Az ember nem hisz a szemének, amikor elolvassa a liberális Élet és Irodalomban /LXVI. évfolyam, 22. szám, 2022. június 3./, Szentpéteri Nagy Richard – Rózsa Péter György tollából „Az előválasztott parlament” címen megjelent sorokat. A nem könnyű olvasmányból részletesen kiolvasható az a neveket és pártokat tartalmazó, alábbi, rövidre fogott, statisztikai tényösszeállítás, amellyel most teljes egészében nem terhelném a kedves érdeklődőt. Mert jelenleg nem is ez az – összes név szerinti – lényeg, hanem pusztán a száraz számszerűség, amely a következő előzmények, körülmények és okok-okozatok alapján, illetve mellett jött létre. Lássuk tömören és röviden!
Az ellenzéki előválasztást és egyéniben a parlamenti választást 17 fő nyerte meg. Ebbe a relációba tartozik 15 budapesti (az összes 18 választókerületből), és két vidéki választókerület. Azért azt megjegyezzük, hogy 4. sz. körzetben, nálunk a Párbeszédes Tordai Bence és Kálmán Olga (DK) egymás ellen indultak. Utóbbinak pártja (DK) a legerősebb ellenzéki párt, sőt a DK-nak akár ebben a relációban még plusz 13 fő egyéni parlamenti képviselője is lehetett volna, ha a baloldal csak DK jelölteket állított volna Budapesten. E gyakorlatra számos példa volt vidéken. Voltak, akik úgy indultak és nyertek előválasztáson, hogy nem volt velük szemben ellenzéki ellenjelölt. Természetesen ezek mellett az is megemlítendő, hogy Budapesten sem Szabó Tímea (Párbeszéd), sem Varju László (DK) esetében nem „akadt” ellenjelölt, így mindkettőjük a budapesti választókerületben „értelemszerűen” nyert is, melyet az április 3-i választáson meg is ismételt. Így ez utóbbi gyakorlatnak budapesti alkalmazása révén – ahol itt bombabiztos volt a baloldali győzelem, és az eredmény is ezt igazolta – joggal írhatjuk le, hogy még plusz 13 fő egyéni parlamenti képviselője lehetne a DK-nak, a 4 eleve megnyert választókörzetük mellett. Ennek következtében az is elmondható, hogy a legerősebb jelző mellett emiatt a DK a legnagyobb vesztes is, különösen itt a budapesti vonatkoztatás tekintetében.
Gondoljunk bele abba, hogy a DK ezeknek a törpe pártoknak; az LMP-nek egy, a Párbeszédnek három helyet a „semmiért” adott át, hiszen utóbbiak támogatottságukat mérni sem igazán tudják. 4-4 helyet az MSZP-nek, és a Momentumnak „biztosított”, akiknek létét legszívesebben látni sem szeretné a DK párttagsága. Egy helyet pedig Hadházyval „simán kidobott az ablakon” az egész baloldal, aki „függetlenként” még fel sem esküdött. Ezek miatt van a parlamentben ennyi baloldali frakció, s ezek függvényében magasak a kiadások a frakció-és bizottsági költségek terén.
(Csak zárójelben jegyzem meg, hogy Kálmán Olga azért listán mégis csak beemelődött a parlamentbe, s megemlíteném még, hogy a parlamenti ciklusnak rögtön a legelején, a Párbeszédes Szabó Tímeának, éppen a napokban vonták meg parlamenti mentelmi jogát, de Tordai Bence mentelmi jogáról is szavaztak párhuzamosan a parlamentben, bár az övét nem vonták vissza.)
Nézzük az ellenzéknél a további relációkat is!
Az előválasztást megnyerte, de a választásokat elvesztette, mégis bejutott (listán) a parlamentbe 5 fő.
Már az előválasztásokat is elvesztette, mégis bejutott a parlamentbe (listán) 13 fő, (köztük van Kálmán Olga is).
De ami igazán elgondolkodtató, hogy egyáltalán nem indult előválasztáson, mégis bejutott a parlamentbe (listán) 19 fő.
A parlamentbe bejutott még 2 fő, Fekete-Győr András (Momentum) és Jakab Péter (Jobbik), akik miniszterelnök-jelölt jelöltek voltak az előválasztáson, de az előválasztáson sem nyertek.
E fentiek ismeretében, – amelynek nagy terjedelmű, korrekt, részletes összeállítása nem kis munkálkodást jelentett a két szerzőnek, mint, ahogy e sorok írójának sem -, az abból való „összegzés” nem volt egyszerű munka. Ugyanakkor a szerzőknek ez ad arra jogot és lehetőséget, hogy helyes megállapításokkal szolgáljanak, bátran értékeljenek, és adjanak magyarázatokat a dolgok alakulására, sőt a jövőre vonatkozóan tanácsot is az össz-ellenzéknek. Természetesen elsősorban a pártok elitjeit, az előválasztás kitalálóit, szervezőit, de leginkább az ellenzék választóit szólították meg aszerint, hogy „soha többé ne gondoljanak előválasztás megtartására, vagy azon való részvételre.”
A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.
