Faggyas Sándor Klebelsberg Kunora „A téglacipelő kultuszminiszter” címen emlékezett a Magyar Nemzet 2022. június 15. számában. A cikk szerzője gróf Klebelsberg Kunó azon híres, mai napig is aktuális mondatát emelte ki, melyet Klebelsberg minisztériuma tisztviselői karának jelentett ki, amikor – éppen száz évvel ezelőtt – elfoglalta a kultuszminiszteri széket;
»A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá.«
Nem nagy terjedelemben, de mégis csak örvendetes, hogy az évfordulón ez az írás megjelent, s rövid méltatás erejéig számba vette a hatalmas klebelsbergi életmű állomásait.
Ravasz László református püspök a legnagyobb álmú magyar kultuszminiszternek nevezte a Széchenyi óta talán legnagyobb hatású konzervatív reformpolitikust, akit 1927-ben megjelent könyve kapcsán Az Est című bulvárlap publicistája így méltatott: »Szünet nélkül cipelte a téglákat a magyar kultúra házához.«
– tudhatjuk meg a megemlékezésből, melynek sorait befejezésül ezzel zárja;
Korai, váratlan halálakor Kossuth temetése óta nem látott nemzeti gyász volt az országban. A Pesti Napló vezércikke így méltatta: »Élt ötvenhét évet, dolgozott egy évszázadnyit…« Amikor 1937-ben Szent-Györgyi Albertnek ítélték oda az orvostudományi Nobel-díjat, a Klebelsberg kérésére hazajött világhírű tudós első útja a Szegedi dómba, Klebelsberg sírjához vezetett, s így vallott róla: »Neki köszönhetem, hogy Magyarországon vagyok, az ő lelkének nagysága hozott vissza… Mindig az ő elgondolásainak próbáltam megfelelni.« Vajon hány mai magyar politikus és tudós osztozik Szent-Györgyi igyekezetében?
Bevallom őszintén, hogy a kezdet, a méltatásnak adott cím;, „A téglacipelő kultuszminiszter” és a befejező kérdés; „Vajon hány mai magyar politikus és tudós osztozik Szent-Györgyi igyekezetében?” lepett meg igazán. Mert a közelmúltban hasonló gondolatkörben két írásunk is megjelent annak során, hogy Orbán Viktor legújabb kormányának kultuszminiszterét, Csák János személyében, mint a klebelsbergi tárca örökösét mutatta be. Egyik, „Ide igazi Klebelsberg-karakter kell” című cikkünk címe nem volt más, mint a miniszterelnök ez alkalommal is félreérthetetlen mondata. Másik írásunkkal; A felnőttkor kezdete – a kialakult személyiség cíművel pedig megpróbáltuk azt megfejteni, hogy ki is volt Klebelsberg Kuno, azaz mi volt Orbán Viktor gondolata ezen kijelentése mögött.
Azt írtuk akkor, hogy,
Öt évvel ezelőtt, 2017 júniusában, amikor itt Pesthidegkúton felavatta immár újjáépített egykori kastélyát, akkor személyesen adtam át az „András a szolgalegény és az ifjú Klebelsberg gróf” c. kötetünket, s kértem, hogy olvassa el az államférfiúi teendői mellett legalább a második kötet V. fejezetét./ A felnőttkor kezdete – a kialakult személyiség./
Hidegkúti Hírek
Csaba László: A felújított Klebelsberg kastély 2017. évi ünnepélyes átadásáról készült film
Csaba László: A felújított Klebelsberg kastély 2017. évi ünnepélyes átadásáról készült film
Ezek mellett, hogy miért fogott meg a „ A téglacipelő kultuszminiszter” cím? Hát azért is, mert ezt is olvashatjuk Klebelsberg özvegyének memoárjában;
Kunó vezette az átalakítási munkálatokat… A lakóház központi tengelyt, középen magas szobát kapott, tornácot, teraszt és egy kis emeletet két hálószobával. Semmi különös nem volt rajta, nekünk mégis ez volt a legkedvesebb az egész földön. Természetesen apránként, évről, évre, létesült minden, de ez annál több örömet és szórakozást jelentett,”… „Férjem idevaló sváb emberekkel dolgozott. Jóravalók voltak, kedvelte őket, s eltréfálgatott velük (Klebelsberg- szerk.)…………Kunó elhatározta , hogy Gyurival ketten egy villaszerű házat építenek jó anyám számára. A tervrajzot Kunó készítette, számolgatott, méregetett.
Igen, a pesthidegkúti Klebelsberg Kastély építkezéséről így írt az özvegy, és a „téglacipelő kultuszminiszter” férjéről, akinek ”a magyar kultúra háza” építésének fáradtságos terhe mellett, – a szó szoros értelemében – még „tellett” téglát is kézbe vennie.
Most, hogy öt éve adták át napra pontosan felújított kastélyát, – amelynek a megmentésében oroszlánrészt vállalt, illetve felújítását már 2000-ben kezdeményezte a Klebelsberg Kuno Emléktársaság – legyünk büszkék, itt Pesthidegkút lakóiként Gr. Klebelsberg Kunora.
A Hidegkúti Hírek főszerkesztője, művészetfilozófus vagyok. Phd-mat a Pécsi Tudományegyetemen szereztem, operák etikai tartalmának vizsgálatára dolgoztam ki metodikai módszert.
