A Duna Televízió vasárnap este mutatja, mutatta be Herczeg Ferenc A fehér páva című regényéből készült Majdnem menyasszony címmel jegyzett tévéfilmet, a Pacskovszky József rendezésében készült, 90 perces „romantikus” tévéfilmmel indítja a házasság hetét, amelyre a közmédia egy héten át tematikus műsorokkal készül. Több beharangozót, ajánlót olvastam a filmforgatásról szólóaktól kezdve a Magyar Nemzet február 8., csütörtöki számában megjelentig, amely arról számol be, hogy a filmadaptáció „ugyanazt a kérdést taglalja, mint az idei Oscar nagy esélyese, a Szegény párák vagy a Barbie, utóbbiakkal ellentétben azonban korhatármentesen, konzervatív módon, szexualitást vizuálisan és verbálisan is kerülve.”
Ezért is vártam már nagyon az esti filmkezdést, hogy „saját szememmel lássam, és magam értékeljem majd ki” a látottakat, a gyakran homlok egyenest egymásnak ellentmondó méltatások özöne mellett.
Egyébként korábban többek között én is olvastam a Nyugat 1911/1 számában az abban az évben megjelent Kaffka Margit: Herczeg Ferenc: A fehér páva címmel írt kritikáját, az abban az évben kiadott Herczeg regényről. Ebből idézek az alábbiakban két hosszabb részletet, miközben megjegyzem, hogy Kaffka nem igazán szívlelhette Herczeget, azt, aki maga így helyezi el regénybeli hőseit az írásában;
Tollék a sertésfejű emberek. Brutálisak, falánkok, öntudatlanok. Ábelék pedig tépelődők, finnyásak és erőtlenek. Óh, ezek a sertésfejűek mindent megesznek, és föl fogják falni az egész Ábel-házat.
Kaffka pedig ugyanerről így ír a kritikájában minderről a Nyugatban;
Mint a jó és előkelő orvos, – (Herczeg a szerk.) – nem tesz különbséget a sokféle rangú páciens között, egyformán foglalkozik mindjükben azzal, amiről hiszi, hogy rája tartozik; ám tovább hajszállal sem megy és önmagától hűvös és gőgös úri jómodorral távoltartja valamennyit. – Ami e kisemberekben a miliő bélyege, félszegségük, korlátoltságuk, mindennapos létük egyhangúsága és nehézkessége, briliáns módon van megfigyelve és megláttatva itt. Nemes, mély, megríkató humorral az egészen apró dolgok. ………….. Sírósan mosolyogva olvasunk róluk, mert volt szerencsénk hozzájuk valahol, valamikor és el sem felejtjük soha. Csakhogy most már kívülről nézzük, felülről, idegenül.
És akkor jön egy tespedt nyár: ősz, anyagi bajok, veszteglő házassági terv; tél, halálesetek a családban, fásultság, temetés – végre a nagy örökség. a már-már elillant vőlegény előkerül s a kis társadalom naiv rendérzéke, az apa korlátolt könnyenhívése kiszolgáltatja a leányt: de az megszökik az esküvő elől – – a régi báróval, ki végszóra, mint a parancsolat, egyszeriben és véletlenül ott terem. Ám közben egy nyár volt s egy hosszú tél. A leány lépése már csak kiút a hínárból, csak bátor és hazárdos menekülés, nem szenvedély; s ennek megfelelően metsződik át útja és térül új, bár érzékeny szívek számára kissé hűvös és alig kielégítő irányba. Eltűnődhetünk rajta, hogy ez a történet milyen gyönyörűen, megdöbbentően mély és gyökeréig eleven, igaz – lehetne…………… a hősnő feminista szereplésekbe veti bele azontúl életét. Ilyesmivel, ha már hozzányúlunk – másképp, komolyabban is érdemes volna foglalkozni. Ámde a regény rövidebb terjedelmű könyv………
Vajon, melyik megközelítést fogjuk hozzánk legközelebb érezni? Az íróét, a kritikusét, avagy éppen a Magyar Nemzetben íródott Barbie filmhez való hasonlítást, a film megnézése után?
Lehet, hogy segítségünkre lesz ennek eldöntéséhez az ORIGO-ban írottak is;
A történet során Marika (Kelemen Hanna) többször megszólítja a nézőt, és kikacsintva narrálja végig saját és családtagjai életét, miközben számos női sorssal és házassággal megismerkedhetnek.
Én azonban már most tudom, hogy régi restanciámat minél hamarabb be kell pótolnom; el kell olvasnom minél hamarabb Herczeg regényét, mert az az igazi, mert az adja meg magam számára a minden oldalról körbejárandó, megalapozott értékítéletét. Már csak azért is, hogy eldöntsem, hogy a téma milyen kapcsolatban van a házasság hetével, mivel ugyanebben a Magyar Nemzet – beli ajánlóban ezt is olvashattam; „Kifejezetten érdekes egyébként, hogy a köztévé ezzel a filmmel nyitja a házasság hetét, hiszen egy olyan produkcióról van szó, amely mindenhez kedvet ad, csak éppen a frigyhez nem.”
Felettébb érdekes, a fentiek függvényében.