Kiről nevezzünk el közterületet a II. kerületben?

Komment – Gór Csaba Facebook bejegyzésében ezt olvashatjuk:

Virág elvtárs! Ez az ítélet…. A II. kerületben február első napjaiban felavatták a Solt Ottilia teret, miközben a közterületek elnevezéséről dönteni jogosult fővárosi közgyűlés – a mai napig – még csak nem is tárgyalta a kérdést. Külön bájos, hogy az a helyrajzi szám, amit el kívánnak nevezni Solt Ottiliáról, akkor még nem is létezett. Van az úgy, hogy a hatalom akarata felülírja a jogrendet? Vagy csak a kampányban kellett egy jó politikaimarketing-esemény? Mindenesetre égő aggodalommal várjuk a fővárosi döntést. Csak csendben jegyezzük meg, hogy ezt az egész idő előtti propaganda avatást Solt Ottilia mennyire szánalmasnak tartaná.

Ezek alapján nagyon úgy néz ki, hogy a balkéz nem tudja, hogy mit csinál a jobb; az ellenzéki oldalon „nagy lehet az összhang”, de annál is kevesebb az egyeztetés. Két eset lehetséges a témát tekintve: vagy a baloldali vezetésű fővárosi közgyűlés maradt le, mint a borravaló, vagy a II. kerület baloldali vezetése rohant előre, s nem nézett se előre, se hátra, se párttársra, se jogszabályra.

A helyzetet ráadásul az is súlyosbítja, hogy Őrsi Gergely a Fővárosi Közgyűlés tagjai között szerepel. Az Index szerint;

Solt Ottilia térről szóló előterjesztés azonban nem született, következésképp nem is szavazhattak róla a képviselők.

Index

Az, hogy az ügy húzódik mint a rétestészta, mi sem bizonyítja jobban, hogy

Tavaly március végén Őrsi Gergely polgármester (a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzeti időszakban) írásban arról tájékoztatta a képviselőket, hogy 2021. december 31-ei határidővel megteszi a szükséges intézkedéseket a Solt Ottilia tér kialakításával összefüggésben. Azóta már négyszer járt a II. kerületi képviselő-testület előtt az ügy, de még mindig nem került pont a végére.

írja az Index.

Most 2022 októberét írjuk…….

Hogy milyen megfontolásból történhetett mindez a sietség? Az avatás, kétségtelenül jól mutat a „közösségteremtés”, és a kerületvezetés „cselekvésképességének igazolására”. De tegyük fel a kérdést. „Ki is volt Solt Ottilia?”.

Solt Ottilia (1944-1997), – a wikipedia szerint, – politikusként alapító tagja volt a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ), s 1990 és 1994 között országgyűlési képviselőként látta el feladatait, főiskolai tanárként, szociológusként publikált a közügyeket érintő kérdésekben. Ezek után a fejünkben önkéntelenül az a gondolat merül fel, hogyan létezik az, hogy Őrsi Gergely folyamatosan azt hangoztatja, hogy nem foglalkozik pártpolitizálással, de közben egy radikális baloldali párt politikusáról „nevez el” teret. Vagy „úgy érti”, hogy ez nem baloldali aktuálpolitizálás? Akkor tisztázzuk, hogy miért is szoktak utcát, teret elnevezni valakiről. Azért, hogy az adott személy emléke folyamatosan példaképül szolgáljon számunkra. Azért, hogy mi is az adott személyhez hasonlóan cselekedjünk. Vagyis a múlt így emelődhet át mindennapjainkba. A téravatás esetében így válik a múltban lévő baloldali eszme, politikai szerepvállalás az aktuálpolitika, a baloldali polgármester mindennapi politikai cselekedete részévé. Úgyhogy kár tagadni mindezt.

Azt, hogy mit szólna Solt Ottilia mindehhez, azt nehéz kitalálni. Biztos nem azért vett részt a nagy múltú SZDSZ alapításában, hogy pártjának romjaiból kinövő törpepártok, politikusok között látszatra álljon fenn a párbeszéd.

Különösen akkor, amikor a Magyar Nemzet október 26-i számában manapság pedig ezt olvashatjuk „Az SZDSZ-es modell újra” él címmel;

A mostani baloldal előképe a néhai SZDSZ volt, amely a rendszerváltás idején a legjobb tengerentúli kapcsolatokkal rendelkezett. A balliberális párt a hozzá közvetítőkön, ügynökökön és cégeken keresztül becsatornázott zöldhasúakat részben ellenfelei besározására, részben újabb kampányforrások kialakítására használta. A baloldal akkori finanszírozói később busás részesedést kaptak a magánosított magyar vállalatokból.

Magyar Nemzet

Kérdésként megfogalmazódhat, hogy a Hidegkúti Hírek megint miért foglalkozik a belső második kerület, Újlak problémáival ennyire. Hát azért, mert már csak pár nap van annak a felhívásnak a határidejéig, amelyet a Pesthidegkúti Városrészi Önkormányzat hirdetett meg október 31-ig, s melynek keretében a lakosoktól Pesthidegkút és Adyliget területén lévő névtelen (köz) területek, parkok és hidak elnevezéseire ötleteket várnak.

Továbbá

Pesthidegkút Városrészi Önkormányzata elnevezésre javasolja a Gazda utcában és a Templom utcában található közúti hidakat, a horgásztóval szembeni parkot, a Remetekertvárosban található Kerényi Frigyes utca és Kisasszony utca közötti névtelen közterületet, a Temető utcai hídnál (Helter híd) található teret, valamint Budaligeten a Simon utcából nyíló, Nagykovácsi felé vezető közterületet.

Budai Polgár

Természetesen várják a lakosság javaslatait – olvasható a Budai Polgárban. Javaslatokat az oryne.ormandi.csilla@masodikkerulet.hu e-mail-címen fogadják.

Mi a magunk részéről reméljük, hogy Pesthidegkút esetében ezúttal zökkenő mentesebben fog lezajlani a közterületek avatása, hivatalossá tétele, mint Újlakon. Talán addigra a főváros és a II. kerületi önkormányzat is megtalálja a „közös ritmust” egymással. Pesthidegkút polgárait bátorítjuk, hogy küldjék meg javaslataikat, hiszen ezzel a kezdeményezéssel közösségünk valódi értékei kerülhetnek valóban ápolásra, támogatásra. Szerkesztőségünket többen megkeresték, hogy tolmácsoljuk azt; a Helter hídnál lévő kis teret nevezzék el Wittner Mária térnek.