Akit, egy kicsit is foglalkoztat az, hogy esetleg mit ehet, mit tud majd vásárolni holnap

Két oka van az európai gazdatüntetéseknek, az egyik az Európai Bizottság által beengedett ukrajnai termény- és élelmiszer áru dömpingje, a másik ok a zöld politikája;

a hagyományos állattenyésztés fokozatos leépítése, az öntözési lehetőségek szűkítése vagy például a növényvédő szerek majdnem teljes kivezetése az évtized végéig. A termelők minden országban megfogalmazták azt a követelésüket, hogy kormányuk sürgősen lépjen ki a méregzöld tébolyból, vagyis a brüsszeli »green dealből«.” Majd mindehhez hozzáteszi az írás, hogy „Friss, de kidolgozott brüsszeli terv az unió GMO-tilalmának feloldása is. Ha már Amerika nem tudta behozni Európába ezt a pusztító technológiát nyugati irányból, akkor most behozná kelet felől, Ukrajnában megszerzett 17 millió hektáros latinfundiumairól. (a már amerikai tőketulajdonban lévő termő földekről, agráriumokról – szerk.)

Ezekkel az erős mondatokkal indítja a Magyar Demokrata 10. és 11. számaiban megjelent tudósítását az agrárium európai helyzetéről, így látható és bizonyítható, hogy az újság nem engedi el a már megkezdett, korábbi témát, az  „Ebből még baj lehet……..” cikksorozatát. (Lásd még a Hidegkúti Hírekben  Optimizmus és pesszimizmus az agráriumban, valamint A sajtószemlézés fontossága – (olvasói levelek) című ugyancsak erről szóló tudósításainkat, szemlézéseinket.) Már e két szám azonos kopfja is, – az olvasó kiemelt tájékoztatója is, – hangsúlyossá teszi a lapokban megjelent több oldalas beszámolókat; miszerint

… az életidegen brüsszeli előírások a magyar termelők életét is megkeserítik, a bajt pedig súlyosbítja a vidéki valóságot nem ismerő, csak a paragrafusok bűvöletében élő hazai bürokrácia.

Keményen és konkrétan hivatkozik is a Demokrata korábbi számaiban megjelentetettekre, miközben felvezetésként felvázolja a már kialakult európai körképet, szinte felhívva a figyelmet a következményekre.

Az Amerikából sugalmazott brüsszeli kezdeményezések szinte teljesen leépíthetik az európai agráriumot… a nyugati családi gazdaságok 40 százaléka befejezte a tevékenységét. A termelők most az életükért harcolnak.”

Majd a lap a hazai helyzetet veszi tételesen számba. Akit, egy kicsit is foglalkoztat az, hogy esetleg mit ehet, mit tud majd vásárolni holnap a városi fogyasztó az élelmiszerboltokban, akkor annak el kell olvasnia a Demokratában leírtakat. Konkrét hazai anomáliák bemutatásával, számbavételével a cikkek azt jelzik előre, hogyha a hazai bürokráciában a kormány nem tesz még komolyabb változtatásokat a magyar agrárium vonalán, akkor nálunk is elindulhat egy negatív, senki által nem kívánt folyamat. Ha ezeket részletesen meg akarja ismerni az olvasó, akkor szánjon rá kellő időt a Demokrata kézbevételéhez. Mi csak felvillantjuk a bevezető hangvételét;

Brüsszel időt húz, arra vár, hogy eljöjjön a tavaszi munkák ideje, mert ott van a föld népének génjeiben a föld iránt érzett kötelességtudat. És ez majd felülírja a tiltakozások dühét is. Az EU-ban szinte egyetlenként a magyar állam a gazdák oldalán áll. Ezzel együtt idehaza is számos gond keseríti a termelők életét. Az agráriumban dolgozók munkáját nehezítő bürokráciát és a kormányhivataloknak a gazdákkal szembeni túlbuzgóságát…

– fejti ki a cikk szerzője tételesen a továbbiakban.

Ugyanakkor a felvillantás kezdetéhez azért idézzük meg a hazai konzervatív médiában nem mindennapos felütést is;

… a kormányhivatalok száztíz százalékos buzgósággal tartatják be őket (EU-s előírásokat – szerk,), késedelem nélkül érkeznek az aránytalannak érzett, adott esetben sokmilliós büntetések olyankor is, amikor esetleg egy figyelmeztetés is elegendő volna a tévedés vagy a mulasztás kiigazítására. Mintha nem a magyar kormányt, hanem Brüsszelt képviselnék a termelők rovására – mondta egy gazda. A felszínre került észrevételekből igyekeztünk olyan mozaikot kirakni, amely megmutatja, hol lehet szükség korrekcióra annak érdekében, hogy e vészterhes időkben a vidéki gazdatársadalom és a nemzeti kormány szövetsége még szorosabbá váljon.

Az írás a „korrekciós területeket” nagyobb csoportokba alcímek alatt szedve érzékelteti a helyzet súlyosságát.

Alcímek, és az alatt idézett „töredékek”:

Megtorlás helyett,

….Tehát az egyik rendelkezés ellentmond a másiknak, és bármelyiket tartja be a termelő, mindenképpen büntetés a vége – akár tízmillió forintot meghaladó összegben. Pedig az azonnali és drákói megtorlás helyett inkább segíthetnének az ellentmondásos szabályok helyes értelmezésében.

Jogász a pályán,

…– Előre jelenteni kell sok munkafolyamatot: mikor lesz talajlazítás, mennyi trágya keletkezik majd a jószágoktól és így tovább. És ha nem stimmel valami, azonnal jön a büntetés. Hibajavítási lehetőség nincs.

Laborok híján,

….mára megszűntek a szakigazgatási és az állategészségügyi hivatalok, valamint a növényvédelmi állomások is. Mind a kormányhivatalokhoz került …a kormányhivatalokban nem szakmabeliek, hanem frissen végzett fiatal jogászok dolgoznak, akiknek fogalmuk sincs a gazdálkodás valóságáról.

Kiszolgáltatottá tesz,

…A biztosítók által kifizetett kárösszeg ráadásul az esetek többségében köszönőviszonyban sincs a valós kárral… A termelő köteles adatot szolgáltatni a várható eredményeiről, a termésbecslését azonban megkapják a felvásárlók is,… így kiszolgáltatottak vagyunk az árképzést illetően.

Mindent visszafizettettek, (a pályázati támogatási összegből – szerk.)

Összeállni, szövetkezni,

… a rendszerváltás pecsételte meg a magyar vidék sorsát. Konkrétan az Antall-kormány szövetkezetellenessége és az elkapkodott, elhibázott kárpótlás. A fordulat kihúzta a vidék lába alól a talajt, megszűnt az addigi háztáji, beszállítói, illetve felvásárlási és feldolgozói rendszer. Új viszont nem jött létre helyette,……. Baj az is, hogy elveszett a Kert-Magyarország eszméje,……… Ökoszociális piacgazdaságra volna szüksége az országnak,…….. /osztrákoknál – szerk./ nem a /gép/kereskedők a támogatások címzettjei, hanem a gazdák,…….. Itthon hiányzik a politikusok iránti bizalom,……… A politika tönkretette a 150 éves vízgazdálkodási társulások rendszerét,….. sok a földtulajdonos, de csak kevesen foglalkoznak termeléssel, állattartással, … az időjárási kockázatokat a termelő viseli…

Nagyon javasolt a városi embernek, hogy lássa a vidék összes problémáját, és álljon ki a magyar gazdák mellett. Ne forduljanak a városi polgárok a vidék ellen. Ahogy a nyugati zöld politikusok nem látják ott ennek lehetőségét, ahogy katasztrófa felé taszigálják a városi polgárt, az megengedhetetlen, aljas dolog. De lehet, hogy pont erre számítanak, ezt akarják. Úgy néz ki, hogy háborút, világháborút, káoszt akarnak minden fronton…