Pesthidegkúton élő Kondor Katalin esszéje „A háború örök” címmel a Magyar Hírlapban jelent meg, amely Steven Spielberg: A nap birodalma című filmdrámájának hatásaként született. Az egész publicisztika rendkívül megrázó, felemelő, ugyanakkor megdöbbentő és elgondolkoztató egyben!
Rögtön írása elején Kondor Katalin leírja, hogy a II. világháborús film során egy fiatal angol kisfiú szemszögéből láthatjuk magát a poklot, Kína, illetve Sanghaj japánok általi megszállásának időszakát.
Azt írja;
amikor túljutottam Spielberg filmjén, az járt az eszemben, vajon miért tudunk mi oly keveset az 1937 és 1945 között dúló második japán–kínai háborúról?……… Alig merem leírni, mégis úgy gondolom, hogy a második világháborúról sem………. melynek kezdetét több történész is éppen a második japán–kínai háború 1937. év júliusi kitörésétől számítják.
A szomszédunkban élő, „oknyomozó újságíró” Kondor Katalin a II. világháború kitörésének előzményeit, okait illetően 64 eseményt gyűjtött össze, s ebből 18-at meg is oszt olvasójával. Kronologikus összeállítása szinte sugallja, hogy a II. világháborúra való felkészülés az I. világháború egyenes folytatása volt, közel 20 éven keresztül.
…az 1918-as lengyel–ukrán háború, az 1919-es versailles-i békeszerződés, az 1920. évi trianoni békeszerződés. Az 1923-ban történt korfui olasz–görög összetűzés, az 1923-ban történt müncheni sörpuccs, a Ruhr-vidék francia–belga megszállása 1923-ban, az 1925-ben megjelent Mein Kampf, az 1929-es nagy gazdasági világválság, az 1932. évi szovjet–lengyel megnemtámadási egyezmény, az ugyanebben az esztendőben megtartott genfi leszerelési világértekezlet, Hitler kormányfővé és államfővé történő megválasztása 1933-ban, s ugyanebben az évben Németország újrafelfegyverzése, valamint a Nemzetek Szövetségéből történő kilépése. 1935-ben aztán az borzolta a kedélyeket, hogy kötelező sorozás kezdődött Németországban, majd a második olasz–etióp háború is kitört, egy esztendő múlva meg, azaz 1936-ban a spanyol polgárháború is elkezdődött. 1938-ban megtörtént az Anschluss, azaz Ausztria bekebelezése, valamint 1939-ben a Csehszlovákia német megszállása, s abban az évben folytak a spanyol polgárháború végső hadműveletei is, és ekkor történt meg Lengyelország német lerohanása is.
Józan paraszti ésszel azt gondolnánk, hogyha már az emberiség ilyen óriási szenvedésen ment keresztül, akkor csak van valami elképzelése, receptje a gyötrelem megelőzésére… Csak nem akarja, hogy még egyszer ez bekövetkezzék, s mindenki mindent elkövet egy újabb világégés elkerülésére. Mi keresztény konzervatívok valljuk, hogy a történelem arra szolgál többek között, hogy a múlt hibáiból tanuljunk, s ne kövessük el még egyszer azokat. Ezért is hat iróniával, amikor Kondor Katalin azt a bizonyos, nagy kérdést teszi fel;
…vajon tanít-e a történelem? Napjaink civil gondolkodói szerintem erre csak egyféle választ adhatnak. Nem tanít! Éppen azokat nem tanítja, akik máig – s immár naponta tapasztalhatón – a háborús fenekedések lázában égnek. Ha csak a 64-ből szerényen kiválasztott 18, a hajdani világháborút kirobbantó eseményt tekintjük, elmondhatjuk, hogy ezek ma is megtalálhatók az örökös háborúval fenyegetők, háborút tervezők szó- és gondolattárában………. a lényeg nem változott, ugyanúgy léteznek egy újabb világháborúhoz vezető provokatív események, mint hajdanán. A háború örök. Úgy látszik, ebbe bele kell nyugodnia az emberiségnek. Ám abba mégsem kellene, hogy minden tervet, minden háborúra buzdító, uszító szót elfogadjunk, hitelesnek vegyünk, s ne merjünk ellene tenni.
Majd idézi Orwellt:
A legelkeserítőbb az egész háborúban talán nem is az, hogy ennyi nyomorúságot kell elszenvednünk, hanem hogy sorsunk pipogya alakok kezében van letéve. Olyan ez, mintha az életed egyetlen sakkjátszmára volna feltéve, és neked szótlanul végig kell nézned a partit anélkül, hogy a hülyébbnél hülyébb lépések kockázatát elhárítanád.
Egyre jobban úgy néz ki, ha mernénk tenni ezek ellen, a lényegében lévő „pipogya alakok” ellen bármit, ami kezüket lefogná, akkor a háborúba sodrásunk minden bizonnyal leállhatna. Mert ha ők nem is taníthatók, akkor legalább a józanul gondolkodó többség megakadályozhatna egy újabb világégést. Nem elég Kondor Katalin kétségek közti óhaja, mely szerint;
Mit tehetnénk? Az Orwell szerint pipogya, avagy éppen okoskodó, minden államfői, kormányfői méltóságot nélkülöző, zsúrfiút játszó világ urainak pedig lefordíthatná végre valaki a Csak egy éjszakára című gyönyörű Gyóni Géza-verset. Ámbár igencsak meglepődnék, ha tanulnának belőle.
Mi azért ide varázsoljuk Gyóni Géza versét, hogy inspiráljon bennünket arra, hogy elküldhessük a világ minden nyelvére lefordított fordításokat minden pipogya számára, azontúl, hogy minden jogos eszközt is bevessünk kezük lefogására. Ennek egyik szelíd, és ma még demokratikus módja, ha elmegyünk szavazni június 9-én az EP választásokra, és a béke pártjára szavazunk.
A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.