Nagy visszhangot váltott ki a sajtóban Békés Márton történész-politológus, a XXI. Század Intézet igazgatójának Látószög blogjára felkerült „A nemzeti maximum” c. írása. Így többek között erről jelent meg a Magyar Nemzetben (2024.szeptember 25.) egy kiegészített címmel és további gondolatokkal Huth Gergely: „Nemzeti maximum vagy nihilizmus” megírt politikai esszéje is.
A nemzeti tábor régi óhaját erősítette meg benne (Békés Márton – szerk.), miszerint kulturális térfoglalás nélkül a nemzeti együttműködés rendszerének korszaka nem lesz teljes, nem lesz maradandó.
– erős felütésével kezdi blogjának szemlézését maga Huth Gergely, amelynek most (ezen kívül) csak egyetlen bekezdéséből idéznék, abból, ami Klebelsberg Kuno kultúrpolitikáját is felemlíti. Ekképpen vezeti fel ezt a részt;
..gróf Bethlen István és Klebelsberg Kunó1 kormányzása mitől vált maradandó korszakká a történelmi emlékezetünkben. (Azért, mert identitást tudott teremteni.)
A zárójelbe tett mondata a lényeg, ez az egész klebelsbergi kultúrpolitika sikerének a magyarázatát adja. Majd nem sokkal későbben így folytatódik az eszmefuttatása;
Valljuk be, Békés Mártonnak teljesen igaza van abban, hogy miközben a kormány számos területén a „nemzeti maximumra” törekedett, az eddigi kulturális miniszterek teljesítményéről ez nem mondható el. Vagy nem rendelkeztek kellő forrással, vagy kellő akarat sem volt bennük, hogy valódi kultuszminiszterként részt vállaljanak az új korszak felépítéséből, támogatáspolitikájukkal, innovatív programjaikkal fordítsanak azon a nihilista hegemónián, amely a kulturális életünket jellemzi.
Nem állítom, hogy a „klebelsbergi identitás teremtés” és a „nemzeti maximum” gondolatok teljes mértékben lefedik egymást. Még akkor sem, ha maga Békés Márton „állítja”, hogy
Annak a kornak a szelleme, melynek politikáját Nemzeti Együttműködés Rendszerének nevezik, nem is lehet más, mint történelmi és konszenzusra épülő,… (valamint – a szerk.) a hiányzó erő pótlásához kormányzatilag nem lehet más és hathatósabb eszközt igénybe venni, mint az államét: ezért van szükség fokozott kultúrpolitikára.
És még akkor sem, ha Huth Gergely korábban megemlíti Klebelsberg Kunot, akinek neve mellé, szövegkörnyezetébe teszi a ma kulturális életének problematikáját, miszerint;
Orbán Viktor nevéhez fűződő korszak építésének megvalósult, emlékezetes politikai és gazdasági teljesítményeit, de kevesli a kulturális téren elért változásokat.
Ez az a pont, amikor mi is hivatkozhatunk egy régebbi Hidegkúti Hírekben megjelent tudósításunkra, amikor is a miniszterelnök Csák János miniszterét bemutatta a 2022-es alakuló országgyűlésben. „Ide igazi Klebelsberg-karakter kell” – mondta akkor. (Korunk klebelsbergi feladatainak nagyságát úgy tűnik Csák János nem tudta vállalni személyében, aki azóta a választások utáni félidőben, 2024. júniusában lemondott posztjáról. Klebelsberg Kuno közel 10 évig volt miniszter…- szerk.)
Idézet ”Ide igazi Klebelsberg-karakter kell” című írásunkból, akkor azt írtuk; „Elgondolkodtam, hogy vajon hányan tudják, hogy mit jelent az „Ide igazi Klebelsberg-karakter kell” miniszterelnöki kijelentés?”, valamint azt is, hogy az „…új minisztert különös mértékben és módon fogja (ez) kötelezni. Azért írom mindezt, mert gyakran hallom, olvasom, hogy felelős beosztásban dolgozó emberek sokszor hivatkoznak Klebelsbergre, munkásságára, …… Mert olyan jól „cseng” a mai világban, ha „kifelé” példaképnek állítják (Klebelsberget –szerk.) maguk és mások számára, így korabeli kultúrpolitikai üzeneteit igazán csak ők értik, közvetítik, napi munkájuk során ők követik, érvényesítik.”
Klebelsberg Kuno Emléktársaságunkat 25. éve alapítottuk, hogy szellemi örökségét folyamatosan ápoljuk, nem csak az eddig évenként megrendezésre kerülő Napokkal. Vajon jelentős támogatást nyerünk-e a jövőre vonatkozólag mindehhez a minisztériumtól, – (eddig soha semmilyen formában nem kaptunk), – esetleg kerületünk önkormányzatától, itt Pesthidegkúton, ahol élt és dolgozott a nagy formátumú kultuszminiszter?
Jövőre lesz, hogy 150 éve született Klebelsberg Kuno. Az Országgyűlés 2025-öt Jókai Mór- és Klebelsberg Kuno-emlékévnek nyilvánította, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezésére.
