Tordai Bence az Index Kibeszélő című műsorának vendégeként részletesen is kifejtette gondolatait az alapjövedelem kérdésében, melynek bevezetéséért évek óta kampányol.
Legyen egy olyan mindenkit létbiztonságba hozó támogatási forma, ami alanyi jogon jár, és ami egyszerre szünteti meg a nincstelenséget, számolja fel a mélyszegénységet és növeli 10-ből 7 embernek a jövedelemszintjét. Az a létbiztonság, az a jövedelembiztonság, amit egy alapjövedelemszerű intézmény bevezetésével meg lehet teremteni, az a gazdaságnak is elképesztő lökést adhat, arra is lehetőséget ad, hogy az emberek kibontakoztassák a bennük rejlő tehetséget, ne ragadjanak le olyan munkákban, amik nem feltétlenül teszik ezt lehetővé.
Tordai Bence
Munka-alapú társadalom
A probléma onnan ered, hogy sajnos Tordai Bencének nincs megfelelő gazdasági szaktudása, és nem érti azt, hogy ingyen pénz nem létezik. Minden jövedelmet, vagy pénzzé tehető terméket valakinek meg kell termelnie! Ha a dolgozó emberektől elveszünk pénzt, majd odaadjuk másoknak, akik nem dolgoznak azért, hogy ők ne dolgozzanak, azzal pont, hogy nem a gazdaságot élénkítjük, hanem egy jelentős ingyenélő réteget hozunk létre.

A Fidesz-KDNP 2010 óta létrehozta a munka-alapú társadalmat, aminek az a lényege, hogy csak az tud boldogulni, akinek van munkája, dolgozik és munkája révén építi az országot. Az egykori szélsőjobboldali Jobbik által emlegetett „cigánybűnözést” nem a gárda masírozása törte le, bár azt el kell ismerni, hogy annak is lehetett elrettentő ereje. Hanem az, hogy a cigányság problémás része is belátta azt, hogy segélyek híján és a bűncselekményekért kapható szigorú büntetések közepette nincs más út, mint a munka (esetleg közmunka) világa. Így normalizálódott a helyzet, jelentősen csökkent a munkanélküliek száma és a bűnözés visszaszorult, ahogyan a munkanélküli segélyezést a munka világa váltotta fel. 2010-ben a megalakuló Fidesz-kormány többek között azt vállalta, hogy 10 év alatt 1 millió új munkahelyet teremt, és ezt a vállalását teljesítette is. A 2022 március adatok alapján ma kb. 4.7 millióan dolgoznak Magyarországon, szemben a 10 évvel ezelőtti 3.7 millióval. Ez a Fidesz-kormány gazdasági intézkedéseinek és a magyarság munka iránti szeretetének volt köszönhető.
Tordai Bence azt mondja, hogy az alapjövedelem növeli 10-ből 7 ember jövedelmét. Nézzük akkor most a másik 3-at, akitől elvesznek a 7 érdekében. Egyes balosok most örömtáncot lejtenek, hogy íme ez volna a lex-Mészáros Lőrinc. Ki kell őket ábrándítanunk: nem, a kiemelkedően gazdagok extra adóztatása nem társadalmi szintű jelenség, mivel ők nem képeznek társadalmi szinten mérhető réteget.
A magasan képzett értelmiség büntetése
Kiket sújtana akkor Tordai Bence? A többdiplomás, magasan képzett társadalmi réteget, akiknek egy része sikeres vállalkozó, másik része felső vezetői pozícióban van és a felelős döntései miatt kap az átlag feletti bért. Másik részük magasan képzett polgári foglalkozást űz, ők az orvosok, mérnökök, akik hosszan tanultak, képezték magukat és az átlag feletti munkabér a szaktudásukat jutalmazza.
Egy pillanatra emeljük ki most a mérnökök közülük az informatikusokat. Rájuk fokozottan igaz az, hogy egész életükön át tanulnak, mert a technológia egyszerre fejlődik szédületes tempóban és ugyanakkor szintén fénysebességgel avul is el. A programozók munkaidőn túl is sokszor kénytelenek magukat képezni, az új nyelveket online videó anyagokból elsajátítani, ha nem akarnak lemaradni a folyamatos fejlődésről. Ma már 2-3 évente cserélődnek a frontend programnyelvek és minden új nyelv megtanulása jellemzően hosszú hónapok alatt lehetséges csak a bonyolultságuk miatt. Kevéssé ismert, de Magyarországon a Gyurcsány- és Bajnai korszakban komoly informatikus elvándorlás volt. Sokan amint végeztek az egyetemi képzésükkel, elhagyták az országot, mivel külföldön sokkal jobb béreket kaphattak. Németország, Svájc, Hollandia, Anglia, az USA voltak az elsődleges célpontjaik, sokan ott alapítottak családot és csak akkor tértek vissza, akik egyáltalán visszatértek, amikor 2010 után az innováció támogatása hazánkban is prioritás lett. Az ITM-nek hála kialakult egy olyan szemléletmód, ami lehetővé tette azt, hogy hazánk az IT világában is versenyképessé váljon. Egyrészt a gazdaság fejlődésével lehetővé vált az informatikusok versenyképes bérrel való megfizetése, így volt, akinek már megérte hazatelepülni. Létrejöttek olyan magyar vállalatok is, amelyek szintén hazai informatikusokat igényeltek. Másrészt létrejöttek olyan bedolgozó hazai vállalatok is, amelyek nyugati cégek kiszervezett projektjeire alkalmazzák a hazai informatikusokat, mivel hazánk és Nyugat-Európa között nem csak az árakban, hanem a bérekben is különbség, árrés van. Ha ezeket az informatikusokat extra adókkal sújtjuk, hogy legyen miből finanszírozni az alapjövedelmet, csak azt érjük el, hogy ismét felerősödik az informatikus kivándorlás és ezzel az ország magasan képzett munkaerőt veszít. Így űzné el az országból Tordai Bence az egyébként jelentős részben rá szavazó értelmiséget.

Az alapjövedelem nem tartozhat a jóléti társadalom vívmányai közé
A következőkben ismét Tordai Bencét idézzük:
Van most már néhány olyan jóléti intézmény, nagyjából a II. világháború óta a nyugati társadalmakban, beleértve ebbe az 1. és 2. világot, így Magyarországot is, ami korábban elképzelhetetlen volt és ha azt vesszük, hogy ma már van egy alapjövedelem a gyerekek után – a családi pótlék az egy univerzális, minden feltétel nélkül járó juttatás. Egyébként a Fidesz nem is szereti, és szereti jövedelemhez kötni a gyerekek utáni támogatást, minél többet keres a szülő, annál több támogatást kap a gyerek után is. Elveszti a szülő a munkahelyét, akkor a gyerekét sem támogatják, egészen perverz. És van hasonló végső soron a nyugdíjasoknál, az időskorúaknál, bár megint csak az öregségi nyugdíj minimumot 2010 óta nem emelték, de az is egy ilyen alapjövedelem logikájú juttatás vagy járandóság. Az a mi szégyenünk, hogy ez még mindig 28.500 Ft, amikor 70-100.000 Ft-nak kellene nagyjából lennie, hogy biztosítsa legalább idős korban a méltó megélhetést. ilyen szintekre gondoljuk, hogy fel kell tolni mindenkinek a minimális jövedelmét és nyilván ezzel nem elégszik meg a többség, ennél magasabb életszínvonalat, jobb életminőséget szeretne, de ez egy jó kiindulási alap, biztos alap, amire lehetne építkezni.
Tordai Bence
Tordai Bence itt ügyesen összemossa a társadalmi jóléti rendszer vívmányait az ingyenélés támogatásával. Régen, a 18. században valóban nem volt sem nyugdíj, sem GYES, sem családi pótlék. Egyrészt az emberek rövidebb ideig éltek, így a teljes értékű aktív munkavégzésre már nem alkalmas nyugdíjas réteg támogatása fel sem merült. Másrészt ekkoriban még együtt éltek a nagy családok, ugyanabban a paraszti házban laktak egész generációk, de a nemesség kastélyaiban sem csupán egyetlen generáció élt. Emiatt az idősebbek is erejük mértékében be tudtak segíteni a fiataloknak. Ma, a 21. században az atomizálódott családok világában, ahol sokszor sajnos egy válás miatt az anyuka egyedül neveli az 1 vagy maximum 2 gyerekét nagyon is szükség van a családtámogatás rendszerére. Ugyanez vonatkozik a sokszor egyedül élő nyugdíjasra is, akiknél azonban a kormány szempontja ugyanaz, mint az aktív dolgozókéra: a nyugdíj összegét igenis jelentősen befolyásolnia kell annak, hogy az illető dolgozott-e előtte az élete során, mert így lehet a társadalom széles rétegeit a munkára ösztönözni.

Mi lesz a társadalommal akkor, ha munka helyett ingyen pénzt osztunk?
A válasz igen egyszerű: ismét tömegek nem fognak dolgozni, mert nem lesznek rászorulva arra, hogy a munkájuk révén biztosítsák a megélhetésüket. Ha a bevételük egy jelentős részét az állam állja, akkor nem kell, hogy napi szinten dolgozzanak és abból éljenek meg. Ne legyenek illúzióink, az ingyen élésre hajlamosak ilyen esetben nem a napi 8 órai munkát fogják választani, hanem a bűnözés felé fognak fordulni. Hogy csak egy példát mondjunk: az építkezéseken való robotolás helyett mennyivel kényelmesebb mondjuk ellopni a termést egy nem őrzött gazdaságból és azt az út mellett ücsörögve értékesíteni.
Az alapjövedelem az átlag alatt keresők esetében nem fogja biztosítani azt, hogy az „emberek kibontakoztassák a bennük rejlő tehetséget”. Ha nem akarnak a bűn útjára lépni, akkor a napi 8 órás munkaviszonyukat fenn kell tartaniuk annak érdekében, hogy a megélhetésüket biztosítsák. Viszont a napi 8 óra munka, a közlekedés és az esetleges gyereknevelés mellett sok idő úgy sem marad az önmegvalósításra: azt még gyermek vagy fiatal felnőtt koruk, a tanulóéveik során kellett volna megtenni.
Összefoglalás
Az alapjövedelem az átlag alatt kereső és dolgozni akarók számára egy kis extra bevételt jelenthet, amit fogyasztási cikkekre esetleg elkölthetnek. Eközben azonban a társadalom alsóbb rétegeit a bűn felé csábítja, a magasan képzett réteget pedig az extra adók miatt elüldözi az országból, így rontva hazánk versenyképességét.
A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.