Tanulságok?

Az ellenzéki győzelmek, a budai út margójára

Tordai Bence a Magyar Hang 2022. október 2. számában megjelentekre hivatkozik az ugyanezen újság október 27-ei Vendégoldal rovatában, „Az ellenzéki győzelmek tanulságai: a budai út” címmel írt pontokba szedett „nagy tanulmányában”. Ez nem csak azért figyelemreméltó, mert Tordai egy olyan írás soraira alapozza állításait, amelyet tanulmánya első mondatában a következő hangvétellel vezet fel,

Sokáig vártam a II. kerületi időközi választás után, hogy legalább egy újságíró megkérdezze, hogyan sikerült lemosni a pályáról a Fideszt. Hiába.

Ezzel a bevezető felütéssel, – mármint „lemosni a pályáról” – csak egyetlen baj van; hogy a hivatkozott október 2-ai számban erről ezt olvashatjuk;

A budapesti II. kerületi mellett az ország három pontján, a Békés megyei Hunyán, a Pest megyei Zebegényben és a Komárom-Esztergom megyei Dunaalmáson tartottak időközi önkormányzati választásokat, de csak a II. kerületben mérették meg magukat egymással a kormánypártok és az ellenzék jelöltjei.

Hunyán A Fidesz-KDNP jelöltje lett az új polgármester, két független induló előtt. Zebegényben négyen indultak, mindegyikük függetlenként, az első és második között két szavazat volt a különbség (162 és160). Valamint Dunaalmáson is csak függetlenek indultak. No, szóval így fest Tordai bomlasztikus indítása, – a lemosni a pályáról a Fideszt, – miközben a baloldal még jelöltet sem tudott, vagy mert állítani.

De ezt a „pontatlanságot” írjuk akkor csak az október 2-ai Magyar Hang számlájára, s Tordai csak annyiban ludas, hogy Ő bizony tudta az igazságot, mégis felhasználta saját céljaira az ilyetén lévő újságírást. Úgyhogy ezt már így is, úgy is megszokhattuk…

Ugyanakkor az értelmiségit viszont a mondat első fele ütköztetheti meg igazán; „Sokáig vártam a II. kerületi időközi választás után, hogy legalább egy újságíró megkérdezze, hogyan sikerült” ez. A többszörösen bővített, de mégis csak félmondatok használata teljes mértékben jellemző Tordai eddigi megnyilatkozásaira. Elemezzük ki sorban. Azt írja, hogy „sokáig vártam.” Hogyan? Mostanra elfogyott a türelme, hogy megkérdezzék? Miért, neki alanyi jogon jár az újságinterjú? Hiszen, akkor is csak beszél, és beszél, ha senki sem kíváncsi rá, mert a liberális média biztosítja számára a rendszeres szereplést. Lásd. Magabiztosság – Tordai Bence a biciklit túltolta?

Tordai Bence szinte csak „nagy politikai kérdésekkel” foglalkozik, de szűkebb pátriánkra, a 4. számú választókerület vonatkozásában találtunk egy már a kampányidőszak előtt elhangzó, igen magabiztos kijelentést is tőle,…….. ha elolvassák a 168 óra BREAKING baloldali orgánumban megjelent Pelva Csengével készült magvas interjúját.

Tehát beszél és csak beszél, annak ellenére is, hogy minden tekintetben problémás a „legalább egy újságíró megkérdezze” kifejezés is. Kifejezés, mert nem „egy újságíró” írta le e sértő sorokat, hanem maga az épületesre sikeredett tanulmánynak a szerzője, Tordai Bence országgyűlési képviselő.

A tanulmányt kivételesen most nem elemezzük, nem értékeljük. Részletesen, – szokásunk ellenére, – kommentekkel sem látjuk el, ahogy azt eddig mindig tettük, Tordainak megnyilatkozásaival kapcsolatosan. Nem érdemes időt, energiát, betűt fordítani rá. Olvassák el teljes terjedelmében, bár az sem érdemes. De megjegyzendő, hogy ne csodálkozzon, ne csodálkozzanak azon, ha a továbbiakban egyre kevesebb orgánum munkatársa ( „legalább egy”) fogja megkeresni interjúkészítési igénnyel. A megkeresés, ha lesz egyáltalán, valószínűséggel az lesz, hogy hoznak egy tollat, és azt mondják neki; szolgáld ki magad. Ha mindezt Tordai, vagy valaki nem érti, akkor ide leírjuk magyarázó megjegyzésünket is. Mert Tordai Bence mondata elegánsabb lenne minden tekintetben, ha így kezdődött volna; „Reméltem, – (és nem „sokáig vártam”, mert az újságírónak nem kötelessége, feladata, hogy interjút készítsen vele – szerk.), – a II. kerületi időközi választás után, hogy valamelyik, – (és nem „legalább egy” médiamunkatárs… Mégis csak el kellene döntenie, hogy kit vár, amikor a „legalább egy” ordenáré pontatlanságát használja – szerk)”. Nem tudjuk, hogy az „egyet” számnévként, avagy határozatlan névelőként használja, bár megsúgjuk mind a kettő, így együttesen helytelen. ^[1]Két csoportra oszthatók a számnevek: határozott számnév és határozatlan számnév. A határozott számnév pontosan megnevezi a mennyiséget vagy sorrendiséget. Ide tartoznak a tőszámnevek … Bővebben Tordai sokszor tudatosan sért meg mindenkit, és mindezt a magyar helyes írás/beszéd szabályainak mellőzésével. Mindenesetre provokációból nincs hiány.