2022. február 18-án 19 órakor Csévi Flóra Kovács Dénes hegedűművészről, a Zeneművészeti Főiskola egykori rektoráról írt könyvének bemutatójára került sor a Klebelsberg Kultúrkúriában. A könyvbemutatón Bach, Brahms, Beethoven, Corelli, Mozart, Bartók és Hubay művei is elhangzottak Csévi Flóra és Benedekfi István előadásában.
Csévi Flóra hegedűművész bemutatkozója
Kovács Dénes, a Zeneművészeti Főiskola egykori rektora (I. rész)
A könyvben olvastam, hogy Mozartot és Bachot is egészen kivételes tehetséggel játszotta.
CS.F: Dénes gyönyörűen játszott Mozartot, teljesen azonosulni tudott Mozart zenéjével. Egyszerűen utánozhatatlan volt a játéka. Ki lehet jelenteni, hogy az egyik legjobb előadója volt. A Mozart művek tolmácsolásáért kétszer is megkapta a Rádió nívódíját, és a Liszt Ferenc díj I. fokozatát. Emellett Beethovent is kitűnően játszott, igazi kuriózumnak számított, hogy a BBC angol Rádió vetélkedőjén ismert zenekritikusok több híres előadó felvételének meghallgatása után, Dénes Beethoven hegedűversenyére szavaztak, olyan előadókat megelőzve, mint Yehudi Menuhin vagy Isaac Stern. Dénes már gyermekkora óta nagyon szerette Bachot. 12 évesen vásárolta meg élete első lemezét, ahol Bach orgonaművei szerepeltek. Később az összes szólószonátát, partitát, és hegedűversenyeit is hanglemezre játszotta.
Egész fiatalon, 27 évesen tanár, 29 évesen már tanszékvezető, 33 évesen a Kossuth-díj második fokozatát is megkapta, 37 évesen már rektor.
CS.F: Igen fiatalon érte el ezeket a kinevezéseket, díjakat. A Minisztérium kérésére hosszas gondolkodás után elvállalta a Zeneakadémia igazgatói pozícióját tudva, hogy nagyban befolyásolni fogja szólókarrierjét és koncertezését. Sokan pályáztak erre a helyre. Megtiszteltetésnek érezte, hogy ilyen fiatalon felkérték az intézmény vezetésére, de ez a pozíció sok áldozattal és irigységgel is járt. Több helyen megjelent, hogy az Ő vezetése alatti korszak volt a Zeneakadémia egyik aranykora. Nagyfokú diplomáciai és kommunikációs készségét dicséri, hogy a zenei intézményt 12 évig sikeresen tudta irányítani, egy olyan művészeti egyetemet, ahol gyakori volt az áskálódás, az intrika és a politikai megfigyelés. Abszolút szakmaiság, a zene első helyre tétele jellemezte az egyetem vezetését.
Mik voltak a legfontosabb intézkedések rektorsága idején?
CS.F: Zeneakadémia hagyományainak megfelelően bevezette az öt évfolyamos képzést, ismét szétválasztotta a művész-, tanár-, zenekari képzést. A zenekari művészképzéssel én először Belgiumban találkoztam, ott a zenekari darabok tanulására, felmondására külön hangsúlyt fektettek. A zenekarban történő muzsikálás más hozzáállást igényel, mint a szólista vagy a pedagógiai tevékenység. Más képesség és adottság kell hozzá. Létrehozta a koron aluli kivételes tehetségek osztályát. Saját tapasztalatból tudta, milyen fontos, ha egy tehetséges növendék minél korábban jó szakmai kezekbe kerül. Rektorsága idején elintézi a főiskolai hallgatók honvédségi kötelezettsége alóli mentességét. Több hónapos akár éves kiesés a hangszeres gyakorlás szempontjából nagyon nagy hátrányt jelenthet. Külön figyelmet fordít az Akadémia nagy múltú művésztanárainak tiszteletére. Bartók Kodály, Hubay termeket avat fel. Tanszaki rangot kap a kamarazene, az önálló ütőhangszer szakot visszaállította és bevezetést nyer a csembaló és a hárfaoktatás. A hangszerállományt bővítette, létrehozták a hangszerjavító bázist, felkarolta a magyar hangszerkészítő mestereket hangszerkiállítások megvalósításával. Emelte a zenekari muzsikusképzés színvonalát. A politikai és elméleti órák számának csökkentésével, a hallgatók túlterhelését mérsékelte, hogy többet tudjanak gyakorolni. A tanulók vendégprofesszoroktól tanulhatnak, és a végzett diplomásoknak továbbképzést biztosított külföldön. Továbbá, a hallgatóknak több pódiumi megmérettetésre, és zenekari kíséretre adott lehetőséget. A rektorsága idején azon fáradozott, hogy visszaszerezze a Régi Zeneakadémia épületét, ami Ujfalussy József vezetése alatt 1980-ban meg is valósult. Aktívan közreműködött az 1950-es években felszámolt szervezetek újraélesztésében. 1973-ban a Liszt Ferenc Társaság megújulásában, 1987-ben a Magyar Zeneművészeti Szövetség létrehozásában és 1998-ban a Hubay Társaság újjászervezésében tisztséget is vállalt.
Szinetár Miklós felkérte egy filmszerepre. Ez hogyan is történt?
CS.F: A Verseny c. film két eltérő stílusú hegedűs vetélkedéséről szól. Dénes a nagy osztrák hegedűművészt Ernst alakította, aki versenybe száll Czinka Pannával. A forgatás üde színfolt volt Dénes életében.
Zenekritikusokkal milyen volt a kapcsolata?
CS.F: A könyvbe több kritikát válogattam össze, hiszen nagyon sok íródott róla. Nagy százalékban pozitív visszajelzést kapott. Dénes a kritikát mindig elfogadta, ami építő és tanulságos volt. Ellenben aki a zenét csupán racionális szemszögből nézte és valamilyen indulatból, motivációból kritizált, azt nem tartotta helytállónak.
A technika és a zeneiség egymásrautaltságára mennyiben figyelt?
CS.F: Nagyon fontos volt számára a természetes mozgás és technika. Emlegette, hogy természetellenesen nem lehet muzsikálni. Ha valaki mereven és nem oldottan játszik, nem tudja kifejezni magát. A technika és a zeneiség kéz a kézben jár. Olyan művésztanár volt, aki vette a fáradtságot, és ha kellett visszament az alapokhoz. Minden nehézségre megtalálta a megoldást, a hangszerén könnyedén megmutatta a problémás részeket, szuggesztív inspirációt és csodás hangélményt adva a növendéknek. Mindig vallotta, hogy a művész egy közvetítő a zeneszerző és a közönség között, ezért nem tartja szükségesnek az önmagamutogatást. A hegedű egy eszköz a melódiák megszólaltatásához, úgy az előadó is egy eszköz a mű hiteles tolmácsolásában. A művész ne sajátítsa ki a művet, tisztelje a kottát, amit a szerző akart elmondani.
Vallásossága zenei alkotóművészetével forrt össze…
CS.F: Egyik beszélgetésünk alkalmával említette, hogy számára elérhetetlen a mű tökéletes előadása. Mintha utol akarná érni az égen a csillagot, küzdelmes munkával folyamatosan közelít, de sosem éri el. Idézném élete egyik utolsó gondolatát: „Az igazi boldogság, amikor rátalálsz egy mű igaz értelmére. Olyan mint, amikor igazgyöngyöt találsz. Akkor érzed az Istent és nem utolsó sorban a szerzőt, aki mint az Isten „antennája” felfogja és kifejezi a legfontosabb dolgot: a lélek „életét”.
Borítókép: Kovács Dénes hegedűművész 1971-ben – Fortepan / Szalay Zoltán
A Hidegkúti Hírek főszerkesztője, művészetfilozófus vagyok. Phd-mat a Pécsi Tudományegyetemen szereztem, operák etikai tartalmának vizsgálatára dolgoztam ki metodikai módszert.