Hidegkúti Nyári Szabadegyetem – 5. rész

A MŰVÉSZETI ALKOTÁS, MINT KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ETIKAI ELEMZÉS – A NÉGY SARKALATOS ERÉNY II.

Igazságosság

Josef Pieper összegzése az igazságosságról – többek mellett – az alábbiak szerint így szól; a jogállam eszményének kialakulása óta a közéletet egyre inkább a jog határozza meg, s szinte a jogban oldódik fel (el-eltűnve) az igazságosság erénye. Mintha a jog fel akarná váltani az igazságosság igényét. A helyzet, mint tudjuk, a valóságban egyáltalán nem ilyen egyszerű. Az igazságosság – mint minden erény – az emberrel született. Így a jog (matéria) részletes megvitatása csak az igazságosság (szellem), pontosabban az erkölcs megvitatása „után következhet”. Továbbá a modern jogelméletek, törvények veszélye, hogy az igazságosság alapjait egyöntetűen a társadalomtudományok (szociológia-politika) rendszerező szemléletéből veszik, ültetik át a jogba, s nem magából az egyénből indulnak ki. A kérdésfelvetésnél külön ki kell hangsúlyoznunk azt a tényállítást, hogy nem a társadalom áll egyénekből, hanem az egyének építik fel a társadalmat. Ez lényeges nézetbeli különbség, hisz a társadalmi merev rendszerelméletek nem elég rugalmasak, toleránsak a speciális, egyéni esetekkel szemben, valamint az egyénben zajló lelki folyamatokat gyakran félrediagnosztizálják, vagy egyszerűen nem vesznek tudomást róluk. Ezért fordulnak elő a hétköznapi jogalkalmazásban (a gyakorlatban) olyan igazságtalanságok, melyek az igazságosság követelményének ellentmondanak. A fentiekkel ellentétben azonban, ha az egyénből (az egyén erkölcsét) vennénk biztos kiindulásnak, akkor sokkal biztosabb alapokra támaszkodhatna az igazságosság erénye.

Az egyénből eredeztethető igazságosság a történelemben Platón jellegzetes mondatával kezdődik; „mindenkinek meg kell adni a magáét”. [1]Josef Pieper 1996. A négy sarkalatos erény. Budapest, Vigilia. 48. Lásd. még: Platón: Az állam Tehát az ember (Egyes szám, 3. személy) adja meg embertársának azt, ami jár neki. Ezzel párhuzamosan pedig ki kell mondani, hogy ugyanez az ember nem juthat hozzá, ahhoz, ami őt nem illeti meg. De Szent Ágoston megállapítása is figyelemreméltó: Az igazságosság a léleknek ama rendje, amely nem engedi, hogy Istenen kívül másnak a szolgái legyünk. Az igazságosság esetében azért hivatkozik Istenre, mert, ha keresztény értelemben neki szolgálunk, akkor minden embernek is szolgálunk, és ha helyesen szolgálunk Istennek, akkor törvényei figyelembevételével az embereknek is helyesen fogunk szolgálni. Platón után másfél évezreddel viszont Aquinói Szent Tamás igazságossággal kapcsolatos definíciója sem megkerülhetetlen; az igazságosság az a magatartás (habitus), amely állhatatos és kitartó akarattal elismeri mindenkinek a jogát. Mint látjuk, Tamás a magatartást, mármint a jellemet az akarathoz köti. Ahhoz az akarathoz, amely az ember belső elhatározásából, döntéséből származik. A teológus-filozófus ezzel párhuzamosan elmélkedéseiben azt is kifejezi, hogy az igazságosság alapján tudja az ember a sajátját megkülönböztetni másétól. Valamint az igazságosság teremt rendet a dolgok között.

Visszatérve a fundamentumra, hogy mindenkinek meg kell adni, azt, ami a magáé, viszonylag egyszerűnek tűnik, valójában fáradságosabb megértést igényel. Rögtön a kifejtés elején egy alapvető kérdés merül fel a gondolkodó elmében „Rendben, adjuk meg mindenkinek a magáét, de ez feltételezi azt a megelőző aktust, hogy valami valakié lesz…” Itt kísértetiesen visszakerültünk az eredeti kiinduló mondathoz. (Bármily bonyolult ez a kérdés, annyi biztos, hogy az igazságosság tárgya a tulajdon=birtok (joga) –, és itt nem csak anyagiakról, hanem munkavégzésről, cselekvésről is beszélünk.) Tamás szerint mivel az igazságosság aktusa feltételezi az okosságot (valóságos dolgok igazsága melletti döntés); a jogok és javak valós feltérképezése fogja megadni az igazságosság rendszerét.

Az igazságosság azáltal válik ki az erények közül, hogy eligazítja az embert a másokra vonatkozó dolgokban, a többi erény mindenkit csak a saját dolgaiban tesz tökéletessé, hiszen csak önmagában szemléli.” Vagyis az igazságosság a másik emberrel való kapcsolatban jelentkezik. Igazságosnak lenni annyi, mint hagyni, hogy a másik más legyen a szeretet oldaláról, dolgában. Radikálisan megfogalmazva: akkor is elismerjük a másikat, ha nem szeretjük. Van egy másik; aki nem azonos velem, mégis jár neki a magáé. Az igaz ember azáltal válik igazzá, hogy megerősíti a másikat másságában, és hozzásegíti a járandósághoz.

Az igazságosság rögtön két dolgot is hordoz magában; az adóst és a hitelezőt. Ezért, ha igazak szeretnénk lenni, akkor nem a jogosultra figyelünk, hanem az adósra, akinek fizetnie kell, akinek a járandóságot meg kell adnia. Az igazságosság egyértelműen őáltala teljesedik be. Akit az igazságosság megszólít, ugyanolyan helyzetbe kerül, mint az adós. Egyértelműen szembetűnő, hogy minden egyes adósságkiegyenlítéssel, egy bizonyos erkölcsi akaratnak teszünk eleget, vagyis egyfajta kötelességnek felelünk meg. Jól megfigyelhető, hogy ezen a kötelességen alapul a „kell” igazságban gyökerező etikai alapja.

Lényeges megvizsgálnunk, hogy ki az a másik ember (partner), akivel igazságosan cselekszünk. A másik fél értelmezhető, mint közösség, szociális egész. Téves elképzelés, amikor azt hisszük, hogy a közjóval csak akkor kerülök kapcsolatba, amikor adót fizetek, valamint az állam törvényeit betartom. Akkor is, amikor egyénileg rendezetlen vagy rest vagyok. Hisz a közjó az egyes egyének jóságából tevődik össze.

Mikor uralkodik a nép körében igazságosság? Az államférfi, Thalész szerint: ha egy nép körében sem túlságosan gazdagok, sem túlságosan szegények nincsenek. Biasz szerint: ha egy államban úgy félik a törvényeket, mint a zsarnokot. Szolón szerint: ahol a bűnözőt nemcsak azok vádolják és ítélik el, akiknek ártott, hanem azok is, akiknek nem. Kheilón szerint: ha a polgárok leginkább a törvényekre és legkevésbé a szónokokra figyelnek. Tamás szerint: ha a három alapviszonyulás, a közösségi élet három alapvető struktúrája helyesen van elrendezve. Ezek a következők: az egyes emberek viszonya egymáshoz (ordo partium ad partes), a szociális egész viszonya az egyénhez (ordo totius ad partes), az egyén viszonya a szociális egészhez (ordo partium ad totum). Az első a kölcsönös vagy csere igazságosságnak, a második az osztó igazságosságnak, a harmadik a törvényes, általános igazságosságnak van alárendelve. Kérdés, hogy éli meg ezt a három viszonyrendszert maga a szubjektum, melybe bele van helyezve? Hisz a viszonyrendszerben kiemelten fontos leszögezni, hogy nem az igazságosság szabályoz, nem a rendszer irányít, hanem az igaz ember. Ez az ember pedig gyakorlatban, a konkrét valóságban valósítja meg hordozóként az igazságosság említett három formáját. Természetesen mind a három esetben másféle módon.

A kölcsönös csereigazságosság az igazságosság ősi, steril, klasszikus formája. Ennek többféle magyarázata van. Elsőként említhetjük, hogy az emberi kapcsolatokban minden partner független, autonóm személyként áll a másikkal szemben, míg a másik két alapviszonyulásnál a nem teljesen különálló személy kerül szembe a „mi”-vel. Másodikként felvethetjük, hogy a partnerek azonossága és egyenrangúsága is csak a csereigazságban érvényesül, hisz az egyén homogén kisebbsége, szembekerül a közösség heterogenitásával és többségével.

Az osztó igazságosság egyenlő a hatalom gyakorlásának igazságosságával. Itt az egyén nem egyenrangú a szociális egésszel. Természetesen a szociális egész egy személlyel is azonosítható, mint például az uralkodóval, a kormányzóval (aki a nép által felruházott jogokkal a nép képviselőjét testesíti meg), de a katonai vezetőt, a tanítót, a törvényhozót is jelölheti. Fontos leszögezni, hogy ez a szociális egész sohasem egyenlő egy arctalan gépezettel, mert, ha igen, akkor könnyen egy kollektivista gondolkodás csapdájába esünk.

Ellentétben a kölcsönös igazságossággal az osztó igazságosságnál az egyént nem az egyéni járandóság illeti meg, hanem a mindenkit megillető őrá eső része. Az első esetben fizetés, a második esetben részesedés történik. Míg az elsőnél bármely kívülálló ugyanazt az igazságot látva ugyanazt a járandóságot fogja megállapítani, addig a másodiknál a közjaváért felelős személy álláspontja és szemszöge fogja azt meghatározni. Továbbá az elsőnél „viszonyító” kiegyenlítés, míg a másodiknál számszerű, „kvantitatív” kiegyenlítés történik.

A fentiek fényében könnyen mondhatjuk rögtön az osztó igazságon alapuló államformát torzításokkal és igazságtalanságokkal teli totalitárius berendezkedésnek, s átgondolatlanul menekülhetünk a demokrácia utópisztikus alternatívája felé. Valójában „a politikai élet méltóságát akkor lehet helyreállítani, ha a nép átérzi az uralkodás nagyságát és az uralkodóval szemben támasztott magas emberi igényeket, (valamint az uralkodó felelősségteljesen uralkodik). Ez pontosan ellentéte a hatalom totalitárius felmagasztalásának.” [2]Josef Pieper 1996. A négy sarkalatos erény. Budapest, Vigilia. 94. Ennek gyakorlati kivitelezése pedig csak a közemberének nevelésével, oktatásával lehetséges.

Végül, hogy eljuthassunk, érinthessük, egyáltalán megérezhessük, s ezeken keresztül megérthessük azt a fogalmat, amelyet irgalomnak nevezünk, azaz el tudjuk fogadni az isteni igazságszolgáltatás lényegét, az irgalmas igazságot, az istenítéletet, ahhoz Kerényi Károly mítosz elméletét is meg kell majd ismernünk. [3]/Lásd. még: A hit és a mítosz – különösen fontos a tudatos életvezetéshez szükséges hit megléte/ A Magyar Értelmező Kéziszótár igencsak szerény módon fogalmazza meg ezt röviden, s ekképpen: irgalom=megbocsátás, valamint irgalmas = a bajban levőn segítő, könyörülő ~ cselekedet. [4]Juhász- Szőke- O. Nagy- Kovalovszky 1972. Magyar Értelmező Kéziszótár. Budapest, Akadémiai Kiadó. 601.

A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.

Hivatkozások

Hivatkozások
1 Josef Pieper 1996. A négy sarkalatos erény. Budapest, Vigilia. 48. Lásd. még: Platón: Az állam
2 Josef Pieper 1996. A négy sarkalatos erény. Budapest, Vigilia. 94.
3 /Lásd. még: A hit és a mítosz – különösen fontos a tudatos életvezetéshez szükséges hit megléte/
4 Juhász- Szőke- O. Nagy- Kovalovszky 1972. Magyar Értelmező Kéziszótár. Budapest, Akadémiai Kiadó. 601.

Írja be a keresőszót fentre és nyomja meg az entert a kereséshez. Az ESC megnyomásával tudja a keresést megszakítani.

Vissza a lap tetejére

Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ. A sütik kikapcsolása a böngésző beállításaiban lehetséges.

View more
Cookies settings
Elfogadom
Adatvédelmi és Cookie szabályzat
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

Kik vagyunk

A weboldalunk címe: http://www.hidegkutihirek.hu.

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások
Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. Egy személytelenített, az e-mail címből előállított karakterlánc (hashnek szokás nevezni) kerül továbbításra a Gravatar szolgáltatás felé, ha ez az oldalon használatban van. A Gravatar szolgáltatás feltételei az alábbi címen tekinthetőek meg: https://automattic.com/privacy/. A hozzászólás elfogadása után, a hozzászólásunk tartalma és a profil képünk is megjelenik nyilvánosan.
Média
Amennyiben regisztrált felhasználó által kerül kép feltöltésre a honlapra, kerülni kell az az olyan EXIF-eket, amelyekben GPS pozíció adatok is szerepelnek. A honlap látogatói ezeket letölthetik és kinyerhetik a helyadatokat a honlapon található képekből.

Kapcsolatfelvételi űrlapok

Sütik
Ha hozzászólást adsz a honlapodon, bejelentkezve maradhatsz a megadott neved, e-mail-ed és webcímed eltárolásával egy sütiben. A tárolás a te kényelmi célokat szolgálja azért, hogy a következő hozzászóláskor ezeket az adatmezőket ne kelljen kitöltened. Ezeknek a sütiknek a lejárati ideje 1 év. Ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be is vagyunk jelentkezve erre a honlapra, akkor átmeneti sütiket állítunk be, annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a böngésző elfogadja-e a sütiket. Ezek a sütik nem tartalmaznak személyes információt, és törlődnek, ahogy bezárjuk a böngészőt. A honlapra történő bejelentkezéskor több sütit hozunk létre, amely elmenti a bejelentkezési információt és a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit. A bejelentkezési sütik két napig érvényesek, a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit tároló süti egy évig. Amennyiben az “Emlékezz rám” opciót bejelöljük, a bejelentkezés két hétig folytatódik. Kijelentkezéskor a bejelentkezési sütik eltávolításra kerülnek. Amennyiben bejegyzést vagy oldalt szerkesztünk, egy újabb sütit tárol el a böngészőnk. Ez a süti nem tartalmaz személyes adatot, egyszerűen csak a bejegyzés azonosító számát tárolja, amelyet szerkesztettünk. Egy nap múlva jár le az érvényessége.
Más honlapokról származó beágyazott tartalmak
A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Analitika

Kivel osztjuk meg a felhasználói adatokat
Mennyi ideig őrizzük a személyes adatot
Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára. A honlapon regisztrált felhasználók (ha vannak ilyenek) személyes adatai a saját felhasználói profiljukban is tárolásra kerülnek. Minden felhasználó megtekintheti, szerkesztheti vagy törölheti a személyes adatait bármikor (kivéve, hogy nem változtathatja meg a saját felhasználói nevét). A honlap rendszergazdái ezen információkat szintén megtekinthetik és szerkeszthetik.

Milyen jogokkal rendelkezik a felhasználó a saját adatai kapcsán

A weboldalon regisztrált fiók vagy hozzászólás írása esetén kérhető a személyes adatok export fájlban történő megküldése, amely bármilyen adatot tartalmaz, amit korábban a felhasználó rendelkezésünkre bocsátott. Kérhető továbbá, hogy bármilyen korábban megadott személyes adatot töröljük. Ez nem vonatkozik azokra az adatokra, amelyeket adminisztrációs, jogi vagy biztonsági okokból kötelező megőriznünk.

Hová továbbítjuk az adatokat

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti.

Kapcsolati adatok

Hidegkúti Hírek
Kiadja: Új Hírek Média Korlátolt Felelősségű Társaság
1137 Budapest Katona József utca 6. 2/24
Kiadásért felel: Dr. Gór Csaba Gyula
Lap menedzser: Dr. Erdősi Károly, Küller András
Főszerkesztő: Dr. Erdősi-Boda Katinka
E-mail: info@hidegkutihirek.hu
Save settings
Cookies settings