Trianoni Szemle

Tallózás a Klebelsberg Kastély júniusi programjaiból

Június elején mutatták be a Trianoni Szemle folyóirat 2023-as két kötetes különszámait. A kötetetek megvásárlásához a szidi69@gmail.com-ra lehet emailt küldeni. A megjelent számok tartalmáról Kondor Katalin kérdezte Szidiropulosz Archimédesz főszerkesztőt, Kolczonay Katalin és Domonkos László szerkesztőket.

Kondor Katalin bevezetőjében hangsúlyozta, hogy mennyire elengedhetetlen a nyomtatott sajtó jelenléte napjainkban. Akkor, amikor a digitális, online világ vált uralkodóvá, s kiszorítja a papír alapú könyveket, újságokat. A Trianoni Szemle jól strukturált, logikus felépítéssel bír, ellentétben az online lapok sokszor káoszba fulladó felületével. Az áttekinthetőség igenis szükséges lenne a letisztult gondolkodáshoz, a lapozhatóság ez utóbbit segíti.[1]A Hidegkúti Hírek vonatkozásában az időrendi sorrendben megjelent írások az éves archívum alatt szerepelnek mintegy tartalomjegyzékként. Az eddig online megjelent anyagok szerkesztett … Bővebben

Ezt erősítette meg Szidiropulosz Archimédesz, majd hozzátette; „a könyvnek illata van.” A közönség megtudhatta, hogy a szerkesztési munkálatok viszonylag gördülékenyen folytak, hiszen az írások sorrendje adta magát.

Mindkét kötet két nagy fejezetre tagolódik, amelyek egyúttal értelemszerűen kijelölik a főbb témaköröket is. Az első kötet első fejezete a „Magyar örökség – Nemzedékek párbeszéde”, a második fejezete a „Történelem – Kultúra – Oktatás (1918-2022)” címet kapta. A második kötetben pedig az első a „Kidöntött fáink suttogása”, valamint a második a „Művészet és irodalom az elmúlt száz esztendőben” címeket viseli. A „Kidöntött fáink suttogása,” mottó is egyben, Ágh István költőtől származik; a bennünk élő történelemről van szó itt. Az egyes fejezeteket olyan írások indítják, amelyek megfelelően vezetik fel az utánuk következőket. Ezen céllal került kiválasztásra Prohászka Ottokárnak „Keresztény nemzeti feltámadás” című 1920-ban megjelent írása az első fejezet legelején, melyből a főszerkesztő idézett is meghatározva ezzel az esttel, s a kötetekkel kapcsolatos első érzéseinket is.

Hát legyünk, akik s ahányan vagyunk; de esküdjünk fel a zászlóra nemcsak szóval, hanem egyéniségünkkel, tiszta becsületünkkel s Krisztushozó hűségünkkel és a magyar nemzet iránti önzetlen szeretetünkkel! Ne csak valljuk, hogy az erkölcs létfeltételünk, hanem valósítsuk azt meg az élni akarás hajthatatlan elszántságával: akkor mi magunk is egy darab feltámadás vagyunk, s nyomunkban éled majd fel a még nem rothadt, csak alélt nemzeti élet.” Majd hozzáfűzte; „azt hiszem, hogy ez mai napig is fontos nekünk magyaroknak, hogy cselekedni kell, nemcsak beszélni, vagy írni róla.

„Magyar örökség – Nemzedékek párbeszéde” alatt régi is és új nemzedékek alkotóinak írásai szerepelnek. Például Bartók Béla, Cholnoky Jenő, Györffy István portréja után, Dsida Jenő, Sinka István, Wass Albert, Bajcsy- Zsilinszky Endre írásai is helyet kaptak. Említett nagyjainktól sokat tanulhatunk, természetesen csak akkor, ha a mai nemzedékek a nemzetépítő munkát ezekre a gondolatokra támaszkodva folytatják tovább. A későbbi nemzedékek tagjai közül pedig Illyés Gyulával, Makovecz Imrével és tanítványaival, Turi Attila és Ferencz István építészekkel. Prutkay Péter képzőművésszel, Hefter László üvegművésszel is találkozhatunk. A kötetben fontos helyet foglal el az országzászló-mozgalom (Tóth Marcell és Ludmann Mihály írásai), valamint nagyhatású Kocsis István: A trianoni pszichózisok és gyógyításuk feltételei című írása, amely a trianoni traumáról sűrített formában értekezik.

Arra a kérdésre, hogy a szerkesztők milyen gondolati indíttatás útján találták ki, hogy a mostani Trianoni Szemlében az oktatásról kell beszélni; Szidiropulosz Archimédesz, aki maga is tanított történelmet, szociológiát, – elmondta, hogy a budapesti iskolák többsége (vidéken más az arány) ezt a fajta nemzeti „dolgot, gondolkodást” akadályozza. Ezért az oktatásban különös jelentőséggel bír, hogy ezzel foglalkozzunk. „Hiába próbálták a Trianoni Szemlét több iskolának elküldeni 10 évvel ezelőtt, amikor a minisztérium 600 iskolának továbbította, több iskola jelezte, hogy erre nekik nincs szükségük.” – jegyezte meg.

Emellett a mostani kötet megálmodásakor nagyon sok szerző felsőoktatási témát javasolt, ezekhez kerestek régebbi írásokat. Beke György írása a Nagyenyedi Kollégiumról, illetve Klebelsberg Világválságban című munkája is ez utóbbit, irányt erősíti. A szerzők között ugyanakkor Ujváry Gábor, Miklós Péter, Fizel Natasa, Garai Imre, Pécsi L. Dániel, Batta György gondolatait is megtalálhatjuk.

A főszerkesztőnek a folyóirat ismertetése után, Kolczonay Katalin arra figyelmeztetett, hogy sajnos oly korban élünk, amikor mesterségesen akarják nemcsak elválasztani, hanem szembefordítani a nemzedékeket egymással. Ez az alapprobléma. Erre reagálva fogalmazódott meg bennük a Magyar Örökség – Nemzedékek párbeszéde cím a szerkesztéskor.

Különben már 27. éve annak, hogy a felvidéki Palóc Társaság pályázatot ír ki iskolások részére, – melyet a Trianoni Szemle kiadója, a Trianon Kutatóintézet is segít, – így rengeteg írás érkezett be hozzájuk. Ezekből a főleg határon túli fiatalok remek munkáiból egy lapszám eleve kihozható lett volna. Azonban most annyi mondani való akadt, s oly óriási volt az igény az írók, tudósok, szellemi értelmiségiek részéről, hogy egyetlen egy gyerekírás sem fért be. A jövőben szándékoznak azokat egy önálló kötetben kiadni magánadományokból. Kolczonay Katalin szerint bár vannak nehézségek, a helyzet mégsem reménytelen. A csillaghegyi országzászlónál a közelmúltban megrendezett ünnepségen fiatalok, cserkészek olvasták fel határon túli társaik írásait elsöprő sikerrel és megbecsüléssel. Ezért is fontos az idősebbek mellett az ifjabbakat is szóhoz engedni.

A második kötethez kapcsolódóan pedig személyes emlékét idézte fel. Elmesélte, hogy azok után hogy a rádiószínházban Ágh István önéletrajzi írását hallgatta este, folytatásokban, elhatározta, hogy felkeresi őt. Így született meg a 85 éves költővel a lapban megjelent interjú. Hangsúlyozta, hogy a fák amúgy is nagyon fontosak a magyar gondolkodásban. Mondhatnak akármit, hogy legyünk túl Trianonon, de a trianoni traumák ott vannak a lelkünkben, családjaink történetében. Rengetegen hallgatták meg most azokat az írásokat, amelyeket saját bevallása szerint Ágh István évtizedekkel ezelőtt vetett papírra, maga a rádiójáték is 15 évvel ezelőtt készült, mégsem figyeltek fel rá egészen mostanáig, amikor beérett a vetés. Nem önmutogató, nem magyarázkodó, hanem a mély magyar paraszti kultúrának, a földközeliségnek a megszólalása azon a nyelven, amit már lassan el is felejtünk. A címlap is Kő Pálnak „Az életfa” című grafikájából van, az egész kötet akarva akaratlanul, a magyar tájhoz, a fákhoz kapcsolódik. Ezen lapszámok olyanok, mint egy folytatásos regény; az egyik írásból következik a másik. Szerinte a nyomtatott könyv nem fog kihalni, az igényes kiadványokra mindig lesz igény. Ha holnap nem is kerül kézbe, csak évek múlva, ez az időnek szól.

Végül zárásként, a folyóirat utolsó nagy fejezetéről kaphattunk áttekintést, mely a Petőfi centenárium jegyében született. Domonkos László írótól kicsit árnyaltabb képet kaphattunk a mi Petőfinkről, személyiségének sokoldalúságáról. Petőfi lánglelkű karaktere mellett szelíd érzékenysége is elénk tárult. Andrásfalvy Bertalan fejezetindító írása után többek között Kuncz Aladár, Szekfű Gyula, Utassy József, Jászai Mari és Medvigy Endre munkája is szerepelnek.

A Trianoni Szemle folyóiratról honlapjukon részletesebben tájékozódhatnak.

info@hidegkutihirek.hu | + bejegyzések

A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.

Hivatkozások

Hivatkozások
1 A Hidegkúti Hírek vonatkozásában az időrendi sorrendben megjelent írások az éves archívum alatt szerepelnek mintegy tartalomjegyzékként. Az eddig online megjelent anyagok szerkesztett válogatását szeretnénk évkönyvben is kiadni, amennyiben erre támogató kiadót találunk.

Írja be a keresőszót fentre és nyomja meg az entert a kereséshez. Az ESC megnyomásával tudja a keresést megszakítani.

Vissza a lap tetejére

Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ. A sütik kikapcsolása a böngésző beállításaiban lehetséges.

View more
Cookies settings
Elfogadom
Adatvédelmi és Cookie szabályzat
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

Kik vagyunk

A weboldalunk címe: http://www.hidegkutihirek.hu.

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások
Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. Egy személytelenített, az e-mail címből előállított karakterlánc (hashnek szokás nevezni) kerül továbbításra a Gravatar szolgáltatás felé, ha ez az oldalon használatban van. A Gravatar szolgáltatás feltételei az alábbi címen tekinthetőek meg: https://automattic.com/privacy/. A hozzászólás elfogadása után, a hozzászólásunk tartalma és a profil képünk is megjelenik nyilvánosan.
Média
Amennyiben regisztrált felhasználó által kerül kép feltöltésre a honlapra, kerülni kell az az olyan EXIF-eket, amelyekben GPS pozíció adatok is szerepelnek. A honlap látogatói ezeket letölthetik és kinyerhetik a helyadatokat a honlapon található képekből.

Kapcsolatfelvételi űrlapok

Sütik
Ha hozzászólást adsz a honlapodon, bejelentkezve maradhatsz a megadott neved, e-mail-ed és webcímed eltárolásával egy sütiben. A tárolás a te kényelmi célokat szolgálja azért, hogy a következő hozzászóláskor ezeket az adatmezőket ne kelljen kitöltened. Ezeknek a sütiknek a lejárati ideje 1 év. Ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be is vagyunk jelentkezve erre a honlapra, akkor átmeneti sütiket állítunk be, annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a böngésző elfogadja-e a sütiket. Ezek a sütik nem tartalmaznak személyes információt, és törlődnek, ahogy bezárjuk a böngészőt. A honlapra történő bejelentkezéskor több sütit hozunk létre, amely elmenti a bejelentkezési információt és a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit. A bejelentkezési sütik két napig érvényesek, a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit tároló süti egy évig. Amennyiben az “Emlékezz rám” opciót bejelöljük, a bejelentkezés két hétig folytatódik. Kijelentkezéskor a bejelentkezési sütik eltávolításra kerülnek. Amennyiben bejegyzést vagy oldalt szerkesztünk, egy újabb sütit tárol el a böngészőnk. Ez a süti nem tartalmaz személyes adatot, egyszerűen csak a bejegyzés azonosító számát tárolja, amelyet szerkesztettünk. Egy nap múlva jár le az érvényessége.
Más honlapokról származó beágyazott tartalmak
A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Analitika

Kivel osztjuk meg a felhasználói adatokat
Mennyi ideig őrizzük a személyes adatot
Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára. A honlapon regisztrált felhasználók (ha vannak ilyenek) személyes adatai a saját felhasználói profiljukban is tárolásra kerülnek. Minden felhasználó megtekintheti, szerkesztheti vagy törölheti a személyes adatait bármikor (kivéve, hogy nem változtathatja meg a saját felhasználói nevét). A honlap rendszergazdái ezen információkat szintén megtekinthetik és szerkeszthetik.

Milyen jogokkal rendelkezik a felhasználó a saját adatai kapcsán

A weboldalon regisztrált fiók vagy hozzászólás írása esetén kérhető a személyes adatok export fájlban történő megküldése, amely bármilyen adatot tartalmaz, amit korábban a felhasználó rendelkezésünkre bocsátott. Kérhető továbbá, hogy bármilyen korábban megadott személyes adatot töröljük. Ez nem vonatkozik azokra az adatokra, amelyeket adminisztrációs, jogi vagy biztonsági okokból kötelező megőriznünk.

Hová továbbítjuk az adatokat

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti.

Kapcsolati adatok

Hidegkúti Hírek
Kiadja: Új Hírek Média Korlátolt Felelősségű Társaság
1137 Budapest Katona József utca 6. 2/24
Kiadásért felel: Dr. Gór Csaba Gyula
Lap menedzser: Dr. Erdősi Károly, Küller András
Főszerkesztő: Dr. Erdősi-Boda Katinka
E-mail: info@hidegkutihirek.hu
Save settings
Cookies settings