Hidegkúti Nyári Szabadegyetem – 3. rész

ETIKA ÉS/VAGY ERKÖLCS, – AVAGY EZ UTÓBBI; IDEOLÓGIAI, POLITOLÓGIAI, SZOCIOLÓGIAI, SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSE

A továbbiakban ennek az írásnak a keretében nem lehet célunk, hogy mélységében kifejtsük a címben szereplő többi terület etimológiáját is. Csak annyiban van erre szükség, hogy érzékeltetni tudjuk az egymáshoz történő kapcsolódásukat. A szociológiától (ideológián és politikán át) – a társadalom-erkölcsig, mint „láncolathoz” néhány irányvonalat azonban mindenképpen érdemes tisztáznunk. Pontosan azért hogy, ha a művészeti alkotásoknál mellőzni akarjuk az ideológiai megközelítést, és az ideológiamentes alapgondolatnak kívánunk helyet biztosítani, érvényt tudjunk szerezni az immár tisztán etikai szempontú vizsgálódásainknak. Az elkülönítésüket az alábbiakkal magyarázhatjuk;

A szociológiának, mint a társadalomról való gondolkodás új típusa, …. a »mióta van szociológia« kérdésére adott válaszok valamilyen módon mindenképpen koncentrálódnak a 19. század első felére. Maga a »szociológia«, mint elnevezés is ekkor jelenik meg. …A kérdés tehát, mi volt az a társadalmi igény, amely a 19. század (polgári) társadalmában az új típusú társadalmi gondolkodást kiváltotta?……lényegében a polgári osztályuralommal jellemzett társadalom helyzete és ideológiai igényei.”– vallja Kulcsár Kálmán.

Szerinte ennek „helyessége” mai napig is fennáll. A szociológiai gondolkodás fejlődése címmel megjelent, e szakterületet egyik legmélyebben művelt és ismerő szociológusának akkori munkájában olvashatjuk e sorokat, [1] Kulcsár Kálmán: A szociológiai gondolkodás fejlődése. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1971. 45. o. amelyekhez kiegészítésként mindenképpen szükséges idézni a Filozófiai Kislexikon ide kívánkozó meghatározását is; „A polgári szociológia nemcsak ideológiailag szolgálja ki az uralkodó osztályt, elméletileg megalapozva ennek érdekeit, hanem számos gyakorlati feladat megoldásában is segíti.” [2]Szigeti-Vári-Simon-Tomori (szerk.): Filozófiai Kislexikon. Kossuth Könyvkiadó. 1976. 341.o. Így például ez utóbbihoz további pontosításként; „az »emberi viszonylatok« , a human relations kialakítását különböző területeken” is érdemes ehhez hozzáfűzni. Az előbbiek önmagukért beszélnek. Különösképpen, ha magát az ideológia fogalmát is egy kicsit körbejárjuk a szociológia fogalmán belül, és kívül egyaránt, akkor láthatjuk csak igazán, hogy mennyire „idegen terület” ez a tisztán etikai vizsgálódásainktól.

Gyurgyák János: „Politikai ideológiák” című tanulmánya [3]Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika? Századvég Kiadó, Budapest. 1994. 262 -321.o. már címében is jelzi a politika fennhatóságát az ideológia terén. A tanulmány a „Mi a politika? – Bevezetés a politika világába” című kötetben található, amelynek Fogalomszótárában a politika szó alatt ez olvasható:„Szociológiai-politológiai értelemben leggyakrabban a hatalomért folytatott küzdelmet nevezik politikának. /Itt szeretném rögtön kiemelni a „szociológiai – politológiai” szavak egymáshoz való szoros kötödését, amelyet a kötőjel direktben is kifejez/. Tanulmányának kezdőkérdésére, miszerint „Mi is az ideológia?”, igencsak különböző válaszokat különböző helyekről citál. Így például Raymond Aron szerint nem más, mint „a történeti világ totális víziója”, avagy Robert A. Haber szerint az „értelmiség azon kísérlete, hogy leírja és értelmezze a társadalmat”, mások „politikai hitrendszernek”, megint mások „hatalom technológiának” tekintik, de vannak, akik a politikát a praktikum oldaláról közelítik meg, és még a „szükségességét”, a „létét” is tagadják. Így azután nehéz helyzetben van az, aki a definícióját keresi. Annyi bizonyos, hogy a görög idea, eszme, eszmény, képzelet, valamint a logia – gyűjtemény, tan – szavakból áll össze.

Zárójeles megjegyzés: Goethétől Heinéig igen sokan meglehetősen pejoratív, negatív értéktartalmat tulajdonítottak az ideológia szónak, miszerint az ideológust egyszerűen azonosították a fantasztával, az álmodozóval, a rajongóval.

Egy biztos Gyurgyák János szerint is;„Az ideológiák központi kérdése a politika, s az egyéb létszférák (gazdaság, társadalom, kultúra) politikai szempontból releváns, elvi kérdései.” [4]Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika? 267.o. E politikai értékek, világnézeti elvek közül néhányat – a teljesség nélkül is láthatóan – érdemes megemlíteni, ahhoz, hogy az etika és az ideológia egymáshoz való rendelését, avagy pontosan az elkülönítését elfogadjuk. Gyurgyák elsőként azt tartja, hogy az emberi természet meghatározott volta következtében, minden valamire való ideológiának van „emberképe”. Ezzel pedig összefüggésben áll az is, – oda/vissza alapon, – hogy az embernek milyen politikai rendszer „kívánatos” éppen. Ha az emberi természet, az éppen ténylegesen „uralkodó emberkép” és az ideológia nincsenek összhangban egymással, akkor konfliktusok keletkeznek, s ezek kezelésére szolgál a politika.

Másodikként, immár az egyes ideológiák között is vannak konfliktusok a politikai kötelmek és a politikai jogok megítélésében. Ez oly gyakorlati síkon zajlik, mint például hogy; az emberek miért engedelmeskednek a hatalomnak? Kell-e egyáltalán engedelmeskedniük? Igazolható-e a polgári engedetlenség vagy a forradalom? Hogyan értelmezzük a szabadságjogokat? Harmadikként, az egyenlőség problémaköre vetődik fel, amikor az ideológia hatóterületére érkezünk.

Egyenlőek – e az emberek természetüktől fogva; egyenlőeknek kell-e lenniük, s ha igen, milyen formában, azaz politikai, jogi, gazdasági egyenlőségre vagy csupán esélyegyenlőségre kell-e törekednünk; abszolút vagy relatív egyenlőségre van-e szükség” [5]Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika? 269.o.– sorolja megállás nélkül a tanulmány szerzője a vizsgálódási terepeket. Majd a továbbiakban a társadalmi igazságosság elvont elvéről értekezik, valamint a hatalomról így ír; „minden ideológiának – mintahogy végső soron a politikának is – kulcskérdése a hatalom,”[6]Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika? 270.o. és ezzel a végső konklúziót is megfogalmazza. Ugyanakkor látjuk, hogy ezek a területek egyáltalán nem az etika területei. Kiemeli a „közösség-individualitás” ellentétpárját is, melynek során bizonyítja; hogy az esztétának, az etikával foglalkozónak nincs keresnivalója az ideológia területén. Ugyanis a kérdés az, hogy az ellentétpár viszonylatában az egyént vagy a közösség különböző formáit (család, társadalom, állam, nemzet) tartják-e elsődlegesnek vagy csupán másodlagosnak egy-egy ideológia esetén? R. N. Berki szerint a döntéshez két elmélet közül lehet választani; az egyik az instrumentalizmus, amikor az „egyén érdekei elsődlegesek az őt befogadó közösség érdekeivel szemben. A közösségbe az egyének azért lépnek be, mert ez jól szolgálja érdekeiket,(azaz itt helyből nincs semmi konfliktus, kivéve, ha kényszerítik erre őket! –szerk.). A közérdek nem más, mint az egyének érdekeinek összege”, [7]Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika? 268.o. a közérdek szó általánosan használatos, de eddig értelmezett bevett szóként közérdek nincs is. A másik elmélet, a transzcendentalizmus az előbbinek az ellenkezője, azaz az individuum egy természetes közösségbe eleve beletartozik, „s e közösség érdeke többet jelent a közösséget alkotó tagok érdekeinek összességénél”. [8]Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika? 269.o. Itt a közösség morálisan felsőbbrendű, és a politika az úgynevezett „kollektív akaratot” érvényesíti. /Athéni demokrácia, polisz erkölcs –szerk./

Ahogy azt láttuk, látjuk, – az etika tárgyának kifejtésekor; mikor az egyén akaratáról, az értékes cselekedetének elérése érdekében végzett „egyéni érdekről”, az erényről beszélünk, – az etikában egyáltalán nincs „kollektív akarat.

Gyurgyák János eljut odáig, hogy egy teljesen önálló fejezet címeként felteszi a kérdést; „Kell-e nekünk ideológia?” Bizony igencsak meglepő módon kezd a válaszadáshoz; „Az előzőek mindenkit meggyőzhettek arról, hogy a politikusok, mozgalmárok, a politikai nyilvánosság kis és nagy manipulátorai nem lehetnek meg ideológia nélkül.”[9]Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika? 279.o. és ez több mint elmarasztalás.

Majd így folytatja; „Az ideológia…többé-kevésbé összefüggő nézetek rendszere, … a politikai cselekvés (és nem az egyéni cselekvés – szerk.) céljait és eszközeit magyarázza, igazolja abból a célból, hogy a társadalmat (és nem az egyént – szerk.) a fennálló rendszer megőrzésére, megdöntésére, megreformálására vagy éppen egy korábbi rendszer visszaállítására mozgósítsa”.[10]Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika? 281.o.

Igaz az előbbihez képest kissé finomít, amikor egy „tágabb definíciót” is megenged; „…többfajta gondolkodásmód vagy tudatforma létezik (mindennapi, mitológiai, vallási, művészeti, filozófiai, tudományos stb.), s ezek közül csak egy az ideológiai. Ezeknek a gondolkodásmódoknak sajátos belső logikájuk van, közöttük nem lehet hierarchikus sorrendet felállítani, tehát egyik vagy másik tudatforma nem felsőbbrendű, hanem csak más.” [11]Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika? 282.o.

Végső konklúzióként kijelenthetjük, – a fentiek függvényében, ha csak hermeneutikai és etikai alapon álló vizsgálódásokat végzünk, a művészeti interpretációk kritikai és művészetfilozófiai megközelítésében gondolkozunk, – akkor annak során nem lehet semmilyen ideológiával történő érintkezés.

A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.

Hivatkozások

Hivatkozások
1 Kulcsár Kálmán: A szociológiai gondolkodás fejlődése. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1971. 45. o.
2 Szigeti-Vári-Simon-Tomori (szerk.): Filozófiai Kislexikon. Kossuth Könyvkiadó. 1976. 341.o.
3 Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika? Századvég Kiadó, Budapest. 1994. 262 -321.o.
4 Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika? 267.o.
5, 8 Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika? 269.o.
6 Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika? 270.o.
7 Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika? 268.o.
9 Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika? 279.o.
10 Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika? 281.o.
11 Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika? 282.o.

Írja be a keresőszót fentre és nyomja meg az entert a kereséshez. Az ESC megnyomásával tudja a keresést megszakítani.

Vissza a lap tetejére

Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ. A sütik kikapcsolása a böngésző beállításaiban lehetséges.

View more
Cookies settings
Elfogadom
Adatvédelmi és Cookie szabályzat
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

Kik vagyunk

A weboldalunk címe: http://www.hidegkutihirek.hu.

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások
Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. Egy személytelenített, az e-mail címből előállított karakterlánc (hashnek szokás nevezni) kerül továbbításra a Gravatar szolgáltatás felé, ha ez az oldalon használatban van. A Gravatar szolgáltatás feltételei az alábbi címen tekinthetőek meg: https://automattic.com/privacy/. A hozzászólás elfogadása után, a hozzászólásunk tartalma és a profil képünk is megjelenik nyilvánosan.
Média
Amennyiben regisztrált felhasználó által kerül kép feltöltésre a honlapra, kerülni kell az az olyan EXIF-eket, amelyekben GPS pozíció adatok is szerepelnek. A honlap látogatói ezeket letölthetik és kinyerhetik a helyadatokat a honlapon található képekből.

Kapcsolatfelvételi űrlapok

Sütik
Ha hozzászólást adsz a honlapodon, bejelentkezve maradhatsz a megadott neved, e-mail-ed és webcímed eltárolásával egy sütiben. A tárolás a te kényelmi célokat szolgálja azért, hogy a következő hozzászóláskor ezeket az adatmezőket ne kelljen kitöltened. Ezeknek a sütiknek a lejárati ideje 1 év. Ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be is vagyunk jelentkezve erre a honlapra, akkor átmeneti sütiket állítunk be, annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a böngésző elfogadja-e a sütiket. Ezek a sütik nem tartalmaznak személyes információt, és törlődnek, ahogy bezárjuk a böngészőt. A honlapra történő bejelentkezéskor több sütit hozunk létre, amely elmenti a bejelentkezési információt és a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit. A bejelentkezési sütik két napig érvényesek, a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit tároló süti egy évig. Amennyiben az “Emlékezz rám” opciót bejelöljük, a bejelentkezés két hétig folytatódik. Kijelentkezéskor a bejelentkezési sütik eltávolításra kerülnek. Amennyiben bejegyzést vagy oldalt szerkesztünk, egy újabb sütit tárol el a böngészőnk. Ez a süti nem tartalmaz személyes adatot, egyszerűen csak a bejegyzés azonosító számát tárolja, amelyet szerkesztettünk. Egy nap múlva jár le az érvényessége.
Más honlapokról származó beágyazott tartalmak
A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Analitika

Kivel osztjuk meg a felhasználói adatokat
Mennyi ideig őrizzük a személyes adatot
Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára. A honlapon regisztrált felhasználók (ha vannak ilyenek) személyes adatai a saját felhasználói profiljukban is tárolásra kerülnek. Minden felhasználó megtekintheti, szerkesztheti vagy törölheti a személyes adatait bármikor (kivéve, hogy nem változtathatja meg a saját felhasználói nevét). A honlap rendszergazdái ezen információkat szintén megtekinthetik és szerkeszthetik.

Milyen jogokkal rendelkezik a felhasználó a saját adatai kapcsán

A weboldalon regisztrált fiók vagy hozzászólás írása esetén kérhető a személyes adatok export fájlban történő megküldése, amely bármilyen adatot tartalmaz, amit korábban a felhasználó rendelkezésünkre bocsátott. Kérhető továbbá, hogy bármilyen korábban megadott személyes adatot töröljük. Ez nem vonatkozik azokra az adatokra, amelyeket adminisztrációs, jogi vagy biztonsági okokból kötelező megőriznünk.

Hová továbbítjuk az adatokat

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti.

Kapcsolati adatok

Hidegkúti Hírek
Kiadja: Új Hírek Média Korlátolt Felelősségű Társaság
1137 Budapest Katona József utca 6. 2/24
Kiadásért felel: Dr. Gór Csaba Gyula
Lap menedzser: Dr. Erdősi Károly, Küller András
Főszerkesztő: Dr. Erdősi-Boda Katinka
E-mail: info@hidegkutihirek.hu
Save settings
Cookies settings