Tordai Bence ismét elképesztő tájékozatlanságról tett tanúbizonyságot, ezúttal a II. kerületi Radetzky-laktanya ügye kapcsán. A következőket írta a Facebook-oldalán:
Így pusztítja a Fidesz-kormány a műemlékeinket, köztük a 180 éves Radetzky-laktanyát a II. kerületben. Ezért is kell elzavarni őket a hatalomból.
írta Tordai Bence
és linkként hivatkozott az azonnali.hu egyik cikkére.
Műemlékféltés politikai megrendelésre
Az azonnali.hu cikke hemzseg a meredek hazugságoktól, kezdjük is talán a cikk felvezetőjében szereplő mondattal:
Ha nem a Kossuth térről vagy a Várnegyedről van szó, a NER ugyanazzal a lendülettel pusztítja a Monarchia építészetét is, ahogy a szocialista épületeket, visszafordíthatatlan károkat okozva.
írta az azonnali.hu
Ez az állítás egyszerűen nem igaz, ahelyett, hogy egy kilométeres listán mutatnák az Orbán-kormány alatt megújított műemlékeket, álljon itt egy videó.
A baloldal regnálása idején az értékes műemlékeink többnyire vegetáltak, vagy pusztultak, ezzel szemben az Orbán-kormány a Nemzeti Kastély- és Várprogram, illetve a Modern Városok programok segítségével a valóban értékes épületek százait menti meg. A baloldal műemlékvédelme annyiban merülne ki, hogy a pusztuló épületeket kívánják konzerválni, azok felújítására, sőt elbontására is sajnálnák a pénzt, helyette hagynák, hogy maguktól dőljenek össze, ahogy ezt tették is a kormányzásuk idején.
Ha rajtuk múlna, nem lenne Nemzeti Hauszmann Program, hanem tovább pusztulna le a Budai vár. Emlékszünk még, hogy a Ligetvédők milyen hangosan tiltakoztak, hogy megvédjék a Hungexpo rohadó irodáit, hogy véletlenül se épüljön meg a Magyar Zene Háza? Utóbbi épület úgy mellékesen egy halom díjat nyert: a BREEAM elnevezésű nemzetközi épületminősítési rendszer környezettudatossági szempontból példaértékűnek minősítette az építési munkálatokat. Az épület 2019-ben elnyerte az Európa Legjobb Középülete, valamint a Legjobb Nemzetközi Középület díjat, 2020-ban pedig „a világ legjobb zenei célú ingatlanfejlesztése” címet az amerikai Music Cities Awardson.
Tény, hogy minden régi épületet nem lehet eredeti állapotában fenntartani, az elkerülhetetlen funkcióváltások azt okozzák, hogy az épületeket lehetőleg a környezetükbe illeszkedő módon, de át kell értelmezni. Kinek kell a Közvágóhíd eredeti épületegyüttese a Nemzeti Színház, a MÜPA és prémium kategóriás lakások és irodák közvetlen közelében? A város fejlődik, az ipari létesítmények kijjebb húzódnak és a helyüket modern, élhető terek veszik át, ez így normális. Ahogy az is csak a politikai műemlékvédőket zavarja, hogy a Mahart-székház esetében az épület homlokzatát tartották meg és a belső terek nagyrészt átalakulnak, hiszen funkcióváltás történik. A legfontosabb, legértékesebb részeket (pl. lépcsőház) viszont eredeti állapotuknak megfelelően állítják helyre.
Az azonnali.hu cikkének legnagyobb csúsztatása az, hogy nem minden régi, vagy réginek tűnő épület védendő műemlék. A felsorolt ingatlanok túlnyomó része nem kiemelkedő a maga kategóriájában, belső tereik nem képviselnek különösebb építészeti értéket. Emiatt az átépítésük, modern kiegészítésük elfogadható, mivel az a cél, hogy értelmes funkciót kapva hasznosuljanak, ne csak gazdátlanul pusztuljanak.
A Radetzky-laktanya
Tordai Bence a Radetzky-laktanyát emelte ki az azonnali.hu cikkéből. Még a saját pártszövetségeseivel sem egyeztetett azt illetően, hogy ezt a beruházási projektet miért is kell támadnia, vagy kell-e támadnia. A hvg idevágó cikke is felteszi a kérdést, hogy sajnáljuk-e a laktanya eltűnését. Az épületet a hozzá kapcsolódó történelmi események és nem az építészeti értékei teszik megőrzendővé. Egyáltalán nincsenek monumentális, díszes belső terei, sőt semmilyen művészeti szempontból kiemelkedő alkotás sem díszítette sohasem. A historizáló homlokzat mögött mindenféle műemléki értéket nélkülöző, középfolyosós szerkezetből állt, sok kisebb cellaszerű helyiséggel. Mint látni fogjuk, a Radetzky-laktanya jelenlegi romos, funkciótlan állapotának megőrzése semennyire sem lehet cél.
Történelmi összefoglaló
Eredetileg egy óriási klasszicista magtár, majd kincstári sütöde állt a Radetzky-laktanya helyén az 1840-es években. 1848 tanulságaként a császári hadsereg lőszer raktárat is berendezett itt, majd 50 évvel később, 1897-ben Neuschloss Károly és fiai tervezésében épült meg a ma látható eklektikus tömb. Ezt aztán többnyire laktanyaként hasznosították, bár a Tanácsköztársaság idején hadikórházként is működött. A német megszállás idején a Gestapo használta, 1944 októberétől a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom Halálfejes Légiója kegyetlenkedett itt a foglyaival. 1945 után megint laktanyaként szolgált, illetve az ÁVH és a Munkásőrség központja lett belőle. Az 1956-os forradalom során az események egy része az épülettől indult ki. 1989 után az MDF kapta meg, budapesti székházaként használták, de nem tudták fenntartani, és az állapota nagyon leromlott.
A modern fejlesztés
Emlékszünk még a Dísz téren álló Honvéd Főparancsnokság lebontására vagy átépítésére vonatkozó ötletekre a 2000-es évek közepéről? Hiába voltak annak az épületnek értékes belső terei (pl. díszlépcsőház), a Gyurcsány-kor szakmai zsűrijei kizárólag vadabbnál vadabb, a történelmi környezetbe abszolúte nem illeszkedő terveket favorizáltak. Tiszta szerencse, hogy ebből a projektből semmi sem lett, és végül az Orbán-kormány az épület eredeti állapotát állítja vissza a Nemzeti Hauszmann Programban.
Ezzel szemben az egykori Radetzky-laktanya megújításával létrejövő BEM Center épületegyüttes terveit a többszörös Ybl-díjas 3h Építésziroda tervezői (Szegedi Dóm látógatóközpont, Pannonhalmi bazilika megújítása, MOME Campus, a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának rekonstrukciója) jegyzik. A Bem téri épület városképi jelentőségű főhomlokzata megmarad, eredeti díszeit visszakapja. A Kandó Kálmán és a Henger utca között összeköttetést hoznak létre egy passzázs segítségével, benne üzleteket és vendéglátóhelyeket alakítanak ki. Így az új funkciók kialakításával pedig nyitottabb, befogadóbb lesz az épületegyüttes, amelynek modern részei a környék modern épületeihez is illeszkedni fognak. A Dunára néző szárnyban szálloda kap helyet. Hiába fanyalognak a baloldaliak, hogy minek még egy szálloda. Budapest ugyanis vonzó turista desztináció köszönhetően annak, hogy nálunk nincs migrációs veszély, az árak nyugati szemmel barátiak és helyreállított látnivaló is bőven akad. A járvány végeztével a turisták is visszatérnek és egy ilyen jó helyen levő szálloda szobái egyértelmű, hogy kiadhatók lesznek. A modern irodaházi rész szintén azt a célt szolgálja, hogy az épületegyüttes önfenntartó legyen.
Tordai Bence figyelmét az is elkerülte, hogy
Az épületkomplexum az amerikai LEED minősítési rendszer GOLD fokozatát pályázza meg: többek között az épületben tervezett esővíz hasznosítás, ez elektromos autótöltők, a zöldtetők, a hőszivattyús hűtés-fűtési rendszer, valamint a beépített anyagok jelentős újrahasznosított anyagtartalmának magas aránya járul hozzá az elismerés megszerzéséhez.
https://bemcenter.hu/irodaepulet/
Összefoglalva: egy zöld, fenntartható épületegyüttes jön létre a jelenlegi lepusztult és elavult építmények helyett, azok műemléki értékeit tiszteletben tartva. Tordai Bence mindezek ellenére is ellenzi ezt a beruházást.
Mi mindezekből a tanulság?
A kormány nem pusztítja el a Radetzky-laktanyát, ahogyan Tordai Bence állítja. Ezzel szemben megfelelő magánkézbe adva megmenti az épület valódi értékeit és egyúttal a megfelelő funkció biztosításával garantálja annak hosszú távú fennmaradását.
A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.