Hogyan történt a mi EU-s csatlakozásunk……

SZEMLE A HÓNAP VÉGÉN

A Magyar Hírlap 2024. május 3. pénteki számában G. Fehér Péter tollából írottakra, – „Így zsarolta meg Magyarországot az EU a csatlakozás előtt” címmel, – mondhatnám azt, hogy az egy politikai krimi, ha nem lenne vészesen igaz a történet.

Sajnos valószínűleg pontról pontra, jobban mondva sorról – sorra igaznak tűnnek a leírtak, különösen annak fényében, hogy a most 20 éves belépésüket ünneplő országok széles tömegei mit tapasztalnak az utóbbi években a brüsszeli központtól. Bezzeg akkoriban semmit nem tudtunk a csatlakozás mikéntjéről, mindarról, amiről pedig tudnunk kellett volna. Maradt az ünneplés, a tűzijáték, a heuréka… A teljes írás elolvasását kivétel nélkül mindenkinek ajánljuk, annak ellenére, hogy a „tettes” és természetrajza mára már ismeretes olvasás nélkül is, viszont az elkövetőre kiszabható ítélet június 9-én, az EP választás után, a közeljövőben kerül kihirdetésre.

A „politikai krimi” néhány sorából, – annak reményében, hogy az olvasó a krimi műfaját sem vonja kétségbe az ajánlónál, – az alábbiakban idézünk. Egyáltalán nem „kedvcsinálónak” szánjuk, hanem, mert egyrészről szükségünk van történelmünknek legalább utólag történő megismerésére, másrészről, hogy ezeknek az uraknak az utódait jó szívvel elküldhessük a közelgő EU-s parlamenti választáson. Döbbenetes mondatok következnek, főleg annak tudatában, hogy a napokban már azt kommunikálják az országszerte felelős politikusok, hogyha nem sikerül változást elérni a jobboldali konzervatív erők összefogásával, megszervezésénél, akkor „nem biztos, hogy az EU egyben marad……”

Nézzünk szembe azzal a realitással, hogy hazánk húsz évvel ezelőtti Európai Unióhoz való csatlakozásának folyamata minden volt, csak éppen nem fáklyás menet. Az EU olyan csatlakozási feltételeket szabott, amelyek rendkívül hátrányosan érintették a magyar gazdaságot, elsősorban az agráriumot. Még az akkor hatalmon lévő balliberális magyar kormány is, persze a maga módján, igyekezett némileg enyhíteni a várható negatív következmények hatását. Végül is engedett Brüsszel zsarolásának.

A dolgok nem hétköznapian, és nem a diplomáciai protokoll szintjén, ekképpen, s ezzel kezdődtek;

2002. december 13-án, a kora esti órákban Medgyessy Péter zsebében megszólalt a telefon. A magyar miniszterelnök a Ferihegyi repülőtér kormányvárójában rápillantott a kijelzőre, majd gyorsan fogadta a hívást. »Nem tudunk időben elindulni, mert a Balti-tenger felett dühöng a vihar. Késni fogunk. Várjatok meg minket. Amíg nem érkezünk meg, ne írjatok alá semmit, együtt kell fellépnünk. « – mondta némileg idegeskedve Leszek Miller,

– a lengyel kormányfő.

Medgyessy a koppenhágai uniós csúcstalálkozóra várta a repülőjének indulását, – többek között az Európai Unió tíz tagjelölt államának kormányfőjeként, egyikeként,- hogy változtatást érjen el, eszközöljön ki, az alapítóknál, még a csatlakozás aláírása előtti feltételeken, „a már parafált szerződésen”.

Brüsszel a fejlett nyugat-európai mezőgazdaság érdekében nem kívánta megadni az új belépőknek a már bent lévőknek járó mezőgazdasági támogatás teljes összegét. Végül nem adta meg azt, ami pedig a legfőbb vonzóerő volt az inkább agrárgazdaságra épült országoknak. A csatlakozással megszűntek a vámok, az olcsóbb nyugati mezőgazdasági termékek eláraszthatták, elárasztották az országot, tönkretéve az ágazatot.

Az EU-hoz való csatlakozás előtt hazánkban 12 millió sertés volt, ez az állatállomány bőven kielégítette a magyar fogyasztókat és még exportra is tellett. A csatlakozást követő néhány év elteltével már csak kétmillió sertés volt az országban. Magyarország sertéshús-behozatalra szorult. Mindez előrelátható volt, ezért akarták a visegrádi országok megváltoztatni az eléjük terjesztett csatlakozási szerződést. Erre utalt Miller, amikor azt mondta: Ne írjatok alá semmit.

A cikkben különben a küldöttség megérkezéséről minden mozzanat leírásra kerül; az „ünnepélyes fogadástól kezdve az ünnepélyes aláírásig”……Most csak egyetlen adalékot idézünk a magyar küldöttség szorult helyzetéről;

Más szék nem volt a teremben, tehát a háromtagú csonka magyar delegációnak állnia kellett. Prodi a csatlakozási szerződésre mutatott, jelezve, hogy a magyar miniszterelnök írja alá……… Medgyessy időt kért, szerette volna a dolgot a másik három visegrádi ország miniszterelnökével megbeszélni……Közben az Európai Bizottság tagjai is „felszívódtak”, az aláírás helyszínéül választott szoba hátsó ajtaján távoztak, ezzel határozott üzenetet küldve a magyar delegációnak, hogy nincs tovább.

Az idő után megérkezett lengyel delegáció külön „megdolgozása” is hasonló módon és formában történhetett, az oszd meg, és uralkodj jegyében;

Miller nem engedett, közölte: a száz százalékos támogatást akarja. Az idő haladt, közeledett az éjfél, és a protokoll szerint a csatlakozó országok mindegyikének addig alá kellett írni a szerződést. A lengyel miniszterelnök azonban erre nem volt hajlandó…….. A teremben éjfél előtt öt perccel megállították az órát.

A hajnalig tartó heves vita után Lengyelország összességében 70 százalékos támogatást harcolt ki magának.

Végül az írás, – politikai krimi valóságának megfelelő, – mai rezüméjén is elgondolkodhatunk;

Az uniós csatlakozást úgy tálalták a lakosságnak, mint a minden problémára való megoldást. A magyar népesség egy része pedig ezt el is hitte, és csodát várt Brüsszeltől. Arról már nem is beszélve, hogy az akkori kormányzat nemzetközi politikai beágyazottságának egyik fő pillére az Európai Unió volt.

– ahogyan ma is azonos a mai baloldalnak a beágyazottsága; a háború és béke kérdésében, a különböző EU-s ideológiák elfogadásában, és a cselekvések együttes meghozatalakor.

Már csak két kérdés marad; Hogyan tovább? Várjuk továbbra is a csodát, hogy megváltozzon az európai balliberális oldal politikai erkölcse? A válaszadásra tekintsük meg a korábbi írásunkat, amiben a hogyanra is kapunk támpontokat: El kell foglalnunk Brüsszelt, de hogyan? 

Két dolog alapvetően szükséges. Az egyik a saját média, amelynek nem kell feltétlenül valamiféle pártpropagandát fújni, elég, ha csak objektíven tájékoztat a világról, már az is aláássa az euroatlanti elit narratíváit. Ennek megteremtése elengedhetetlen, hiszen ma az európai polgár, akármerre tekeri a rádió gombját vagy akárhogy váltogat a tévécsatornák között, csak az euroatlanti háttérhatalom hangját hallja. A másik az egyes vitatott területekre vonatkozó koncepciók kidolgozása, illetve olyan tudásközpontok létrehozása, amelyek ezeket a koncepciókat a szuverenista felfogásnak megfelelően kidolgozzák.

info@hidegkutihirek.hu | + bejegyzések

A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.

Írja be a keresőszót fentre és nyomja meg az entert a kereséshez. Az ESC megnyomásával tudja a keresést megszakítani.

Vissza a lap tetejére

Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ. A sütik kikapcsolása a böngésző beállításaiban lehetséges.

View more
Cookies settings
Elfogadom
Adatvédelmi és Cookie szabályzat
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

Kik vagyunk

A weboldalunk címe: http://www.hidegkutihirek.hu.

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások
Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. Egy személytelenített, az e-mail címből előállított karakterlánc (hashnek szokás nevezni) kerül továbbításra a Gravatar szolgáltatás felé, ha ez az oldalon használatban van. A Gravatar szolgáltatás feltételei az alábbi címen tekinthetőek meg: https://automattic.com/privacy/. A hozzászólás elfogadása után, a hozzászólásunk tartalma és a profil képünk is megjelenik nyilvánosan.
Média
Amennyiben regisztrált felhasználó által kerül kép feltöltésre a honlapra, kerülni kell az az olyan EXIF-eket, amelyekben GPS pozíció adatok is szerepelnek. A honlap látogatói ezeket letölthetik és kinyerhetik a helyadatokat a honlapon található képekből.

Kapcsolatfelvételi űrlapok

Sütik
Ha hozzászólást adsz a honlapodon, bejelentkezve maradhatsz a megadott neved, e-mail-ed és webcímed eltárolásával egy sütiben. A tárolás a te kényelmi célokat szolgálja azért, hogy a következő hozzászóláskor ezeket az adatmezőket ne kelljen kitöltened. Ezeknek a sütiknek a lejárati ideje 1 év. Ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be is vagyunk jelentkezve erre a honlapra, akkor átmeneti sütiket állítunk be, annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a böngésző elfogadja-e a sütiket. Ezek a sütik nem tartalmaznak személyes információt, és törlődnek, ahogy bezárjuk a böngészőt. A honlapra történő bejelentkezéskor több sütit hozunk létre, amely elmenti a bejelentkezési információt és a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit. A bejelentkezési sütik két napig érvényesek, a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit tároló süti egy évig. Amennyiben az “Emlékezz rám” opciót bejelöljük, a bejelentkezés két hétig folytatódik. Kijelentkezéskor a bejelentkezési sütik eltávolításra kerülnek. Amennyiben bejegyzést vagy oldalt szerkesztünk, egy újabb sütit tárol el a böngészőnk. Ez a süti nem tartalmaz személyes adatot, egyszerűen csak a bejegyzés azonosító számát tárolja, amelyet szerkesztettünk. Egy nap múlva jár le az érvényessége.
Más honlapokról származó beágyazott tartalmak
A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Analitika

Kivel osztjuk meg a felhasználói adatokat
Mennyi ideig őrizzük a személyes adatot
Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára. A honlapon regisztrált felhasználók (ha vannak ilyenek) személyes adatai a saját felhasználói profiljukban is tárolásra kerülnek. Minden felhasználó megtekintheti, szerkesztheti vagy törölheti a személyes adatait bármikor (kivéve, hogy nem változtathatja meg a saját felhasználói nevét). A honlap rendszergazdái ezen információkat szintén megtekinthetik és szerkeszthetik.

Milyen jogokkal rendelkezik a felhasználó a saját adatai kapcsán

A weboldalon regisztrált fiók vagy hozzászólás írása esetén kérhető a személyes adatok export fájlban történő megküldése, amely bármilyen adatot tartalmaz, amit korábban a felhasználó rendelkezésünkre bocsátott. Kérhető továbbá, hogy bármilyen korábban megadott személyes adatot töröljük. Ez nem vonatkozik azokra az adatokra, amelyeket adminisztrációs, jogi vagy biztonsági okokból kötelező megőriznünk.

Hová továbbítjuk az adatokat

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti.

Kapcsolati adatok

Hidegkúti Hírek
Kiadja: Új Hírek Média Korlátolt Felelősségű Társaság
1137 Budapest Katona József utca 6. 2/24
Kiadásért felel: Dr. Gór Csaba Gyula
Lap menedzser: Dr. Erdősi Károly, Küller András
Főszerkesztő: Dr. Erdősi-Boda Katinka
E-mail: info@hidegkutihirek.hu
Save settings
Cookies settings