Optimizmus és pesszimizmus az agráriumban

SZEMLÉZÉS

Itt Pesthidegkúton, a városi ember távol van a vidéki életmódtól, bár tudja, hogy érdeklődnie kellene, ismernie kellene valamilyen mértékben, hogy „hogyan is áll a mezőgazdaság”, ha mindennap nyugodtan enni is akar…. A mezőgazdaságról szóló hírek száma a médiában kevés, – a terület jelentőségéhez képest, – és általában a sikerekről tudósítanak, siker ágazatról beszélnek. A Hidegkúti Hírekben sem esett sok szó eddig a vidékről, így most egy kicsit hosszabban pótolni kívánjuk ezt a hiányosságunkat. Döbbenve olvastam a Demokrata egymás utáni év végi két számában, folytatásokban, az „Ebből még baj lehet……..” cikk sorozatát az ágazat súlyos problémáiról. Annak fényében, hogy eddig a vidéki Magyarország szavazói biztosították a 2/3 –okat. Nehezen vesszük tudomásul, – itt Budapesten – a fővárosi, és a vidéki nagyvárosokban elért balliberális eredményeket, de „vigasztalásul” legalább megmenti a vidék az országot…..(Bár el kell fogadnunk, hogy ellenzékre is szükség van, ha demokratikus berendezkedést akarunk, mert máskülönben jön a „jogállamiság” bunkósbotja. Miközben Nyugat fényévnyi távolságra van a demokráciától. Igazság, demokrácia, populizmus, közép-európai konzervatizmus – „Meghalt Mátyás király, oda az igazság”)

A múlt év utolsó napjaiban a Magyar Nemzet hasábjain megjelent Nagy István agrárminiszterrel készített egész oldalas, exkluzív interjúban olvashatjuk a kopfban, hogy „a jövő év pedig számára a bizalom éve lesz, mert kiderül: bíznak-e a gazdálkodók a jövőben, le merik-e hívni az egyébként bőségesen rendelkezésre álló forrásokat.”

„– A gazdálkodókat viszont elsősorban az érdekli, nyereséges-e a gazdálkodás, milyenek az árak, mennyi támogatást kapnak.” – kérdésre a miniszter így kezdte a válaszát:

– Kezdem az utóbbival: idén minden eddigi kifizetési rekordot fölülmúlunk: számításaink szerint 1300 milliárd forint körüli összeg került 2023-ban a gazdálkodók számlájára. Ami pedig különösen biztató, hogy ebből összesen szinte akkora értékben finanszíroztunk beruházásokat, mint amennyit például tavaly összesen kiutaltunk valamennyi vidékfejlesztési pályázathoz kapcsolódóan. Az idei nagy ugrást jól érzékelteti, hogy a Vidékfejlesztési program keretében korábban átlagosan heti 6,7 milliárd forintot fizettünk ki, 2023-ban ez több mint a duplájára, heti 13,7 milliárd forintra nőtt. Az idei esztendő nagy léptékváltása volt, hogy a környezetileg fenntarthatóbb mezőgazdaság megteremtése érdekében immár 200 milliárd forint agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodási támogatást is kifizettünk az önkéntesen vállalásokat tett gazdálkodók részére, amire korábban még nem volt példa………….. Az EU pedig elaludt és hagyta, hogy elfoglalják a piacait. Nincs más választásunk, versenyeznünk kell, változtatnunk kell, ki kell találni, hogyan leszünk versenyképesek.

Ezek után a miniszter tételesen végig veszi az egyes mezőgazdasági szektorokat, s a 2024-ben lévő feladatokat hosszan és igen optimista hangvételben, illetve mindehhez mellé téve, hogy szükséges a versenyképesség növelése. Végül megkapja a miniszter azt a „lényegi” kérdést, hogy „Vajon képes lesz az agrárium ezt a rengeteg támogatást felszívni? Nem kell attól tartanunk, hogy – mint amire már volt példa – a fel nem használt pénzeket „kiszórják” olyan területekre, amelyek kevésbé szorulnának a támogatásra, de ott könnyebb elkölteni a pénzt?”, – amelyre megjött azonnal a magabiztosnak tűnő válasz.

– Semmiképpen nem szeretnénk ilyen megoldásokhoz folyamodni. Az elmúlt évek pályáztatási gyakorlatában erre egyszer sem került sor, minden forrást az eredeti terveknek megfelelően használtunk fel, hatékonyságjavító és értékteremtő beruházásokra azokon a területeken, ahol az indokolt volt.

Igaz, később az interjú vége felé, – mintha kissé „megbicsaklott volna” az eddig optimista hangvétel, amikor – ekként értékeli az elmúltakat;

..az új pályázatok mögötti uniós szabályozásban végre nincs benne az a fék, ami miatt nem lehetett érdemben előlegfinanszírozást biztosítani a projektekhez és az utófinanszírozás terhe száz százalékban a gazdálkodó, és a finanszírozó hitelintézet vállát nyomta. Most lehetőségünk nyílik értelmes keretek között ezt megváltoztatni, ami nagy könnyebbség lesz majd főleg a kisebb és közepes vállalkozások számára.

Ezek után elővettem a korábban már félre tett, a Demokrata két számában folytatásokban megjelent négyoldalnyi, monstre írásokat (itt és itt), és hüledezve olvasni kezdtem a szisztematikusan és részletesen leírt, agráriumban előforduló anomáliákat.

„A magyar gazdálkodókat fokról fokra megfojtja az itthoni bürokrácia” felcímmel ellátott írásokból nem a teljesség és az átfogó bemutatás igényével, de néhány bomlasztikus idézetet ide másolva, engedjék meg, hogy – „felsorolásszerűen, pontokba gyűjtve, 10 pontba strukturálva”, – az alábbiakban önkényesen taxatíve éljek. Ezzel a felütéssel kezd Felföldi Zoltán agrárszakíró, akár mondhatni is, hogy tanulmányszinten;

….odafigyelést érdemlő csoport a gazdálkodóké, akik két lábbal a földön állnak, alapvetően konzervatív gondolkodásúak, jobboldali törzsszavazók, és emellett az európai uniós agrártámogatási rendszer kedvezményezettjei. Paradox módon azonban éppen ez utóbbi – a támogatási rendszer – lehet az oka annak, hogy a gazdálkodók tömegei lesznek elégedetlenek a kormánnyal, ami komoly politikai kockázatot hordoz a nemzeti kormányzás szempontjából.

1. pont

.egyre több gazdálkodóból hoz ki nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseket……… összesen tehát valahol fél- és egymillió közötti szavazóról van szó. Röviden és brutálisan fogalmazva, a támogatási rendszer követhetetlenül bonyolult, tele van értelmetlen és életszerűtlen elvárásokkal, miközben az azt működtető hivatalnokok életvitelszerűen packáznak a parasztokkal, a hivatalnokok felett álló politika pedig évek óta képtelen normálisan működő támogatási rendszert kidolgozni és üzemeltetni – jogalkotási és működtetési szinten egyaránt……………. A gazdálkodóknak olyan bonyolult adminisztrációs rendszerben kell működniük, ami egy bójákkal teletűzdelt akadálypályához hasonlít, amelyen a legfeszültebb figyelemmel sem lehet úgy végigmenni, hogy az ember ne borítson fel néhány bóját. Az állam pedig minden bója leverésért kőkeményen büntet, miközben az általa elkövetett jogszabálysértéseknek – amelyek a gazdálkodóknak komoly anyagi károkat okoznak – semmilyen következményük nincs.

2. pont

Ezek után sorba és számba veszi az adminisztrációt, illetve, hogy minden gazdálkodó különféle azonosítókkal rendelkezik „garmadával” és az „azonosítók nagy száma jelzi azon eljárások, ügyintézések nagy számát, amelyekkel a gazdálkodóknak meg kell küzdeniük, minden egyes típusú eljárásnál, ügyintézésnél más-más azonosítót használva.” Továbbá;

Van olyan nyilvántartási kötelezettség, amit annak ellenére kell vezetni, hogy minden változást az államnak is jelenteni kell, tehát minden adat az államnál is megtalálható. A gazdálkodási naplóban például parcellánként rögzíteni kell minden egyes elvégzett munkát, napra pontosan, valamint a termésmennyiséget is….……… Ugyanez a helyzet az állatállomány változásával…………… Nem túlzás azt mondani, hogy lassan több időt visz el az adminisztráció, mint az érdemi termelés,………. ráadásul egy-egy bonyolultabb ügynél, mint például kifizetést elutasító határozattal szembeni fellebbezés benyújtása esetén, ezek a szakemberek is széttárják a karjukat, hogy ez nekik túl bonyolult…… az adminisztrációs teher mellett olyan jogszabályi környezetben kell működniük, amely jogászoknak is átláthatatlan, nemhogy a parasztoknak.

3. pont

Márpedig bármilyen apró hibáért támogatást csökkentenek, vagy éppen teljes egészében lenulláznak, sőt: büntetnek! A paraszt pedig, ahogyan vidéken mondják, törülheti szemét-száját. Esélye sincsen, hogy megváltoztattasson egy-egy elutasító határozatot, inkább hagyja az egészet, és csak káromkodik egyet. A bonyolult adminisztráció és az átláthatatlan jogszabályi környezet mellett a támogatási rendszer tele van életidegen elvárásokkal.

4. pont

Nincs élő ember, aki meg tudná mondani, hogy egy állattartónak pontosan milyen nyilvántartásokat kell vezetnie…….. a parasztnak több száz oldalt kellene átböngésznie. De hiába tenné, ezek egyike sem tartalmazza azokat a nyilvántartásokat, amelyeket neki állítólag vezetnie kell: gyógykezelési napló, takarmányozási napló, látogatási napló, rágcsálóirtási napló … Mintha valakinek az volna a kifejezett szándéka, hogy senki ne legyen tisztában a szabályokkal. Valamint hogy a lehetetlen feltételek miatt minél több gazdálkodó dobja be a törülközőt.

5. pont

Ez a hír járja…….(ha a) gyepterületeiket kaszálással hasznosító gazdálkodók hozzá akarnak jutni ahhoz a támogatási összeghez, amelyet korábban megkaptak, akkor olyan – úgynevezett alternáló – kaszákkal kell kaszálniuk a gyepterületeiket, amilyennel a magyar gazdák túlnyomó többsége nem rendelkezik, és amelyek beszerzése tetemes költséggel jár. Ráadásul úgy, hogy nagyon sok gazdálkodó az elmúlt években cserélte le a korábbi dobos kaszáját korszerűbb, úgynevezett diszkesre, és most dönthet, hogy ezeket is félretéve egy harmadik típusú kaszáért fizet-e ki több millió forintot, vagy elesik a korábbi támogatás összegének mintegy harmadától. A gazdálkodók pedig dohognak, hogy ki lehetett az az idióta, aki ezt kitalálta…

6. pont

Valószínűleg ugyanilyen túllihegés, (hogy)…… egészen kis összegű beszerzések esetén is megkövetelik több árajánlat bekérését (ez egyébként nemcsak a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokra, hanem a teljes támogatási rendszerre igaz). És miközben mindenki tudja, hogy az egész ország, politikai hovatartozástól függetlenül, az ajánlatkérések túlnyomó többségénél több mint három évtizede azt játssza, hogy a kiválasztott szállítóját egy nyertes és az aktuális felhívásban előírt számú vesztes árajánlat szállítására kéri, ezt a mindenki számára fölösleges munkát a támogatási rendszer nem tudja elengedni……….. Ha tehát sok mindenben az Európai Unió is a ludas, nagyon nem mindegy, hogy a magyar szabályozás és hivatalnoki gyakorlat az Európai Unió lehetetlen előírásait tompítani igyekszik-e, vagy éppen rájuk tesz még egy lapáttal. Nálunk az utóbbi a helyzet……. Van olyan államkincstári ügyintéző, akit az állattartók csak Halálosztónak hívnak.

7. pont

Az adminisztrációs feladatok és a jogszabályi környezet mellett ugyanis az intézményrendszer is teljesen átláthatatlan egy gazdálkodó számára. Teljes rejtély, hogy valójában hol születik meg egy-egy döntés az irányító hatóság, a Magyar Államkincstár és a folyamatba bevont megyei kormányhivatalok között. Kihez kell fordulni kéréssel, panasszal?………..(az). előírt 30 napos elbírálási határideje ellenére sokszor csak két év (!) után érkezik valamiféle válasz. Közben esélye sincsen, hogy az ügyének bárkinél utánakérdezzen, telefonos ügyfélszolgálat nincs. Pontosabban van, de a telefonvonal másik végén ülő hivatalnok semmiről nem tud felvilágosítást adni,……. ami különösen sok gondot okoz egyes támogatási és kifizetési kérelmek hiánypótlása esetén. Az előírt hiánypótlás ugyanis gyakran nehezen érthető,….. ebben a rendszerben részt vevőket még hatványozottabban sújtja a rendszer hanyagsága.

8. pont

A lassan két éve el nem bírált támogatási kérelmektől (30 napos határidő!) a két éve sokasodó kifogásokon át (30 napos határidő!) a másfél éve húzódó, több hiánypótlási kört befutó, a gazdálkodóval folytatott bármiféle kommunikáció nélkül lassan egy éve valamely ügyintéző asztalán heverő változásbejelentéseken keresztül a két és fél éve ki nem fizetett kifizetési kérelmekig (30 napos határidő!) mindenre bőven akad példa. A többéves késedelmek felborítják a gazdálkodók terveit. A forint árfolyamának romlása, ……..áremelkedések következtében a támogatások a töredékét érik az eredetileg tervezettnek (van olyan eset, ahol az 50 százalékos támogatás a megvalósítás végére 20 százalékra csökkent, ám az összeget a beruházás befejezését követően még másfél évvel sem kapta meg a gazdálkodó). Mindez rengeteg újratervezést és változásbejelentést tesz szükségessé,

9. pont

A szisztéma egyre inkább úgy néz ki, hogy csak azok tudnak vidékfejlesztési beruházási támogatást igényelni, akiknek egyébként is megvan a pénzük a projektjük végrehajtásához, és nem rendíti meg őket, ha az igényelt támogatásnak reálértékben csak a töredékét kapják meg, azt is évekkel a beruházásuk befejezése után…………. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási rendszer összességében egy grandiózus csendőrpertuhoz hasonlít, ahol a csendőr szerepét betöltő állam a parasztot nyeglén letegezve gyakorlatilag bármit megtehet, miközben az a tiszteletteljes magázódás hangján legfeljebb egy halk „igenis, kérem alássan!”-t engedhet meg magának……….. Ehelyett azonban reménytelen küzdelmet folytatnak azzal a magyar állammal, amelynek elvileg az ő érdekeiket kellene képviselnie. A támogatási rendszer működésképtelensége következtében folyamatos finanszírozási problémákkal küzdenek,…

10. pont

Mindezek bemutatása után igen csak pesszimista konklúzióval zárja sorait Felföldi Zoltán, amihez nem tudok sokat hozzátenni, ha mindez igaz;

…… egyre kevésbé motiváltak ( a gazdálkodók egy jelentős része- szerk.), hogy a választásokra elmenjenek. Soha nem fognak a baloldalra szavazni, de ha passzivitásba vonulva nagy ívben tesznek az egészre, akkor a nemzeti kormányzás kerülhet veszélybe. Ideje tehát változtatni, amíg nem késő, mert ebből még baj lehet…

Írja be a keresőszót fentre és nyomja meg az entert a kereséshez. Az ESC megnyomásával tudja a keresést megszakítani.

Vissza a lap tetejére

Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ. A sütik kikapcsolása a böngésző beállításaiban lehetséges.

View more
Cookies settings
Elfogadom
Adatvédelmi és Cookie szabályzat
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

Kik vagyunk

A weboldalunk címe: http://www.hidegkutihirek.hu.

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások
Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. Egy személytelenített, az e-mail címből előállított karakterlánc (hashnek szokás nevezni) kerül továbbításra a Gravatar szolgáltatás felé, ha ez az oldalon használatban van. A Gravatar szolgáltatás feltételei az alábbi címen tekinthetőek meg: https://automattic.com/privacy/. A hozzászólás elfogadása után, a hozzászólásunk tartalma és a profil képünk is megjelenik nyilvánosan.
Média
Amennyiben regisztrált felhasználó által kerül kép feltöltésre a honlapra, kerülni kell az az olyan EXIF-eket, amelyekben GPS pozíció adatok is szerepelnek. A honlap látogatói ezeket letölthetik és kinyerhetik a helyadatokat a honlapon található képekből.

Kapcsolatfelvételi űrlapok

Sütik
Ha hozzászólást adsz a honlapodon, bejelentkezve maradhatsz a megadott neved, e-mail-ed és webcímed eltárolásával egy sütiben. A tárolás a te kényelmi célokat szolgálja azért, hogy a következő hozzászóláskor ezeket az adatmezőket ne kelljen kitöltened. Ezeknek a sütiknek a lejárati ideje 1 év. Ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be is vagyunk jelentkezve erre a honlapra, akkor átmeneti sütiket állítunk be, annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a böngésző elfogadja-e a sütiket. Ezek a sütik nem tartalmaznak személyes információt, és törlődnek, ahogy bezárjuk a böngészőt. A honlapra történő bejelentkezéskor több sütit hozunk létre, amely elmenti a bejelentkezési információt és a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit. A bejelentkezési sütik két napig érvényesek, a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit tároló süti egy évig. Amennyiben az “Emlékezz rám” opciót bejelöljük, a bejelentkezés két hétig folytatódik. Kijelentkezéskor a bejelentkezési sütik eltávolításra kerülnek. Amennyiben bejegyzést vagy oldalt szerkesztünk, egy újabb sütit tárol el a böngészőnk. Ez a süti nem tartalmaz személyes adatot, egyszerűen csak a bejegyzés azonosító számát tárolja, amelyet szerkesztettünk. Egy nap múlva jár le az érvényessége.
Más honlapokról származó beágyazott tartalmak
A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Analitika

Kivel osztjuk meg a felhasználói adatokat
Mennyi ideig őrizzük a személyes adatot
Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára. A honlapon regisztrált felhasználók (ha vannak ilyenek) személyes adatai a saját felhasználói profiljukban is tárolásra kerülnek. Minden felhasználó megtekintheti, szerkesztheti vagy törölheti a személyes adatait bármikor (kivéve, hogy nem változtathatja meg a saját felhasználói nevét). A honlap rendszergazdái ezen információkat szintén megtekinthetik és szerkeszthetik.

Milyen jogokkal rendelkezik a felhasználó a saját adatai kapcsán

A weboldalon regisztrált fiók vagy hozzászólás írása esetén kérhető a személyes adatok export fájlban történő megküldése, amely bármilyen adatot tartalmaz, amit korábban a felhasználó rendelkezésünkre bocsátott. Kérhető továbbá, hogy bármilyen korábban megadott személyes adatot töröljük. Ez nem vonatkozik azokra az adatokra, amelyeket adminisztrációs, jogi vagy biztonsági okokból kötelező megőriznünk.

Hová továbbítjuk az adatokat

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti.

Kapcsolati adatok

Hidegkúti Hírek
Kiadja: Új Hírek Média Korlátolt Felelősségű Társaság
1137 Budapest Katona József utca 6. 2/24
Kiadásért felel: Dr. Gór Csaba Gyula
Lap menedzser: Dr. Erdősi Károly, Küller András
Főszerkesztő: Dr. Erdősi-Boda Katinka
E-mail: info@hidegkutihirek.hu
Save settings
Cookies settings