Érdekes és elgondolkodtató írás jelent meg „Családfák” címmel a Magyar Nemzet október 21-i LUGAS mellékletében, talán éppen az is adja „aktualitását”, hogy Magyarország külpolitikája erőteljesen nyit a türk népek, országok felé. Ez a nyitás sokrétű, és nem csak gazdasági érdekek mentén zajlik, hanem „történelmi szükségszerűség, hogy minden nép keresi saját eredetét”, ahogy olvashatjuk az illusztráció alatt.
A turanizmus, a turáni népek közös eredetének a tudománya. Cholnoky Jenő geográfus szobrát mostanában helyezték el Veszprémben az idei Európa Kulturális Fővárosában. Így írt;„A >turáni< fogalma nem nyelvészeti, nem történelmi, nem néprajzi, nem politikai, hanem tisztán geographiai. Túráni az, ami Túránból származik, vagy még ma is Túránban él és fejlődik.” Ilyen egyszerű meghatározást használt, egy jól azonosított földrajzi területet értett ez alatt, amelyet ma is Turáni-alföld megnevezéssel illetnek, s Irántól északra fekszik. A cikk írója – Bényei Adrienn,- így ír; minden nemzet keresi a „kulturális és nyelvi rokonságát, ebből fakadóan pedig természetes politikai szövetségeseit”. Pontosan ez utóbbi miatt még a nyelvi rokonságot is tagadták, megtagadták a Habsburgok idején, s találták ki inkább a finnugor rokonságot, hogy ezzel is a hatalmi pángermán ideológiájukat erősítsék, miszerint kis nép vagyunk, egyedül állunk a nagy világban, nincsenek erős barátaink, rokonaink akikre támaszkodhatunk, baj esetén megvédenének bennünket, nemzeti identitásunkat rombolták.
A turanizmus azonban más és több, mint a pángermán és a pánszláv ideológiák sima ellensúlyozása. A két világháború közötti időszakban a nemzeti karakterológia erős kérdésfelvetése is részben ebből a gyökerekből táplálkozott, s ezért azután újult erővel támadták az „elméletet” a kommunista rendszer alatt, immár pánszláv oldalról. Ezért is érthetetlen, hogy ma „a finnugor nyelvrokonság elméletét bizonyított tényként ismeri el a Magyar Tudományos Akadémia.” Annak ellenére, hogy „a rendszerváltás után új erőre kapott az eszmerendszer, és az eltelt több mint három évtized……. számos újabb bizonyító erejű kutatást eredményezett. Ma már a magyar-türk rokonságot tudományos alapon nem vonhatja kétségbe senki………, a nemzettudatot erősíti……, nem vagyunk egyedül, nem vagyunk kevesen, nem vagyunk gyengék és nem vagyunk kicsik”.- állítják történészeink, kormányon levő politikusaink. A honfoglaló magyarság genetikai eredetét messze az Urálon túlra teszik a régi és újabb kutatások eredményei, gondoljunk itt Körösi-Csoma Sándorra, László Gyulára, utóbbi tudós munkásságáról a közelmúltban a Rubikon tematikus számában jelentek meg írások, többek között M. Lezsák Gabriella tollából.
Angela Marcantonio, a római La Sapienza Egyetem világhírű professzora állítja; „Az uráli, finnugor, ugor nyelvcsalád elmélete nincs tudományos tényekkel és érvekkel alátámasztva.” De talán minden vitát félre téve az ázsiai népek közül jó néhányan testvéreknek tartanak minket, s ez mindent felül ír, „….bár vannak, akik ezek ellenkezőjéről szeretnének tanítani”.
A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.