A hétvégén már látható a 10 részes Hunyadi c. filmsorozat következő része, s már megjelentek a nyomtatott sajtó első reakciói a filmen látottakkal kapcsolatosan. A kritikák szinte mindegyike szuperlatívuszokban beszél a konzervatív médiában. A pozitív előjellel készült írásokban, a film alapanyagát szolgáló nagysikerű regényfolyam szerzőjével, illetve a film alkotóival készült interjúkban is inkább arról olvashatunk, hogy milyen megközelítésűek legyünk a látottakról, – azaz hogyan kell látnunk a filmen megjelenő történelmi eseményeket, – mintegy magyarázatul.
Hogy mit jelent a történelmi hűség Bán Mór számára? Azt a „regényíró (is) elmondta, hogy a történelmi regény műfaja fikció, de a történelemből meríti a témáját,…” A kritikák nagy számát, a film ismertetéseket is pontosan ez a kérdéskör inspirálja mindig ilyen esetben, amikor egy történelmi regény filmadaptációja kerül bemutatásra, a kritikusokat, művészeti újságírókat és történészeket a hitelesség foglalkoztatja szinte minden esetben. Könnyű helyzetben van a jelen sorok írója ennek megválaszolására, mert még tavaly ősszel, – itt a Klebelsberg Kastély szalonjában, annak vendégeként, – maga Bán Mór járta körbe a témát részletekbe menően. Hosszan mesélt az alkotói munkájáról, beágyazva eddigi élettörténetébe, igen csak élményszerűen a hallgatóság nagy örömére. Be kell vallanom, hogy azóta „tartalékoltam” ezt a beszámolómat, mert tudtam, hogy a most tavasszal bemutatásra kerülő film „viszi el a showt”, – nem a szerző bemutatására fog fókuszálni a média, hanem a filmre, – engemet pedig inkább az író, s az alkotási folyamat érdekelt.
Bán Mór felvezetését gyerekkorától kezdte, saját bevallásában „kényszerből lett író”, nagyon rossz tanuló volt. Kis iskolásként az irodalom órán egy osztálytársával együtt kapták meg féléves közös házi feladatként a „dramaturgia” kidolgozását. Egymásra is vártak barátjával, meg hát játszani is jobban szerettek, végül is eltelt az idő, s bukás várt rájuk, mivel úgy nézett ki, hogy nem tudják teljesíteni a határidős feladatot. Ebből a szorult helyzetből, úgy gondolta, hogy úgy fog kimenekülni, ha a maradék két nap alatt, – bizalom erősítés végett, – inkább egy regényt ír. Az abból elkészült két oldalt, pedig rögtön elvitte a helyi irodalmi laphoz folytatásos leközlésre, előre beígérve a további részeket, a folyamatos írást. Természetesen az egészet halálosan komolyan gondolta, reménykedve abban, hogy a tanára majd akceptálja a rangos újságban a megjelenést. A ma már „ironikusnak és abszurdnak” tűnő akkori helyzet végül is elindította az írói pályáját, a lapszerkesztő ígéretesnek tartotta a kétoldalnyi munka alapján, s bizalmába fogadta inkább az ifjút, mint az írást. Innentől kezdve azonban már kellett hozzá saját maga felé egy fajta „elégedetlenség” is. Kiderült, hogy nagyon gyorsan ír, s akkoriban már nem elégítette ki Verne Gyula regényeinek olvasása, így kezdetben saját magának írt sci-fi történeteket. Ezek után lett ismert író, számtalan sikeres sci-fi regény szerzője. De a családi környezet is meghatározó volt számára, a családi könyvtár, édesanyja könyvei. A mama, aki egy „stósz könyvet gyűjtött össze Hunyadiak dicsőséges időiről”, valamint ezen időkről gyakran mesélt is fiának, végül is elindította fantáziáját a történelmi események kutatásának irányába. Az erős „családi szocializáció” hatása a Hunyadi dinasztia sorsa felé vitte tovább az ifjúi érdeklődését, egyre jobban izgatta; az ország életében vezető szerepet játszó felemelkedő Hunyadi név, majd Mátyás királysága után, hogyan történhetett meg az, – két ennyire sikeres családi generáció után, – Mátyás fiának, Corvin János életének a teljes sikertelensége, mi az ok a családi felszálló és leszálló ágnál. Innen már közvetlen út vezetett a családtörténetekre alapozó történelmi regények írásához, illetve az est folyamán ahhoz a szakmai beszélgetéshez, ahol a történész és a történelmi regény írójának különbözőségét is boncolgatta. Elmondta, hogy az effektív, több éves történészi kutatói munkája során azt tapasztalta, hogy ahány történész annyi megközelítése van az adott történelmi időnek. Nincs két egyforma leírás ugyanannál a történelmi esemény kutatása során, így a történeti hűség kérdése nagyon problémás. (Lásd majd a későbbiekben megjelenő írásunkat „Julius Caesar, a „caesarizmus” és a császárság” címmel, amelyben ismertetjük, hogy két ókori történetíró Suetonius és Plutarkhosz, de maga Caesar saját maga is hogyan írja le az akkori eseményeket, mindegyikük másként és másként látja a részleteket.) Ugyanakkor a történelmi regény írója a már általa vélt teljesen biztosan megtörtént esemény köré, azaz több történész által azonosan megírtakkal, illetve azokhoz képest, viszonylag nagy szabadságot engedhet meg magának, szárnyalhat képzelete, akár csak a sci-fi íróé…..Mert a történelmi regény műfaja is sci-fi. Vallja, hogy egyáltalán nem törvényszerű az, hogy csak a jövőben játszódhat a cselekmény, játszódhat a múltban is. Csak a biztosan megtörténtekhez kell hűnek maradnia, és természetesen a korrajzzal kell tisztában lennie. A középkor nagyon sötét volt, főleg az emberek magánéletében. Ezért is van sok túlfűtött szerelem, erotikus jelenet a filmben. (Persze a rendezőtől is sok függ, terveznek egy gyerekeknek szóló változatot is a Hunyadi filmből.) Szóval visszatérve a három generációs Hunyadiakra, a történelmi visszatekintés „elméleti alapjainak” kifejtése is egyre jobban érdekelte, s így jutott el a „kulturális DNS” általa kimunkált fogalmához, a történelmi sci-fi műfajához. Jó pár éve kutatja, és írja a Hunyadiak történetét, és tervezi a folytatást is.
2024-ben azonban egy kis kitérőt is kezdett, s megjelentette a „Kastély ajándékba” 1 c. kötetét. Ebben a könyvében a gödöllői kastély 100 évéről mesél, az 1848 és 1948 közötti időkről, amikor az urai az évtizedek alatt sűrűn változtak, ám a személyzet ugyanaz marad. (Sci-fi!!). „Apáról fiúra, anyáról leányra szállnak a feladatkörök: az inasok, szobalányok, kertészek, szakácsok és uradalmi tisztek nagy, közös családregénye ez a sorozat……. Eposzunk valódi főhőse azonban mégis egyetlen ember: Monostory Dénes főkomornyik, aki egész életét (100 évét) a kastély falai közt élte le. Sok mindent látott, sok mindent megtapasztalt. Egy egész évszázadra nyúló élete, szerelmei, küzdelmei elevenednek meg e sorozat lapjain, s mi megismerhetjük Gödöllő urainak és szolgáinak valósághű, megrendítő történetét.” – ismertette a szerző is, olvashatjuk a könyvajánlójában, miközben már most gondolkozik a „Kastély” sorozat további írásán. Ez a kötete is igen nagy siker, fel is olvasott egy kedvenc részletét ebből, majd elmondta, hogy azt gondolja, hogy az írók többnyire magukról, a saját világukról írnak, de az olvasót nem érdekli az a világ, ami őt és az írót éppen körülveszi. Ezért ír ő a régmúlt időkről fantasztikus megközelítésben, mert ő az olvasónak ír, és nem magának. Szerinte ez az ő népszerűségének a titka. A „kulturális DNS”- hez hozzátette, hogy ő is, és az olvasók is a gyerekkorukba akarják visszavarázsolni magukat, amikor még a mesék birodalmában éltek. Majd a „kollektív emlékezetről” beszélt, amikor a felnőttek a kedvenc azonosan átélt gyermekkori emlékeiket elevenítik fel egymásnak, egymás örömére. Ha mindezt megtámogatjuk, prezentálják konkrét korabeli, kézzel fogható tárgyakkal, akkor a gyerekkori élményt még erősebben éljük meg újra, de ez már egy másik történet, a múzeumpedagógia tudományának a világa. (A későbbiekben ezzel kapcsolatosan is olvashatunk majd a Hidegkúti Hírekben „Élményközpontú múzeumpedagógia” címmel a Mindenki Akadémiája – Kustánné Hegyi Füstös Ilona előadásáról egy szakmai ismertetést.)
Bán Mór részletesen is elmerült a pedagógiai tudomány ismertetésébe, az est második fele folyamán,- íróként magát is egy fajta pedagógusnak tekinti, – amikor már áttért a „képzők képzésére”. A pedagógus munkájának fontosságáról, mikéntjéről külön kis előadást tartott, az átörökítés folyamatáról, azaz ahogyan az iskolai tanítás; az érted? – értem –érted? kommunikáció zajlik a tanár és diák között, folyamatosan, ismételve, átörökítve a régiek tudását mai praktikus tudássá, régire épülő ma is hasznosíthatóvá, azaz azzá téve a gyerek számára az iskolai tanítás során, visszafejtve a korok üzenetét. Ezt a gondolatsort saját maga tolmácsolta a vájt fülű érdeklődő közönségének, elhitetve, hogy könyveinek népszerűsége felvállalt sajátos pedagógusi, tudatos munkáján alapul. Mindenki számára hitelesen ezt láthatóvá is tette, könnyedén sok humorral átszőve.
A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.
