Hidegkúti Nyári Szabadegyetem – 6. rész

A MŰVÉSZETI ALKOTÁS, MINT KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ETIKAI ELEMZÉS – A NÉGY SARKALATOS ERÉNY III.

Bátorság

A bátorság alapvető „feltétele” a sebezhetőség. Ebből következik, hogy csak az lehet bátor, aki előrelátóan gondol a jövőre, a tettek következményeire, a fájdalomra, s ennek ellenére a félelmet –gyávaságot is legyőzve elfogadja a sebet. Sebnek nevezzük, ha lelkünket, azaz önmagában nyugvó létünket sérelem éri. Ez akaratunk ellenére történik velünk, de mégis az erkölcsi jó vagy hosszú távú lelki összhangunk, illetve legmélyebben fekvő lényegünk sérthetetlensége érdekében elszenvedjük azt. A legmélyebb és legnagyobb seb, maga a halál. Így a vértanúságban, mártíriumban nyilvánul meg a legmagasabb rangú bátorság. Nyilvánosan hirdetni és felvállalni az Igazságot, a Jót, Istent, tükröt tartva a saját pillanatnyi érdekeit előnyben részesítő embertömeg üvöltése ellen, maradandó, felejthetetlen minta lehet emberiségünk történetében. De másik megrendítő példa lehet számunkra a hazájáért és istenéért harcoló katona karaktere egészen az ókori görögöktől napjainkig, aki a Jó-ért áldozza fel életét. Silány az a kor, amelyik azt terjeszti, hogy az igazság és a jó emberi beavatkozás nélkül, fizikai vagy lelki harcolás nélkül, csak úgy „magától” megvalósul. Ilyenkor az adott korszak embere becsapva önmagát illúzióban altatja tudatát, szellemét, a társadalmi vezetők pedig „sajnálkozva” irányt szabnak a felébredés akadályának. Természetesen ne csodálkozzunk, ha ily körülmények közt kiradírozódni látszik a bátorság fogalma a szótárokból és a fejekből egyaránt.

A bátor ember, a halállal szemben néző ember nem veti meg, becsüli le életét, csak a szellemi jót magasabbra tartja, a fizikai létezésnél. Ugyanúgy szenved, mint egy „hétköznapi” társa, de a lelki dimenzió kitágulásával legyőz mindent, és mindenkit, és túlélve az idő múlékonyságát bevonul az Örök Birodalmába. Egy „véges szellem” számára e feszültség feloldhatatlan, melyet talán János Evangéliumának 12, 25 verse fogalmaz meg legkifejezőbben: „Aki szereti életét, az elveszíti”. Vagyis aki ragaszkodik fizikai létéhez, olyan függővé válik tőle, hogy frusztráltsága nem engedi boldog, derűs életet élni. De, aki lelkének él, annak élete boldog és derűs, így fizikai létében sem rabszolga többé. Ezt mi sem támasztja alá jobban, mint a pszichiátriai megalapozottságú modern karakterológia, mely rávilágított arra, hogy a bátorságból fakadó önátadás hiánya és a sebek elfogadásának mellőzése könnyen neurotikus megbetegedésekhez vezet. Hiszen valamennyi neurózis közös vonása a szorongó én központúság, a biztonság görcsös akarása, egyszóval az egoista életmód.

Mivel a bátorság a négy sarkalatos erény értelmi-logikai sorrendjében – mint már említettük – a harmadik helyet foglalja el; természeténél fogva valami megelőzőre utal vissza. „Másodlagos, alárendelt, máshonnan kapja mértékét…, nem önálló, nem önmagán alapul. Értelme a másra vonatkoztatottságban van.[1]Josef Pieper 1996. A négy sarkalatos erény. Budapest, Vigilia. 119. Ezt a mértéket csak az okosság láthatja meg, s tudhatja magáénak, majd a látottak és a felvilágosult értelem alapján ösztönzi a bátorságot a jó megvalósulására. A felvilágosítás aktusában az okosság a bátorságnak belső formát ad mintegy determinálva a bátorság erényének lényegét. Ennek következtében csak az okos ember lehet bátor, okosság nélkül a bátorság, nem bátorság.

Nagyon fontos kiemelni, hogy a bátorságnak semmi köze nincs a pusztán vitális, vak rámenősséghez, más szóval a vakmerőséghez. A válogatás és körültekintés nélküli gyors vakmerőség egyenlő a valóság pontos diagnózisának mellőzésével, valamint a felelősségérzet elhanyagolásával. Ha valaki kiteszi magát bármiféle veszélynek gondolkodás nélkül, csak azért, hogy elmondhassa, hogy bátor, az valójában nem bátor csak felvágó. A bátorság lényege, maga az önátadás, amely teljes összhangot alkot az értelemmel, és természetesen a világ belső rendjével, valamint magával az igazsággal. „Igaz ügy nélkül nincs bátorság.” [2]Josef Pieper 1996. A négy sarkalatos erény. Budapest, Vigilia. 122. Ahogy Szent Ambrus fogalmaz: „A bátorság igazságosság nélkül a gonosz eszköze.”[3]u.o. 122.

A vakmerősséggel ellentétben a valódi bátorság esetében az ember érez félelmet, de azt legyőzi. Elmondhatjuk, amikor minden látszólagos és valóságos biztonság szertefoszlik, s legjobban tombol a félelemnek a bénító szorongása, a jövő frusztrációja, a kétely ármánya, – akkor, ha e konkrét helyzetben az egyén képes önmaga „pillanatnyi” félelmi állapotán felülemelkedni a jó érdekében –, akkor a legbátrabb. Ennek a vállalásnak két típusa van: a kitartás, valamint a támadás.

A kitartás első ránézésre egy külső szemlélő nézőpontjából passzivitásnak tűnhet. A látszat valójában megtéveszt. A kitartás igazából erős, kemény lelki aktivitást feltételez, mely az idő végtelen áramlásában a Jóhoz való megszállott ragaszkodást testesíti meg. Továbbá a kitartás „az ellenállás egyetlen maradék objektív lehetősége,[4]uo. 125. mely tartja a lelket a pozitív jövő hitének reményében.

A kitartáshoz szorosan társul a türelem erénye. Első ránézésére ez is ugyanolyan passzív tényezőnek tűnhet, mint társa, a kitartás. Lényegét tekintve viszont egyáltalán nem az, hiszen komoly kihívás, erőfeszítés az ember számára. Különösen hangsúlyozandó, hogy a türelmet ne úgy fogjuk fel, mint valami szükséges, szomorú, örömtelen, ránk zúduló magunk választotta bajt, áldozatot, amelyet el kell szenvednünk és közben sajnáljuk magunkat. „Nem az a türelmes, aki nem menekül a baj elől, hanem az, aki nem engedi át magát a baj által kiváltott kaotikus szomorúságnak”. [5]u.o. 126. Tehát a seb mellett, a derű és a lelki tisztánlátás továbbra is bennünk virágzik egy magasabb rendű belső lényegünk megvalósítása céljából. E megingathatatlan érzést több filozófus már megfogalmazta. Szent Tamás Az ember a türelem által birtokolja lelkét. gyönyörű mondata, illetve Hildegard von Bingen a türelem, a megrendíthetetlen oszlop metaforája tárja elénk talán legszemléletesebben a türelem lényegi mivoltát. Mindkettőben egyértelműen felfedezhetjük azt a belső tartást, mely a tántorítatlan, rendezett jellem ékessége.

E belső tartáshoz erősen hozzátartozik a támadásra való készség is. Ez természetesen csak akkor valósítható meg, ha az ember hisz (reménykedik) magában és van kellő önbizalma (pozitív önértékelése). A támadás nagy segítőtársa a harag, pontosabban a jogos harag. Ezen a jogos haragon azt az aktív indulatot kell érteni, amely erőt ad az erkölcsi JÓ kivitelezésére. Aláhúzandó, hogy itt nem a hétköznapokban bejáratott gyűlöletből fakadó haragról említünk szót, hanem egy olyan lökésszerű energiáról, ami cselekvésre lelkesít.

A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.

Hivatkozások

Hivatkozások
1 Josef Pieper 1996. A négy sarkalatos erény. Budapest, Vigilia. 119.
2 Josef Pieper 1996. A négy sarkalatos erény. Budapest, Vigilia. 122.
3 u.o. 122.
4 uo. 125.
5 u.o. 126.

Írja be a keresőszót fentre és nyomja meg az entert a kereséshez. Az ESC megnyomásával tudja a keresést megszakítani.

Vissza a lap tetejére

Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ. A sütik kikapcsolása a böngésző beállításaiban lehetséges.

View more
Cookies settings
Elfogadom
Adatvédelmi és Cookie szabályzat
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

Kik vagyunk

A weboldalunk címe: http://www.hidegkutihirek.hu.

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások
Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. Egy személytelenített, az e-mail címből előállított karakterlánc (hashnek szokás nevezni) kerül továbbításra a Gravatar szolgáltatás felé, ha ez az oldalon használatban van. A Gravatar szolgáltatás feltételei az alábbi címen tekinthetőek meg: https://automattic.com/privacy/. A hozzászólás elfogadása után, a hozzászólásunk tartalma és a profil képünk is megjelenik nyilvánosan.
Média
Amennyiben regisztrált felhasználó által kerül kép feltöltésre a honlapra, kerülni kell az az olyan EXIF-eket, amelyekben GPS pozíció adatok is szerepelnek. A honlap látogatói ezeket letölthetik és kinyerhetik a helyadatokat a honlapon található képekből.

Kapcsolatfelvételi űrlapok

Sütik
Ha hozzászólást adsz a honlapodon, bejelentkezve maradhatsz a megadott neved, e-mail-ed és webcímed eltárolásával egy sütiben. A tárolás a te kényelmi célokat szolgálja azért, hogy a következő hozzászóláskor ezeket az adatmezőket ne kelljen kitöltened. Ezeknek a sütiknek a lejárati ideje 1 év. Ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be is vagyunk jelentkezve erre a honlapra, akkor átmeneti sütiket állítunk be, annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a böngésző elfogadja-e a sütiket. Ezek a sütik nem tartalmaznak személyes információt, és törlődnek, ahogy bezárjuk a böngészőt. A honlapra történő bejelentkezéskor több sütit hozunk létre, amely elmenti a bejelentkezési információt és a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit. A bejelentkezési sütik két napig érvényesek, a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit tároló süti egy évig. Amennyiben az “Emlékezz rám” opciót bejelöljük, a bejelentkezés két hétig folytatódik. Kijelentkezéskor a bejelentkezési sütik eltávolításra kerülnek. Amennyiben bejegyzést vagy oldalt szerkesztünk, egy újabb sütit tárol el a böngészőnk. Ez a süti nem tartalmaz személyes adatot, egyszerűen csak a bejegyzés azonosító számát tárolja, amelyet szerkesztettünk. Egy nap múlva jár le az érvényessége.
Más honlapokról származó beágyazott tartalmak
A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Analitika

Kivel osztjuk meg a felhasználói adatokat
Mennyi ideig őrizzük a személyes adatot
Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára. A honlapon regisztrált felhasználók (ha vannak ilyenek) személyes adatai a saját felhasználói profiljukban is tárolásra kerülnek. Minden felhasználó megtekintheti, szerkesztheti vagy törölheti a személyes adatait bármikor (kivéve, hogy nem változtathatja meg a saját felhasználói nevét). A honlap rendszergazdái ezen információkat szintén megtekinthetik és szerkeszthetik.

Milyen jogokkal rendelkezik a felhasználó a saját adatai kapcsán

A weboldalon regisztrált fiók vagy hozzászólás írása esetén kérhető a személyes adatok export fájlban történő megküldése, amely bármilyen adatot tartalmaz, amit korábban a felhasználó rendelkezésünkre bocsátott. Kérhető továbbá, hogy bármilyen korábban megadott személyes adatot töröljük. Ez nem vonatkozik azokra az adatokra, amelyeket adminisztrációs, jogi vagy biztonsági okokból kötelező megőriznünk.

Hová továbbítjuk az adatokat

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti.

Kapcsolati adatok

Hidegkúti Hírek
Kiadja: Új Hírek Média Korlátolt Felelősségű Társaság
1137 Budapest Katona József utca 6. 2/24
Kiadásért felel: Dr. Gór Csaba Gyula
Lap menedzser: Dr. Erdősi Károly, Küller András
Főszerkesztő: Dr. Erdősi-Boda Katinka
E-mail: info@hidegkutihirek.hu
Save settings
Cookies settings