A kemény diktatórikus évek után is még a kezdetekben változatlanul Heckenast Gusztáv „formálta” oktatás világát. [1]Magyarország története 1526–1790. A késői feudalizmus korszaka. Szerk. H. BALÁZS Éva – MAKKAI László (1962). Tankönyvkiadó, Budapest, 372-375. ismerhetjük fel. Igaz egy kicsit szelídebb formában, amikor méltányos valláspolitikáról és önálló magyar államszervezet – „nemzeti abszolutista” jellegű – kiépítéséről beszélnek a […]
Eszménykép, művészetfilozófia, – nevelési innováció
A Klebelsberg Napok keretében, a Klebelsberg Kuno Emléktársaság szervezésében, a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával szimpóziumot tervezünk. Ezen – „Eszmény, élmény, – művészetfilozófia,- egy nevelési innovációs pályázat margójára” címmel előadásunk is lesz, amelyhez több hozzászólásra is felkérünk különböző területekről jövő szakértőket, így élmény/múzeumpedagógusokat, filozófusokat, kommunikációs szakembereket. A szimpóziumon elhangzó előadás koncepciója azon, a korábban már publikált […]
Gigászi filmeposz és az eposz gigászi béke ajánlója – az Odüsszeia
A HVG július 22-i számában „A rendező időnként felületesen olvassa Homéroszt, vagy csak nem érti a történetet, de lehet, hogy egyszerűen bátor” hosszú címmel Karsai György magyar klasszika-filológus, színháztörténész, irodalomtörténész, egyetemi tanárral készült interjú jelent meg, az Odüsszeia a napokban bemutatott világsikert aratott filmjéről. Az interjú provokáló címe után már az első mondatban a filmet […]
„A Rákóczi mozgalom narratívái a hazai történelem oktatásban” – 3. rész
Az első két rész után, immár – a II. világháború utáni időktől a rendszerváltásig, – mondhatjuk, a színtiszta propaganda narratíváit vesszük nagyító alá. Egyben felhívjuk arra a figyelmet, hogy a dőlt betűs korabeli idézetek adják vissza legjobban, leginkább a narratívák szellemiségeit. De ide illesztjük a korábbi soraink közül, hogy „ez idő tájt nagyon meg kell […]
„A Rákóczi mozgalom narratívái a hazai történelem oktatásban” – 2. rész
Folytatjuk a már megkezdett narratívák bemutatását a történelmi idők sorrendjében, ahogy azok az iskolai történelem oktatásában megjelentek. Azt írtuk az előző részben, – a köztévében sugárzott „Ez itt a kérdés”c. műsoroknak az ajánlása során, – illetve megemlékezve II. Rákóczi Ferenc születésnapjának 350 éves évfordulóján; – „Gondoljunk csak bele, hogy ha csak a történelem oktatás történetét […]
350 éves évforduló II. Rákóczi Ferenc születésnapjáról
Az idén 350 évvel ezelőtt született II. Rákóczi Ferenc vezérlőfejedelem. Ebből az alkalomból a közel múltban, már rövid időn belül kétszer is műsorra tűzte a köztévé Rákóczi szabadságharccal kapcsolatos geopolitikai történetét, sajátos, és igen érdekes optikákon keresztül. Elsőként „Az ellenállás genetikája: A Rákóczi-család története” címmel, a nem honfoglaló magyarokkal bejövő, az 1300 –as évektől kezdődően […]
Tudatmódosítás kontra hermeneutika (2. rész)
Az alábbiakban immár Dilthey két munkáját, A hermeneutika keletkezése és A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban című tanulmányait hasonlítjuk össze. Fontos különbség, hogy a második fogalmi és módszertani, eljárásbeli jelenségekkel próbálja definiálni a szellemtudományok teljességét. Ellentétben az első tanulmány csak a bevezető hat oldalon általános jelleggel, tömören jellemzi a szellemtudományokat, s viszonylag hamar szűkít az irodalom, […]
Tudatmódosítás kontra hermeneutika (1. rész)
Az alábbiakban nem egy könnyű olvasmányra hívjuk olvasóinkat, most amikor Dilthey „A hermeneutika keletkezése, és A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban” című tanulmányainak összehasonlító elemzésének sorait ajánljuk figyelmükbe, két részben. Korábban a Magyar Nemzet egy tavaly év végi számában Jeszenszky Zsolt szépen körbe járt egy már akkor is figyelemre méltatott és hivatott témát, – „Az […]
Megszólalt 100 éve a Magyar Rádió az éterben 2. rész
Jubileum – 1925 december 1. Dohnányi 1931-ben zenei főigazgatóvá történő kinevezésével a vita részben a minőségi zenét akarók felé billentette a mérleg nyelvét. A későbbi, uralkodó elvi álláspont már más, miszerint „a rádió a népé”, és „aki nagy hangversenyeket, keveseknek szóló illetve kiválasztottaknak szóló művészi alkotásokat akar, az menjen az ilyeneket játszó színházba vagy hangversenytermekbe”. […]
Megszólalt 100 éve a Magyar Rádió az éterben 1. rész
Jubileum – 1925 december 1. Magyarország a világ egyetlen olyan országa, ahol a rádió úgy kezdte működését, hogy megszakítás nélkül folytatta egy korábbi elektronikus intézmény tevékenységét, átvéve annak berendezéseit, helyiségeit, munkatársait. Ez az intézmény az 1893. február 15-én megkezdett, a rádióműsor közvetítésére alakult Telefonhírmondó Részvénytársaság volt. Tehát a műsorszolgáltatás ötlete és megvalósítása mintegy negyedévszázaddal megelőzte […]