Amit kifelejtenek Klebelsberg életművéből: a Napkelet II.

Százéves a konzervatív művészeti folyóirat gondolata. 2. rész.

ha összehordanók a fegyverünket, sok magányos őrtüzünk zsarátnokát,

nagy világosságot tudnánk teremteni, — szellemi honfoglalók tudnánk lenni.

( Tormay Cécile)

1921-től a Napkelet 1922 karácsonyi megjelenéséig Klebelsberg Kuno korszakos gondolatok felszínre hozását indítja el. Ezek nagy részét alig ismerjük, mert hiszen éppen a folyóirattal kapcsolatosak. A lapindítást komoly szellemi erőtérben, a magyar tudomány és művészet legnagyobbjainak bevonásával készíti elő. Miről is van szó? Mi vele a célja?

Klebelsberg a középosztályt tartja nemzetfenntartó erőnek, ezért ennek megerősítése „a politikai célok felett álló nemzeti cél, hiszen 1919 után fontos nemzeti feladatként jelentkezett az új állam gazdasági és politikai berendezése, valamint az egészségügyi és művelődési rendszer fejlesztése. Utóbbi feladat egy másik nemzeti célhoz, a szomszédos államokkal szemben létrehozandó magyar „kultúrfölény” megvalósításához is kapcsolódott” – írja Tóth-Barbalics Veronika tanulmányában.

Magyarország kivégezve és megcsonkítva. Mindenünnen fenyegetik, mégis talpra kell állnia! Ehhez valóban egy új embertípus kell. Olyan magyarok, akik átveszik a zászlót, amit immár kevesebbeknek kell még magasabbra emelni. Klebelsberg azért hangsúlyozta az aktív, konstruktív és pozitív gondolkodás fontosságát, mert ezek nélkül az összeomlás romjainak eltakarítása – elsősorban is a lelkekben – igen nehéz lett volna. A „kultúrfölény” nem a szomszédokkal való szembenállásra buzdított, hanem ellenállásra agressziójuk ellen, amit a legbékésebb úton, a magyar kulturális színvonal további emelésével látott elérhetőnek. A Kárpát-medencében addig is messze magasabb iskolázottsági szinten állt a magyarság.

„Az olvasóközönség megszervezése ma különösen fontos feladat – mondotta Klebelsberg a Magyar Történelmi Társulat 1921. december 31-i ülésén -, midőn […] a Felvidék és Erdély müvelt magyarságát elveszítettük. […] A jó magyar könyvnek be kell jutni minden igaz magyar házba. Ez nemcsak művelődésünknek, hanem nemzeti fennmaradásunknak is lét- vagy inkább nemlét kérdése.” […] Az irodalmi élet és a közönség formálásának eszköze lehetett nemcsak az államilag támogatott társulati könyvkiadás vagy a múzeumok munkája, hanem egy irodalmi és kritikai folyóirat is”- írja a fenti tanulmány.

Klebelsberg jól látta, hogy az államnak ebben a szorult helyzetben erősen bele kell avatkoznia a magyar irodalmi életbe és a kulturális szervezésbe. Csak akkor lehet – mai szóval – „húzóágazat” a magyar kultúra. Zseniális „Historikusa” volt nemzetének, nemsokára nagy idők nagy minisztere. Ahogy Ujváry Gábor írja, a Napkelet megszületését fölidéző novellájában „Tormay lényegében hitelesen adta vissza Klebelsberg 1921-es szavait, melyek lényege az állandó megújulásra való bíztatás volt, és maradt is aztán egészen Klebelsberg haláláig: „Illúzió volt – idézi a „Historikust” Tormay –, […] mikor a proletárdiktatúra bukása után sokan azt hitték, hogy lelki előkészítés nélkül a politika újjászületése előtt állunk. Csak a vak nem látja, hogy ott folytatjuk, ahol 1918-ban az összeomláskor abbahagytuk, talán csak a színvonal lett még alacsonyabb. Csupán a nemzeti lélek megújhodása hozhatja meg a változást.”

Ismerni kell e magvas gondolatokat, mögéjük nézni, látni a háttérfolyamatokat, amelyek létszükséggé tették a Napkelet létrehozását. Klebelsberg és köre nem csupán megértette a magyar történelmet, és saját koruk tragédiáját, ami önmagában sem kis teljesítmény. Hanem az, hogy meg is merték tenni, amit jónak tartottak, s igazuk be is bizonyosodott a gyakorlatban, az rendkívüli. Ilyen csak Magyarország legáldásosabb pillanataiban fordul elő! Klebelsberg – Szekfű és a nagy elődök segítségével – szilárd alapokon nyugvó filozófiára építette életművét, és azt a hozzá hasonló géniuszok bevonásával tökéletesítette. 1990 után a klebelsbergi életmű egy részét megismerhettük, jelentős részét homályban hagyták. Elsősorban a Napkelet folyóiratot, s főként létrehozásának indítékait. Pedig sokban finomítja a Trianon utáni magyar kultúrpolitikáról kialakított képet.

„Állítsanak a nemzet elé új nemes ideálokat, teremtsenek egészséges közszellemet. Ezt a munkát a politika nem végezheti el. Bár a politikus azt képzeli, hogy beszédeivel, cikkeivel közvetlenül irányítja a nemzet gondolkozását” – mondja a „Historikus”. A legjobb magyar elmék erősítették meg Klebelsberget abban a helyes alapgondolatban, hogy lankadatlan segítségükkel – a magyar nyelv erejével – képesek a magyar szellem hon-visszafoglalására. Pontosan ezért akarja elhallgatni a Napkelet nagy vállalkozását a máig mindenfelé megbúvó „cenzor” és a félretájékoztatást 1990 után is megvalósító média. Nehogy fény derüljön a száz évvel ezelőtti és a mai helyzet közötti párhuzamra! S ha manapság mégis előbukkan a nemzeti eszme, akkor gyalázzák. A szokott trükkel kiragadnak környezetéből egy-egy szót, amit meghamisítanak. Ilyen a „kultúrfölény”, amely már a századfordulótól annyit jelentett, hogy a magyarság kulturális vezető szerepet tölt be a Kárpát-medencében.

Klebelsberg a parlamentben világosan szólt erről: „A politikai Trianonba be[le] kellett mennünk, de a kultúrpolitikai fegyverletétel önkéntes lenne.” Ebben az értelemben pedig a kultúrfölény-elképzelés ma is mindenben vállalható, sőt, megkockáztatom: követendő gondolat” – emeli ki már a ma kiváló történésze, Ujváry Gábor. Így folytatja: „A kultúrfölény-elmélet nyomán születtek meg a külföldi magyar intézetek, a tehetséges magyar fiatalok külföldi posztgraduális tanulmányait – ezzel pedig az elitképzést – lehetővé tévő állami ösztöndíjak, de ennek jegyében indult a páratlan eredményeket hozó népiskolaépítési program is”. S bár a fenti beszéd a parlamentben 1928-ban hangzott el, egyértelmű, hogy a leendő kultuszminiszter fejében Trianon után hamar megérlelődött a lapalapítás fontossága.

Azt is rögtön tudhatta, hogy ki lesz ennek a folyóiratnak a főszerkesztője. Az, aki így gondolkodott: „…nem arról van szó, hogy a nemzet értse meg irodalmát, hanem arról, hogy az irodalom értse meg nemzetét. Értse meg végre csak úgy, mint a politika is, mit vár, mit követel tőle a nemzet, melynek nevében ma harcba kellene szállnia egy félrevezetett ellenséges világgal, elveszett országrészeket kellene visszaszereznie, rohamra kellene mennie, csatát kellene nyernie.” E szavai is érzékeltetik, hogy miért Tormay Cécile az az író, akit legjobban démonizálnak 1945-től. Írónőnk népszerűsége 1914-től óriási volt, még nagyobb a MANSz megalapításától, 1918-tól, és egészen páratlan Bujdosó könyve megjelenése után. A világirodalom akkori legjelesebbjei, Gabriele d’Annunzio 1908-tól, Anatole France 1914-től a világ legnagyobb írónőjének tartotta őt. Döbbenetes, hogy még két Nobel-díjra jelölése is kevés volt ahhoz, hogy Tormay Cécile neve áttörje a baloldal emelte elhallgatás falát.

Hasonló a sorsa „a kert asszonyának”, gróf Zichy Rafaelnénak. 1921-ben 50 000 koronát adományoz arra a célra, hogy létrejöjjön a Magyar Irodalmi Társaság a Napkelet elindítására. A Pallavicini őrgrófok ivadéka hatalmas műveltségű és tehetségű asszony. Katolikus nőszervezetek irányítója, magas rangban vatikáni feladatokat is ellát. A Karitász alapítója, a Vöröskereszt alelnöke, mozgalmat indít Árpád-házi Margit szentté avatása céljából. Útjában állt a kereszténység ellenségeinek, megrágalmazták, 1945 óta az egyház sem merte rehabilitálni. Pedig vétke nem volt, sőt, erősen segítette a parasztasszonyokat. Író, műfordító, irodalmi szervező volt; olyan szellemi központokat alakított ki, ahol világnézeti különbségtől függetlenül, a legnagyobb elmék vendégeskedtek. Miként a Napkelet születésekor is:

  „ —Hívjuk össze az őrszemeket, jöjjenek hozzám, találkozzanak nálam. Ajtót nyitok magamnál.
    — Az az ajtó, — felelt az Író, — a rég bezárult, egyszer volt, hol nem volt, magyar irodalmai szalon ajtaja lesz…
    — És ne révedezzünk, hanem tegyünk, — folytatta a kert asszonya. — Igaz, hogy csak négyen vagyunk, de itt vagyunk, és ki tudja, hányan vannak még együtt négyen-négyen, akikről nem tudunk, akik nem tudnak rólunk, és mégis ugyanazt akarják, amit mi. Hívjuk össze őket, a szétszórtakat, a magányosokat, az igazakat, a fiatalokat, azokat, akiknek nincs hol megszólalniok.

— És adjunk nekik hajlékul egy folyóiratot…”

A Napkelet olyan szellemi őrtüzeket akart táplálni, melyek fényében elindulhat a magyar szellemi honfoglalás. Pontosabban: a régi – Nagy Háború előtti – hon visszafoglalása. Tudták, hogy a hagyományos magyar kultúra nélkül ez lehetetlen. Náluk ez nem szólam, hanem áldozatokkal teli munka, amibe késlekedés nélkül belevágtak. Miként mások a maguk helyén. Ha ők akkor nem tesznek emberfeletti erőfeszítéseket, akkor ma nincs Magyarország!

S mennyire jelképes, hogy a szellemi őrtüzekkel egyidőben, valóságos őrtüzek is föllobbantak 1921 sötét éjszakáiban… Amilyen bátor, igaz magyar szívvel indultak el fiúk és férfiak, hogy fegyverrel visszaszerezzék a halálra ítélt Magyarország egy elrabolt darabját, Nyugat-Magyarországot, s benne Őrvidéket, így indult a Napkelet is, pusztán a kultúra fegyverével. Őrvidék lett a Napkelet, szellemi lobogónk. Legközelebb arról lesz szó, hogyan.

Írja be a keresőszót fentre és nyomja meg az entert a kereséshez. Az ESC megnyomásával tudja a keresést megszakítani.

Vissza a lap tetejére

Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ. A sütik kikapcsolása a böngésző beállításaiban lehetséges.

View more
Cookies settings
Elfogadom
Adatvédelmi és Cookie szabályzat
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

Kik vagyunk

A weboldalunk címe: http://www.hidegkutihirek.hu.

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások
Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. Egy személytelenített, az e-mail címből előállított karakterlánc (hashnek szokás nevezni) kerül továbbításra a Gravatar szolgáltatás felé, ha ez az oldalon használatban van. A Gravatar szolgáltatás feltételei az alábbi címen tekinthetőek meg: https://automattic.com/privacy/. A hozzászólás elfogadása után, a hozzászólásunk tartalma és a profil képünk is megjelenik nyilvánosan.
Média
Amennyiben regisztrált felhasználó által kerül kép feltöltésre a honlapra, kerülni kell az az olyan EXIF-eket, amelyekben GPS pozíció adatok is szerepelnek. A honlap látogatói ezeket letölthetik és kinyerhetik a helyadatokat a honlapon található képekből.

Kapcsolatfelvételi űrlapok

Sütik
Ha hozzászólást adsz a honlapodon, bejelentkezve maradhatsz a megadott neved, e-mail-ed és webcímed eltárolásával egy sütiben. A tárolás a te kényelmi célokat szolgálja azért, hogy a következő hozzászóláskor ezeket az adatmezőket ne kelljen kitöltened. Ezeknek a sütiknek a lejárati ideje 1 év. Ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be is vagyunk jelentkezve erre a honlapra, akkor átmeneti sütiket állítunk be, annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a böngésző elfogadja-e a sütiket. Ezek a sütik nem tartalmaznak személyes információt, és törlődnek, ahogy bezárjuk a böngészőt. A honlapra történő bejelentkezéskor több sütit hozunk létre, amely elmenti a bejelentkezési információt és a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit. A bejelentkezési sütik két napig érvényesek, a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit tároló süti egy évig. Amennyiben az “Emlékezz rám” opciót bejelöljük, a bejelentkezés két hétig folytatódik. Kijelentkezéskor a bejelentkezési sütik eltávolításra kerülnek. Amennyiben bejegyzést vagy oldalt szerkesztünk, egy újabb sütit tárol el a böngészőnk. Ez a süti nem tartalmaz személyes adatot, egyszerűen csak a bejegyzés azonosító számát tárolja, amelyet szerkesztettünk. Egy nap múlva jár le az érvényessége.
Más honlapokról származó beágyazott tartalmak
A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Analitika

Kivel osztjuk meg a felhasználói adatokat
Mennyi ideig őrizzük a személyes adatot
Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára. A honlapon regisztrált felhasználók (ha vannak ilyenek) személyes adatai a saját felhasználói profiljukban is tárolásra kerülnek. Minden felhasználó megtekintheti, szerkesztheti vagy törölheti a személyes adatait bármikor (kivéve, hogy nem változtathatja meg a saját felhasználói nevét). A honlap rendszergazdái ezen információkat szintén megtekinthetik és szerkeszthetik.

Milyen jogokkal rendelkezik a felhasználó a saját adatai kapcsán

A weboldalon regisztrált fiók vagy hozzászólás írása esetén kérhető a személyes adatok export fájlban történő megküldése, amely bármilyen adatot tartalmaz, amit korábban a felhasználó rendelkezésünkre bocsátott. Kérhető továbbá, hogy bármilyen korábban megadott személyes adatot töröljük. Ez nem vonatkozik azokra az adatokra, amelyeket adminisztrációs, jogi vagy biztonsági okokból kötelező megőriznünk.

Hová továbbítjuk az adatokat

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti.

Kapcsolati adatok

Hidegkúti Hírek
Kiadja: Új Hírek Média Korlátolt Felelősségű Társaság
1137 Budapest Katona József utca 6. 2/24
Kiadásért felel: Dr. Gór Csaba Gyula
Lap menedzser: Dr. Erdősi Károly, Küller András
Főszerkesztő: Dr. Erdősi-Boda Katinka
E-mail: info@hidegkutihirek.hu
Save settings
Cookies settings