Franz Wiesauer nyomában Görögországban

A Hidegkúti Hírek műkincs rovatának előző bejegyzésében említettük, hogy a gmundeni híres asztalos, Franz Wiesauer munkái szétszóródtak és ma elsősorban Ausztriában, illetve hazánkban bukkannak fel. Kutatásunk során sikerült egy olyan darabot is fellelnünk archív képeken, melynek története az őt befogadó kastélyéval együtt szintén fordulatokban gazdag.

A görög-dán szál

Mint közismert, Görögország hazánkkal szemben jóval több, mint 150 évig volt török megszállás alatt. Ez nyomot hagyott a képzőművészetükön, náluk hiába keressük az európai stílusok jelentős részét, hisz csak 1830-ra lettek függetlenek. Rövidesen meg is választották 1832-ben királyuknak Wittelsbach Ottót, aki I. Ottó néven lépett a trónra. Uralmát egy vértelen forradalom söpörte el 1862-ben, majd a görögök új királyi családot választottak maguknak.

Pál görög király

A korszak nagyhatalmai nem engedték meg azt nekik, hogy az ő prominens családjaikból válasszanak maguknak uralkodót, ezért a görögök Vilmos dán királyi herceget tették meg királyuknak a Glücksburg-házból, aki I. György néven lépett trónra. Őt számos utóda követte a görög trónon, úgy mint: I. Konstantin, Sándor, II. György és végül a mi történetünk szempontjából fontos Pál.

Pál 1901-ben született és 1947-ben léphetett trónra. 17 évig, 1964-ben bekövetkezett haláláig uralkodott. Az Athén közelében fekvő Tatoi palotában született. Ez a hatalmas, összesen 42 négyzetkilométeres területen, erdők mélyén fekvő palota szolgált a görög uralkodók nyári lakjául, ahova biztosan kellemes lehetett visszahúzódni a perzselő nyári meleg elől.

Wiesauer-bútor Tatoiban

A Tatoi palota enteriőrjeiről 1936 után készült egyik fényképen feltűnik egy olyan szekrény, mely stílusa alapján szinte biztosan Wiesauer munkája volt. Főbb stílusjegyeiben megegyezik a BÁV 2006-os aukcióján felbukkant darabbal. Mindkét bútor pogácsalábakon áll, csavartoszlopok határolják, melyek a bútor szélén, 45 fokban elforgatott konzolokról indulnak. A barna bútorokat gazdag fémintarzia ékesíti.

A különbség az, hogy a görög darab nem íves, hanem egyenes vonalú, illetve funkciójából adódóan nagy egybefüggő fémintarzia ékesíti, mivel a görög darab nem fiókos smizett, hanem egyajtós szekrény. A Tatoi bútor tetején szokatlan módon egy kihúzható fiók is látható. Mindezek után már csak az a kérdés, hogyan került egy ilyen a palota berendezésébe nem illő, szokatlan darab Tatoiba?

Frederika, Pál felesége

A rejtély megfejtését Pál király felesége jelenti, ő ugyanis hannoveri Frederika (1917-1981) volt. Ismerősen cseng a hannoveri jelző? Frederika dédapja V. György, az utolsó hannoveri király volt, akivel sorozatunk előző részében részletesen foglalkoztunk. Nagyapja II. Ernő Ágost (1845-1923), a gmundeni kastély építtetője és akinek kedvenc házi műbútor asztalosa volt Franz Wiesauer. Édesapja pedig Ernő Ágost braunschweigi herceg (1887-1953). Az ő harmadik gyereke és egyetlen lánya volt Frederika, aki kis korától Gmundenben élt 17 éves koráig, utána Angliában tanult, majd visszatért ismét Ausztriába és végül 1936-ban ismerte meg Pált. A görög koronaherceg 1936-ban Firenzében kérte meg a kezét, az esküvőre pedig 1938 januárban került sor. Ezek alapján az archív fotón látható bútordarab nászajándék lehetett és biztosan nem véletlenül függött fölötte a hannoveri dinasztia utolsó királyának, V. Györgynek a képmása a Tatoi palotában.

Hova tűnt a különleges bútor?

Pál király szerencsére már nem érte meg a monarchia megszüntetését és a palota hanyatlását. Történt ugyanis, hogy 1967-ben puccs tört ki Görögországban és a hadsereg átvette a hatalmat. Ekkor már három éve a fia, II. Konstantin volt a király, akinek édesanyjával, Frederikával és a család további tagjaival együtt Rómába kellett menekülnie, száműzetésbe. Milyen ismerős lehetett ez a szó, száműzetés a hannoveri házból származó édesanyja számára! Sohasem térhettek vissza, mint görög uralkodók és a Tatoi palota is lakat alá került. Sőt, ide hordták be más görög királyi kastélyok műtárgyait is és végül az egészet sorsára hagyták. Magát a palotát viszont jogilag nem vehették el a királyi családtól, mivel a benne levő ingóságokkal együtt az ő személyes vagyontárgyuk volt. 1994-ben azonban gondolt viszont egy merészet az akkor regnáló görög szocialista miniszterelnök, Andreas Papandreou. Államosította (!!) a királyi család magánvagyonát, így az egész Tatoi palotát is. Ha mindez a Szovjetunióban történik a bolsevik uralom alatt, arra az ember fel sem kapja a fejét, de Görögország 1981 óta az EU tagja volt. A szocialista vezetés azt viszont megengedte II. Konstantinnak, hogy visszatérhessen megszemlélni a pusztuló félben levő palotát és némi személyes tárgyakat elvihetett az egyre romosabbá váló épületből. Szerencsére az egykori király gyorsan kapcsolt és kilenc konténernyi műtárgy hagyta el Görögországot, mire a görögök észbe kaptak és megtiltották a magánvagyon kimenekítését. Az egykori király 882 műtárgyat aukcióra bocsájtott 2007-ben a Christies aukciósház segítségével. A görög állammal szemben pedig perre ment, és az EU végül neki adott igazat és kártérítésre kötelezte a görögöket. Azonban téved, aki azt hiszi, hogy visszakaphatta a király a magánvagyonát. A palota akkori értékének 1%-át fizették ki neki, ő pedig azt nagyvonalúan egy olyan alapítványba tette, ami a görög természeti katasztrófák áldozatain segít.

Az elhagyatottan álló tatoi palota

A múltat végképp eltörölni..

Mit nyertek a görögök a királyi vagyon államosításával? Röviden: semmit. Ahelyett, hogy megmentették volna és jövedelmező múzeumként utódaikra hagyományozták volna, sikerült a múltjuk egy szeletét szinte végérvényesen megsemmisíteniük. Az egykori királyi palota berendezése szétszóródott és ma magángyűjteményeket gazdagít. Olyan műtárgyak kerültek ki az országból, mint például egy gazdagon díszített neorokokó asztal, melyet 5.000-8.000 GBP-re becsültek 2007-ben, de ami – ezen múlt ismeretében – 136.800 GBP-ért talált gazdára. Az aukción eladott tárgyak nagyját azonban nem a bútorok, hanem az ezüstök tették ki. Wiesauer különleges szekrénye nem szerepelt a 882 eladott tárgy között, lényegében bármikor ellophatták 1967-től kezdve. A Tatoi Palota természetesen tovább pusztult a 2000-es években is, a királyi istálló helyben maradt lovaskocsijaira és veterán járműveire egyszerűen rászakadt a tető. Végre az elmúlt években felismerték, hogy kellene kezdeni valamit a hellyel, először a közeli termálvízre épülő szállodát akartak itt kialakítani, de végül ezt a tervet elvetették. A palota romjai közül összeszedték a még ott fellelhető – jellemzően csekély értékű – műtárgyakat és raktárakban tárolják őket. A palota épületén kisebb állagmegóvást végeztek, de ez nem menti meg attól, hogy végleg összedőljön, maga alá temetve egész XX. századi királyi történelmük legutolsó még álló emlékét is.

Reméljük, hogy Wiesauer bútora átvészelte mindezeket a megpróbáltatásokat és ma olyan magángyűjteményben van, ahol meg is becsülik ezt a különleges műalkotást.

A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.

Írja be a keresőszót fentre és nyomja meg az entert a kereséshez. Az ESC megnyomásával tudja a keresést megszakítani.

Vissza a lap tetejére

Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ. A sütik kikapcsolása a böngésző beállításaiban lehetséges.

View more
Cookies settings
Elfogadom
Adatvédelmi és Cookie szabályzat
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

Kik vagyunk

A weboldalunk címe: http://www.hidegkutihirek.hu.

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások
Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. Egy személytelenített, az e-mail címből előállított karakterlánc (hashnek szokás nevezni) kerül továbbításra a Gravatar szolgáltatás felé, ha ez az oldalon használatban van. A Gravatar szolgáltatás feltételei az alábbi címen tekinthetőek meg: https://automattic.com/privacy/. A hozzászólás elfogadása után, a hozzászólásunk tartalma és a profil képünk is megjelenik nyilvánosan.
Média
Amennyiben regisztrált felhasználó által kerül kép feltöltésre a honlapra, kerülni kell az az olyan EXIF-eket, amelyekben GPS pozíció adatok is szerepelnek. A honlap látogatói ezeket letölthetik és kinyerhetik a helyadatokat a honlapon található képekből.

Kapcsolatfelvételi űrlapok

Sütik
Ha hozzászólást adsz a honlapodon, bejelentkezve maradhatsz a megadott neved, e-mail-ed és webcímed eltárolásával egy sütiben. A tárolás a te kényelmi célokat szolgálja azért, hogy a következő hozzászóláskor ezeket az adatmezőket ne kelljen kitöltened. Ezeknek a sütiknek a lejárati ideje 1 év. Ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be is vagyunk jelentkezve erre a honlapra, akkor átmeneti sütiket állítunk be, annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a böngésző elfogadja-e a sütiket. Ezek a sütik nem tartalmaznak személyes információt, és törlődnek, ahogy bezárjuk a böngészőt. A honlapra történő bejelentkezéskor több sütit hozunk létre, amely elmenti a bejelentkezési információt és a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit. A bejelentkezési sütik két napig érvényesek, a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit tároló süti egy évig. Amennyiben az “Emlékezz rám” opciót bejelöljük, a bejelentkezés két hétig folytatódik. Kijelentkezéskor a bejelentkezési sütik eltávolításra kerülnek. Amennyiben bejegyzést vagy oldalt szerkesztünk, egy újabb sütit tárol el a böngészőnk. Ez a süti nem tartalmaz személyes adatot, egyszerűen csak a bejegyzés azonosító számát tárolja, amelyet szerkesztettünk. Egy nap múlva jár le az érvényessége.
Más honlapokról származó beágyazott tartalmak
A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Analitika

Kivel osztjuk meg a felhasználói adatokat
Mennyi ideig őrizzük a személyes adatot
Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára. A honlapon regisztrált felhasználók (ha vannak ilyenek) személyes adatai a saját felhasználói profiljukban is tárolásra kerülnek. Minden felhasználó megtekintheti, szerkesztheti vagy törölheti a személyes adatait bármikor (kivéve, hogy nem változtathatja meg a saját felhasználói nevét). A honlap rendszergazdái ezen információkat szintén megtekinthetik és szerkeszthetik.

Milyen jogokkal rendelkezik a felhasználó a saját adatai kapcsán

A weboldalon regisztrált fiók vagy hozzászólás írása esetén kérhető a személyes adatok export fájlban történő megküldése, amely bármilyen adatot tartalmaz, amit korábban a felhasználó rendelkezésünkre bocsátott. Kérhető továbbá, hogy bármilyen korábban megadott személyes adatot töröljük. Ez nem vonatkozik azokra az adatokra, amelyeket adminisztrációs, jogi vagy biztonsági okokból kötelező megőriznünk.

Hová továbbítjuk az adatokat

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti.

Kapcsolati adatok

Hidegkúti Hírek
Kiadja: Új Hírek Média Korlátolt Felelősségű Társaság
1137 Budapest Katona József utca 6. 2/24
Kiadásért felel: Dr. Gór Csaba Gyula
Lap menedzser: Dr. Erdősi Károly, Küller András
Főszerkesztő: Dr. Erdősi-Boda Katinka
E-mail: info@hidegkutihirek.hu
Save settings
Cookies settings