olyan évfolyam, ahol ne kérdezték volna meg a diákok: Miért? Miért történhetett ez meg velünk? Miért hagytuk?

A Trianonhoz vezető okokról a következőket szoktam elmesélni nekik:

  • az első ok az államalapítás óta többször felerősödő/fellángoló magyarirtás: 1241-ben a tatárok, a XIV. század végétől kezdve az oszmán törökök támadása, majd a közel 150 éves török jelenlét hazánkban hatalmas véráldozatokat követelt népünktől
  • az előzőekben említett népességfogyatkozást kihasználó szakadatlan bevándorlás, ami hazánk nemzetiségi összetételében a magyarság arányának alig több mint 50%-osra csökkenését eredményezte
  • nem hagyható figyelmen kívül a Habsburgok szerepe sem: a birodalmi érdekek szem előtt tartása a magyar érdekek háttérbe szorulását hozta magával. Az erőszakos ellenreformáció, a madéfalvi veszedelem ezrek külföldre költözését eredményezték, 1848-ben pedig Jellasics támadása a magyar forradalom vívmányainak lerombolására a nemzetiségek elszakadási törekvéseit erősítette. A nemzetiségek vezetői ekkor még csak Bécsbe, Belgrádba, Bukarestbe jártak tárgyalni, egyeztetni, de a nemzetiségek Mo.-tól való elszakadási, és a többségi országhoz való csatlakozási szándéka már tapintható volt
  • a Monarchia elhibázott politikája – dacára a vitathatatlan gazdasági fellendülésnek – csak tovább rontott a helyzeten: 1868-as nemzetiségi törvény, vagy az 1907 – es ún. Lex Apponyi tovább hergelte a nemzetiségeket a Monarchia ellen. Közben csendben zajlott – mivel 1848-tól szabadon adható-vehető árucikké vált – földek átjátszása idegen kézre
  • az első világháborúban való részvételünk végzetesen meggyengítette a Monarchiát. Az átmeneti sikereket, győzelmeket követően az 1918. januárjában kibontakozó sztrájkhullám következtében radikálisan csökkent a termelékenység, a frontra juttatandó utánpótlás akadozása, az országosan felerősödő élelemhiány már előrevetítették a vereség bekövetkeztét. Az ókori rómaiaktól pedig már ismerjük a „Vae victis!”, „Jaj a legyőzötteknek” igazságát.
  • az 1918. novemberi fegyverletételt követően az ország rossz kezekbe: Károlyi Mihály és kormánya ténykedése tovább rontott az ország helyzetén. A sikertelen földosztás, az indokolatlan bizalom az antant felé, a frontkatonák leszerelése (Linder Béla: nem akarok több katonát látni), a tanácsköztársaság intézkedései és terrorja, a világforradalom bekövetkeztében való bizakodás, a külső ellenség helyett belső ellenzékkel való leszámolás utóbb végzetes hibának bizonyult
  • a világháború előtt és alatt a Nyugat folyamatos támogatást nyújtott, és a hadbaszállásért cserébe területeket ígért a Magyarországon élő nemzetiségeknek. Érvük, miszerint a Magyar Királyságban egy szűk nemesi réteg ezer éven át elnyomta az itt élő nemzetiségeket, termékeny talajra hullottak. Nyugati támogatás nélkül nem ment volna Mo. feldarabolása
  • habár Károlyi hagyta leszerelni a frontról hazatérő magyar katonákat – mert ekkor még abban bízott, hogy Ausztriától elválva Mo. a győztesek közé kerülhet – , a tanácsköztársaság idején Kun Béláék létrehoztak egy magyar Vörös Hadsereg, de nem nemzeti alapon, hanem a nemzetközi imperializmus ellen soroztak be, távlati célként pedig egyesülni akart a szovjet hadsereggel
  • Az 1919-es évben, amíg Magyarország nem kapott hivatalos meghívót a béketárgyalásra (az antant nem ismerte el kormányainkat), a nemzetiségek mértéktelen területi követelőzése befolyásolta kárunkra a döntéshozókat. Mire Apponyiék 1920. januárjában megérkeztek Párizsba, Clemenceau és csapata már késznek tekintették a béketervezet szövegét. A magyar delegációt háziőrizetben tartották, így küldötteink lényegében semmilyen lobbitevékenységet nem tudtak folytatni. Teleki vörös térképe, Apponyi tényekkel alátámasztott beszéde, egy szóval az igazság nem érdekelte őket, csupán le akarták végre zárni az egész történetet.

Trianon óta felnőtt 4 generáció. A kisebbségi lét ma is kisebbségi lét, a maga nehézségeivel, fájdalmával. Mi, anyaországi magyarok gyakran nem is gondolunk rá, milyen nagy jelentőséggel bír, mennyi erőt adhat a határon túli nemzettársainknak a tudat: számíthatnak ránk, fontosnak érezzük őket. Az Európai Unió, a schengeni határok, a kettős állampolgárság talán egy kicsit enyhítettek a korábbi helyzeten, de tennivaló akad még bőven.

info@hidegkutihirek.hu | + bejegyzések

A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.

Írja be a keresőszót fentre és nyomja meg az entert a kereséshez. Az ESC megnyomásával tudja a keresést megszakítani.

Vissza a lap tetejére

Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ. A sütik kikapcsolása a böngésző beállításaiban lehetséges.

View more
Cookies settings
Elfogadom
Adatvédelmi és Cookie szabályzat
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

Kik vagyunk

A weboldalunk címe: http://www.hidegkutihirek.hu.

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások
Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. Egy személytelenített, az e-mail címből előállított karakterlánc (hashnek szokás nevezni) kerül továbbításra a Gravatar szolgáltatás felé, ha ez az oldalon használatban van. A Gravatar szolgáltatás feltételei az alábbi címen tekinthetőek meg: https://automattic.com/privacy/. A hozzászólás elfogadása után, a hozzászólásunk tartalma és a profil képünk is megjelenik nyilvánosan.
Média
Amennyiben regisztrált felhasználó által kerül kép feltöltésre a honlapra, kerülni kell az az olyan EXIF-eket, amelyekben GPS pozíció adatok is szerepelnek. A honlap látogatói ezeket letölthetik és kinyerhetik a helyadatokat a honlapon található képekből.

Kapcsolatfelvételi űrlapok

Sütik
Ha hozzászólást adsz a honlapodon, bejelentkezve maradhatsz a megadott neved, e-mail-ed és webcímed eltárolásával egy sütiben. A tárolás a te kényelmi célokat szolgálja azért, hogy a következő hozzászóláskor ezeket az adatmezőket ne kelljen kitöltened. Ezeknek a sütiknek a lejárati ideje 1 év. Ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be is vagyunk jelentkezve erre a honlapra, akkor átmeneti sütiket állítunk be, annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a böngésző elfogadja-e a sütiket. Ezek a sütik nem tartalmaznak személyes információt, és törlődnek, ahogy bezárjuk a böngészőt. A honlapra történő bejelentkezéskor több sütit hozunk létre, amely elmenti a bejelentkezési információt és a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit. A bejelentkezési sütik két napig érvényesek, a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit tároló süti egy évig. Amennyiben az “Emlékezz rám” opciót bejelöljük, a bejelentkezés két hétig folytatódik. Kijelentkezéskor a bejelentkezési sütik eltávolításra kerülnek. Amennyiben bejegyzést vagy oldalt szerkesztünk, egy újabb sütit tárol el a böngészőnk. Ez a süti nem tartalmaz személyes adatot, egyszerűen csak a bejegyzés azonosító számát tárolja, amelyet szerkesztettünk. Egy nap múlva jár le az érvényessége.
Más honlapokról származó beágyazott tartalmak
A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Analitika

Kivel osztjuk meg a felhasználói adatokat
Mennyi ideig őrizzük a személyes adatot
Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára. A honlapon regisztrált felhasználók (ha vannak ilyenek) személyes adatai a saját felhasználói profiljukban is tárolásra kerülnek. Minden felhasználó megtekintheti, szerkesztheti vagy törölheti a személyes adatait bármikor (kivéve, hogy nem változtathatja meg a saját felhasználói nevét). A honlap rendszergazdái ezen információkat szintén megtekinthetik és szerkeszthetik.

Milyen jogokkal rendelkezik a felhasználó a saját adatai kapcsán

A weboldalon regisztrált fiók vagy hozzászólás írása esetén kérhető a személyes adatok export fájlban történő megküldése, amely bármilyen adatot tartalmaz, amit korábban a felhasználó rendelkezésünkre bocsátott. Kérhető továbbá, hogy bármilyen korábban megadott személyes adatot töröljük. Ez nem vonatkozik azokra az adatokra, amelyeket adminisztrációs, jogi vagy biztonsági okokból kötelező megőriznünk.

Hová továbbítjuk az adatokat

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti.

Kapcsolati adatok

Hidegkúti Hírek
Kiadja: Új Hírek Média Korlátolt Felelősségű Társaság
1137 Budapest Katona József utca 6. 2/24
Kiadásért felel: Dr. Gór Csaba Gyula
Lap menedzser: Dr. Erdősi Károly, Küller András
Főszerkesztő: Dr. Erdősi-Boda Katinka
E-mail: info@hidegkutihirek.hu
Save settings
Cookies settings