I. Tények a II. kerületben
Itt, a budapesti 4-es számú választókerületben a Párbeszédes Tordai Bencét indította az ellenzéki választási koalíció, az Egységben Magyarországért az országgyűlési képviselő jelölt választáson. A Fidesz-KDNP részéről Gór Csaba szállt harcba, végül az előbbi győzött 50,96 százalékkal (27 336 szavazattal), Gór Csaba (Fidesz-KDNP) 41,45 százalékot (22 235 szavazat) kapott. A két nagy tömb jelöltje mögött az MKKP-s Juhász Veronika zárt harmadikként.
Ezek a száraz tények, s ezután jöhetnek a kommentek, az értékelések, vélemények, magyarázatok, stb. kinek hogyan tetszik, mégpedig attól függően ki honnan nézi a kialakult helyzet okait és majdani következményeit. Nézzünk is a friss élmények és bánatok hátterében egy rövid „már megszokott sajtószemlézést” rendhagyó és nem rendhagyó módon.
II. A komplex kialakult helyzet
Elsőként „Magabiztosság – Tordai Bence a biciklit túltolta?” c. korábbi írásunkból szemlézünk, amikor Tordai Bence következő kijelentését idézzük:
A könnyen megnyerhető körzetek egyikében indulok…… Ha valaki egy szinte biztos győztesnek számító körzetet nem tud megnyerni, akkor ott valami probléma van, és valószínűleg listáról sem érdemes bevinni az Országgyűlésbe.
Tordai Bence
Ezek után pedig ezt a mondatot, illetve a kialakult helyzetet annak fényében értékeljük, hogy elolvastuk a 444. hu április 4-i számából „A Fidesz és a Mi Hazánk diadala, kettészakadt ország – a magyar választások öt tanulsága” (Euronews) címmel írt elemzés néhány következő részletét. Az öt tanulság közül értelemszerűen mi most kezdjük az elsővel, melynek címe a következő: „1. Budapesten az ellenzéknek lehetne kétharmada, az országban a Fidesznek lett.” Az ehhez tartozó sorok pedig részben a alábbiak:
1. A mostani választásokon folytatódott, és tovább erősödött az a tendencia, hogy a főváros lakói teljesen máshogy látják a kormánypártok teljesítményét, és mást támogatnának, mint az ország többi részén élők. Míg 95 százalékos feldolgozottságnál az adatok szerint a Fidesz-KDNP szerezte meg országszerte a voksok 53,16 % százalékát, addig Budapesten ez az arány 41,42%. Az ellenzéki közös listára országosan 34,93 % szavazott, Budapesten ezzel szemben 47,16 %. ……. A 18 egyéni választókörzetből ugyanis csak 2-t nyert kormánypárti jelölt. Szintén fontos különbség az ellenzék javára az, hogy Budapesten a Magyar Kétfarkú Kutyapárt átlépte az 5 százalékos parlamenti küszöböt, míg az Mi Hazánk nem.
Az elemzés második tanulsága „A Jobbik szavazói nem erősítették az ellenzéket, a Mi Hazánk parlamenti tényező lett” alcím mellett pedig ezt olvashatjuk;
2. Hogy a két tény között vélhetőn ok-okozati összefüggés lehet, azt Török Gábor pedzegette a Telexnek adott interjújában: > Most ki fog derülni hamarosan, hogy mi történt az akkori ellenzéki szavazókkal, különösen a Jobbik egymillió szavazójával < – mondta Török. Aki szerint a Jobbik szavazói lemorzsolódhattak, és vagy a Mi Hazánkhoz, és/vagy a Fideszhez pártoltak át nagy számban… Logikusnak tűnik, hogy szavazótáborának egy része mégsem békélt meg a baloldallal való összefogással, és utolsó pillanatban inkább a nagyobbik kormánypártot és a kisebb ellenzéki erőt választotta. Nagyon valószínű, hogy a Jobbik szavazótábora nélkül nem kerülhetett volna be a törvényhozásba a nála is szélsőségesebb Mi Hazánk.
/A felvázolt 3. és 4. tanulság Orbán Viktor nemzetközi elszigeteltségére, illetve MZP helyzetére tekint ki./
Az ötödik tanulság, amely az érvénytelen népszavazás témakörét érinti, az „ettől még hivatkozási alap lehet belőle” kiegészítés is helyet kapott.
Előzetesen megjegyezzük azt, hogy az országgyűlési választásokkal párhuzamosan tartották a kormány által kezdeményezett, négykérdéses gyermekvédelmi népszavazást is, de a referendum nem érte el az érvényességi küszöböt. Ennek alakulását érdemes lesz majd külön elemezni, hiszen mindegyik kérdés esetén az érvényes szavazatok száma közel 3,5 millió volt, az érvényteleneké 1.6 millió körüli. Az érvényes szavazatok esetében a Nem-re leadottak szavazatok száma 3.3 millió, míg az Igen szavazatok 0,2 millió körül mozogtak.
A Nemzeti Választási Iroda az alábbi adatokat közölte a hivatalos honlapján:
Az országos népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
A jelenlegi népszavazás esetében 4 107 652 fő volt, ez az érvényességi küszöb 50 százaléka.
Mindezt – a fenti, „ettől még hivatkozási alapot” – úgy magyarázza az ötödik tanulság, hogy ugyan;
a kormány álláspontját képviselő négy „nem” szavazat elsöprő többségben van, aminek egyik oka az, hogy a népszavazással nem egyetértők vagy érvénytelen voksot adtak le, vagy nem is adták le a szavazólapot. Ettől függetlenül, a korábbi – bevándorlók elosztási kvótájáról szóló – népszavazáshoz hasonlóan a kormány részéről úgy fogják értékelni, hogy sikeres volt a népszavazás, hiszen hárommillió felett van a feltett kérdésekre nemmel válaszolók aránya.
Természetesen mi a későbbiekben és részben más magyarázatokat fogunk a fentiekre adni, különös tekintettel az 1,6 millió érvénytelen voks tekintetében.
III. Értékelésünk és konklúzióink
Vajon felteszik-e maguknak a kérdést a 4. számú választókörzet Tordai Bencére szavazó lakói, – akik valószínűleg nem olvasták „Magabiztosság – Tordai Bence a biciklit túltolta?” korábbi írásunkat,- hogy a budapesti 41,42%-os aránnyal, illetve a vidéki 47,16%-os aránnyal illik-e, valamint érdemes-e az ország egész vidéki lakosságával szembe menni? A válasz, a magyarázat túl egyszerű lenne, ha egyesek erre azt mondanák; „nem írok, nem olvasok, én magyar nemes vagyok.”
Mert mi a magunk részéről, mint Hidegkúti Hírek a kampányidőszakban sajtószemlézéseinkkel a bizonytalan szavazókat szerettük volna megnyerni a jobb oldalnak, de láthatóan maradéktalanul ez nem sikerült. Azt írtuk, hogy el kellene olvasniuk a teljes Tordai interjút, mert az mindennél jobban eligazítaná őket. Így tovább gondolhatnák Tordai válaszait, s gondolataikat ekkor így szőhetnék tovább;
…igen csak tudom magamról, hogy én egy mindig is mérlegelő, óvatos, nehezen döntő, a hitelességet állandóan megkérdőjelező ember vagyok, azonban nem igazán szoktam szimpatizálni az ennyire magabiztosnak látott, látszó emberrel. Mire ez a magabiztosság? Ez a viselkedés beképzeltséget sugall. Ez az ember nálam, most túl tolta a biciklit.…..Múltkor, amikor Karácsony Gergelyről állandóan azt kommunikálták, hogy alkalmatlan és alkalmatlan, akkor csak azért is rászavaztam. Nem volt ez valami bölcs dolog…
Természetesen, jobboldalra szavazó olvasóinknak köszönjük, hogy Dr. Gór Csabát támogatták, s töredékszavazataikkal hozzájárultak a 2/3-os, Fidesz-KDNP-s többségű országgyűlés magalakulásához! A bizonytalan választópolgárainknak, akik most a baloldalra szavaztak javasoljuk, hogy olvassák el utólag is Tordai Bence kijelentéseihez kapcsolódó cikkeinket, s így az eredmények birtokában legalább most tegyék fel maguknak a kérdést hogy bölcs dolog volt-e Tordai Bencére szavazni. Kísérjék figyelemmel továbbra is cikkeinket, melyekben továbbra is szemlézni fogjuk kijelentéseit, a tényeket megvilágítva. Mert ugyebár, egy ismeretekkel rendelkező, művelt választópolgárnak folyamatosan tájékozódnia szükséges ahhoz, hogy majd, még mielőtt a következő választáson behúzza a megfelelő helyre az X-et, tisztában legyen mi zajlik körülötte.

No, tehát Tordai Bence megnyerte a választókörzetet, s igaza lett. Neki valóban nincs problémája. De az immár az őt választó szavazópolgárnak, azért mégiscsak van problémája, azaz „valami probléma van”. Mert mit fog elérni a kisebbségben lévő Tordai Bence az agresszív, nagypolitikai performanszaival, országgyűlési felszólalásai során, egy ilyen túlnyomó többségű, erős jobboldali, a „magabiztosságot joggal magáénak mondható” politikai erőtérben? Hogyan fogja tudni képviselni a kerület általa vélt érdekeit és értékeit a tőle megszokott, már eddig is használatos hangnemben?
Viszont kerületünk problémáival/problémáinkkal továbbra is nyugodtan fordulhatunk a Fidesz – KDNP-es Dr. Gór Csabához. Ő el fogja intézni, ő el tudja intézni majd azokat a 2/3-os vidéki Magyarország segítségével.
A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.