Pesthidegkút különlegessége az, hogy három nemesi lak, a Forgách-Walla kúria, a Klebelsberg kastély, és a Vári-Szabó kúria is egymás mögött sorakozik. A Czaga Viktória helytörténész vezette sétán most ezeket az épületeket ismerhettük meg.
Czaga Viktória, a Pesthidegkúti Helytörténeti Kör vezetője március 20-án a három kastélyunkat bemutató sétát vezetett. A kellemes, kisgyermekkel, sőt háziállattal is bejárható séta során egy időutazáson vehettünk részt a 19. és 20. századi Pesthidegkúton belül. Megismerhettük a falu németekkel történő betelepítésének krónikáját, a helyiek életmódját, a település lassú kiépülését.
Első megállónk gróf Klebelsberg Kuno szépen felújított kastélya volt, melynek építésében a helyiek is tevékenyen részt vettek, bár a szakmunkára a fővárosból érkeztek a mesterek. A helyiek jellemzően az építőanyag fuvarozását, az elkészült épület takarítását végezték. Ennek ellenére a helyiek közül voltak, akik az éves adójukat is ki tudták fizetni a kapott bérükből. Klebelsbergék hírességnek számítottak, így a település rendre bekerült a hírekbe, valahányszor hazatértek ide a kastélyukba. Klebelsberg Kuno halála után az özvegye lakta az épületet, amíg a II. világháború után ki nem telepítették, ekkor tűnt el az értékes könyvtár és az eredeti berendezés is. A romba dűlt kastélyt az Orbán-kormány újjáépíttette és ma szállodaként és emlékházként működik, utóbbi korhű berendezést kapott.
A kastéllyal szemben álló, ófalui Sarlós Boldogasszony templom előtt találjuk a világháborús emlékművet, melyet viszonylag későn, 1931-ben emeltek és formája már nem a szokásos obeliszk alakú, egyúttal Trianon tragédiájára is emlékeztet. Sétánkat az Ófalu még helyenként látható régi házai között folytattuk a Vári-Szabó kúria irányába a Templom utcában. Az Újsor és a Templom utca sarkán megtekintettük a régi kutat, aminek még emlékünnepe is van. Az utcakép ma már átalakulóban van, de a Templom utca szűk, felső szakaszában még viszonylag sok a régi parasztház, azonban ezek között is már rendre bukkannak fel új építésű ingatlanok.
Hidegkútiként számunkra a legérdekesebb volt a jelenleg épp megújuló Vári-Szabó kúria épülete. Az 1840-es évekből származó klasszicista ház azt a jellegzetes magyar kúriatípust képviseli, melynek szerencsére még ma is szép számban láthatók példányai szerte az országban és különösen az Alföldön. A II. világháború után három szükséglakásra szétszabdalt kúriát a jelenlegi tulajdonosa, a Polgári Művelődésért Alapítvány elkezdte helyreállíttatani, késő ősszel leirtották az elvadult kertet, hogy lehetőség legyen a történeti kert rekonstrukciójára. Jelenleg az épület belsejében a megelőző kutatások zajlanak, megkeresik a festési rétegeket és az épület jelenleg nem látható, rejtett értékeit. Felmérik az eredeti térszerkezetet, amit a mostani elfalazások visszabontásával rekonstruálni szeretnének. Helyreállítása után a kúria kulturális funkciót fog kapni.
A séta végére maradt a Forgách-Walla kúria, melyet legelőször mentettek meg a három kiemelt műemlék közül, és ma a Klebelsberg Kultúrkúria részét képezi. A séta végén kis vendégséggel várták itt a résztvevőket.
A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.