Személyes emlékek Csurka Istvánról

Személyes emlékek Csurka Istvánról

A közelmúltban nagy írásokban emlékeztek meg Csurka Istvánról, és az idén júliusban 30 éve, általa alapított MIÉP-ről. Már a szalagcímek is jelezték, hogy a politikai méltatások igencsak figyelemreméltóak lesznek, melyek szerint; „Igaza volt, igaza lett Csurkának – a MIÉP eszmeisége jótékonyan termékenyítette meg a magyar közéletet” és a „Nagy robbantás”. (Utóbbi szóösszetételt Csurka használta először.)

Az elsőből, Ágoston Balázs írásából én most annak befejezését emelném ki, mely nem kisebb gondolatot tartalmaz; mint

elnöke emberi gyarlóságai ­miatt is a közvetlen politikai színtéren marginalizálódott, az alapelvek szilárdak maradtak, és ha jól figyelünk, láthatjuk, hogy 2010 óta fontos részét képezik a kormánypolitika fundamentumának. A MIÉP hirdette meg a nemzetépítő állam programját, akárcsak a »megmaradni, gyarapodni, visszaszerezni« jelszóhármast, 180 fokban szembeszegülve a rendszerváltozás időszakának társadalombomlasztó, tudatzüllesztő, kultúrátlanító, vagyonvesztő balliberális politikájával. A magyar kormány ma ezt képviseli. Beérett a harminc évvel ezelőtt elvetett mag.

A második, Ditzendy Attila kiváló interjúja vonatkozásában pedig természetesen én is melegen ajánlom az alkalomból megjelent, „Csurka István – Néhány tanulmány egy életpálya megértéséhez című kötetét is. A politikus személyiségének megismerésére, valamint a különböző kortárs szerzők szemelvényeiből való válogatással a drámaíró életébe is betekintést kaphatunk.

Személyesen és közvetett formában emlékeim Csurka Istvánról nekem is vannak. Politikai munkásságát, bátorságát mindig nagy figyelemmel kísértem, elismertem. Drámáinak bemutatóit sohasem hagytuk ki; lényegre törően szórakoztatva mutatták be a rendszerváltás előtti társadalmi élet fonákjait. Személyes találkozásaim során azonban ambivalens érzések töltöttek el, amelyek később aztán „alapul szolgáltak” arra, hogy Csurka Istvánról idősebb barátaimat, – akik még közelebbről ismerték és szerették, – állandóan meséltessem.

Már országosan neves színpadi szerző volt, még jóval a rendszerváltás előtt, amikor egyik késő este mentem haza. Az akkori Nemzeti Színház közelében, a Wesselényi utcában, egy kocsma előtt a járdaszegélyen ült, lehajtott fejjel. Rögtön a színházi újságképek alapján felismertem, megálltam mellette, s az első megdöbbenésem után „mérlegelni kezdtem”; nekem most hogyan is kellene viselkednem ilyen helyzetben a nagy íróval. Emlékszem sete – suta gondolatfoszlányaimra. Megkérdezzem-e, hogy egyáltalán segíthetek-e…? Az időm letelt, végül egyedül felállt, s azóta is bánom, szégyellem akkori határozatlanságomat. A másik alkalom 2010-ben volt, a Marczibányi Téri Művelődési Központ egyik kis helyiségében agitált választások előtt, hogy szavazzunk a Fideszre, és semmi esetre sem a Jobbikra. Bevallom, hogy akkor nagyon csodálkoztam rajta, mert kívülről úgy látszott, hogy amikor még parlamenti pártja volt (de a kiesés után is), nem volt igazán felhőtlen viszonya a Fidesszel. A harmadik, jóval a rendszerváltás előtti „találkozásunkról” még utólag is rémisztő borzongással emlékszem vissza. A Thália Színházban játszották egyik darabját, de ez alkalommal valamilyen családi ok miatt mégsem sikerült elmennünk a premierre, csak több hónapnyi telt házas siker és hosszú küzdelem után kaptunk jegyet a sajtópáholyba. Ennek meghatározó szerepe van a történetben, mert váratlanul jött az esti program, és természetszerűleg a kulturális újságíró feleségemnél a szerkesztőségben voltak a kiküldött belépők. Tehát a színház előterében várakoztam a hivatalos 7 órás kezdési idő után már több, mint 20 perccel, de sem az előadás nem kezdődött meg, sem a feleségem nem volt sehol, amikor szinte félrelökött két ember, – mert több idejük nem volt, – s előttem karnyújtásnyira beviharzott Kádár, Aczél társaságában. Jellegzetes, és ismert színű télikabátját akár meg is érinthettem volna… nyomukban loholva megérkezett fél másodperccel később a feleségem. Nagy hanggal újságoltam immár elhelyezkedve székeinken mindezt, ő meg azt magyarázta, hogy már 7 órától le volt zárva az utca mindkét vége. Egészen pontosan a mai napig előttem van, mekkora izgalommal ecseteltem, hogy mennyire különleges és felejthetetlen színészi játékban lesz részünk, s közben lázasan pásztáztam látcsövemmel a nézőteret, félhangosan megejtve; „Hol a fenébe ülnek?”, bizonyításra a hitetlenkedő nejemnek. A darab nagy siker volt, szünetet nem tartottak. A végén a katarzis lecsengése után, az előadás befejeztével jó néhány perccel, amikor kiléptünk a páholyunkból abban a pillanatban léptek ők is ki a szomszéd protokoll páholyból. Ezért nem láthattuk őket, de minden kommentünket hallhatták, például azt; „No, vajon mit szól ehhez Kádár?” Leizzadtunk. Gondoljanak bele, hogy mindez még a kemény diktatúra évében volt.

Nálam jóval idősebb újságíró barátom, aki szobatársa volt Csurkának a színművészeti főiskolán, – ahová mindketten dramaturgia szakra jártak, – mesélte, hogy minden héten otthonról Csurka disznótoros csomagot kapott, amit rendszeresen először barátaival osztott meg, s csak utána kezdett el falatozni bicskájával illatozó kolbászából, abált szalonnájából. Évekkel később barátom a Magyar Fórum szerkesztőjeként dolgozott Csurkának is, ennek köszönhetem, hogy számtalan havi Magyar Fórumot olvashatok a házi archívumom jóvoltából, és nézhetek videó anyagokat Csurka interjúkból. Egy másik idős költő-politikus barátom, aki egy fapriccsen osztozott Csurkával Kistarcsán, 56-os tevékenységeik miatti letartóztatásukra úgy emlékezett vissza, hogy éjszakánként amikor valamelyikük a másik oldalára akart fordulni, akkor felkeltették egymást, nehogy az éppen soros szélsőt, az álomban lévőt le ne lökje a földre a másik. Ők is eszmei/politikai harcostársak maradtak életük végéig, nem úgy, mint Antall Józseffel Csurka, aki végül is kizárta, kizáratta az MDF-ből őt. Ezután alapította meg válaszlépésként és szükségből a MIÉP- et. Egyszer átmentem Csoóri Sándorhoz, aki egy időben még Hidegkúton lakott, az utcám végében. Az őszinte beszélgetésünk során megkérdeztem, hogy hogyan került az MDF élére, majd miniszterelnöknek Antal József, hiszen a válasz első kézből tőle volt a leghitelesebb. Többször is nekifutottam, hogy az ismeretlenségből később érkező Antal József mellett ott voltak az országosan ismert költők, írók, mint alapítói az MDF-nek. Miért nem maguk közül választottak? – érveltem, hogy régen is politizáltak irodalmi nagyjaink, közéleti szerepet is vállaltak mindig, Kölcsey és Mikszáth is országgyűlési képviselőkként dolgoztak, jól megfért az irodalom a politika mellett…

Hajthatatlannak tűnt; Nem fér meg együtt a kettő, az egyik óhatatlanul sérül… – hajtogatta. Végül mégis csak szinte kicsúszott a száján, hogy „Mi akkor…” , de nem írom le azt a szót, amit mondott. Hozzátéve, hogy még Csurka Pista is megszavazta elnökségét, így egyúttal a miniszterelnöki székét is, egyedül Lezsák Sándor tartózkodott.

Az utókornak nem marad más hátra, mint fejet hajtani.

A MIÉP hirdette meg a nemzetépítő állam programját… A magyar kormány ma ezt képviseli. Beérett a harminc évvel ezelőtt elvetett mag.

+ bejegyzések

Írja be a keresőszót fentre és nyomja meg az entert a kereséshez. Az ESC megnyomásával tudja a keresést megszakítani.

Vissza a lap tetejére

Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ. A sütik kikapcsolása a böngésző beállításaiban lehetséges.

View more
Cookies settings
Elfogadom
Adatvédelmi és Cookie szabályzat
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

Kik vagyunk

A weboldalunk címe: http://www.hidegkutihirek.hu.

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások
Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. Egy személytelenített, az e-mail címből előállított karakterlánc (hashnek szokás nevezni) kerül továbbításra a Gravatar szolgáltatás felé, ha ez az oldalon használatban van. A Gravatar szolgáltatás feltételei az alábbi címen tekinthetőek meg: https://automattic.com/privacy/. A hozzászólás elfogadása után, a hozzászólásunk tartalma és a profil képünk is megjelenik nyilvánosan.
Média
Amennyiben regisztrált felhasználó által kerül kép feltöltésre a honlapra, kerülni kell az az olyan EXIF-eket, amelyekben GPS pozíció adatok is szerepelnek. A honlap látogatói ezeket letölthetik és kinyerhetik a helyadatokat a honlapon található képekből.

Kapcsolatfelvételi űrlapok

Sütik
Ha hozzászólást adsz a honlapodon, bejelentkezve maradhatsz a megadott neved, e-mail-ed és webcímed eltárolásával egy sütiben. A tárolás a te kényelmi célokat szolgálja azért, hogy a következő hozzászóláskor ezeket az adatmezőket ne kelljen kitöltened. Ezeknek a sütiknek a lejárati ideje 1 év. Ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be is vagyunk jelentkezve erre a honlapra, akkor átmeneti sütiket állítunk be, annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a böngésző elfogadja-e a sütiket. Ezek a sütik nem tartalmaznak személyes információt, és törlődnek, ahogy bezárjuk a böngészőt. A honlapra történő bejelentkezéskor több sütit hozunk létre, amely elmenti a bejelentkezési információt és a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit. A bejelentkezési sütik két napig érvényesek, a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit tároló süti egy évig. Amennyiben az “Emlékezz rám” opciót bejelöljük, a bejelentkezés két hétig folytatódik. Kijelentkezéskor a bejelentkezési sütik eltávolításra kerülnek. Amennyiben bejegyzést vagy oldalt szerkesztünk, egy újabb sütit tárol el a böngészőnk. Ez a süti nem tartalmaz személyes adatot, egyszerűen csak a bejegyzés azonosító számát tárolja, amelyet szerkesztettünk. Egy nap múlva jár le az érvényessége.
Más honlapokról származó beágyazott tartalmak
A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Analitika

Kivel osztjuk meg a felhasználói adatokat
Mennyi ideig őrizzük a személyes adatot
Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára. A honlapon regisztrált felhasználók (ha vannak ilyenek) személyes adatai a saját felhasználói profiljukban is tárolásra kerülnek. Minden felhasználó megtekintheti, szerkesztheti vagy törölheti a személyes adatait bármikor (kivéve, hogy nem változtathatja meg a saját felhasználói nevét). A honlap rendszergazdái ezen információkat szintén megtekinthetik és szerkeszthetik.

Milyen jogokkal rendelkezik a felhasználó a saját adatai kapcsán

A weboldalon regisztrált fiók vagy hozzászólás írása esetén kérhető a személyes adatok export fájlban történő megküldése, amely bármilyen adatot tartalmaz, amit korábban a felhasználó rendelkezésünkre bocsátott. Kérhető továbbá, hogy bármilyen korábban megadott személyes adatot töröljük. Ez nem vonatkozik azokra az adatokra, amelyeket adminisztrációs, jogi vagy biztonsági okokból kötelező megőriznünk.

Hová továbbítjuk az adatokat

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti.

Kapcsolati adatok

Hidegkúti Hírek
Kiadja: Új Hírek Média Korlátolt Felelősségű Társaság
1137 Budapest Katona József utca 6. 2/24
Kiadásért felel: Dr. Gór Csaba Gyula
Lap menedzser: Dr. Erdősi Károly, Küller András
Főszerkesztő: Dr. Erdősi-Boda Katinka
E-mail: info@hidegkutihirek.hu
Save settings
Cookies settings