A Hidegkúti Hírek interjúja Tallián Mariann és Lázár Balázs színművész-és író/költőházaspárral
Istengyermekség – Jókai Anna emlékezete című zenés irodalmi összeállítás került színpadra Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek előadásában a Klebelsberg Kultúrkúriában, 2021. november 11-én. A művészházaspár az est létrejöttéről, a művészi sorsról, további fellépéseiről osztotta meg gondolatait.
-Hogyan fogant meg maga az elképzelés, hogy Jókai Anna műveiből válogatva ez az előadóest megvalósuljon?
L.B: Az Istengyermekség felkérésre született, mégpedig az írónő kiadója, a Széphalom Könyvműhely vezetője, Mezey Katalin Kossuth-díjas költőnő fordult hozzánk azzal, hogy szeretne egy összeállítást.
T.M: Tulajdonképpen ez a felkérés Jókai Anna legutolsó könyvének, az Átvilágítás című kötet megjelenésének egyik apropójából is történt, hiszen a Széphalom Könyvműhely gondozza Jókai Anna életművét. Az est gerincét az Átvilágítás című kötet adja, ugyanakkor a műsor szerkesztésénél több könyvből is szemezgettem. Így többek között a Breviárium, a Virágvasárnap alkonyán, a Ne féljetek, a Godot megjött című kötetekből, a saját visszaemlékezéseiből, valamint a Hit kapuja című könyvből is kerültek be részletek. Utóbbi különösen érdekes, hiszen abban Jókai Anna beszélget Korzenszky Richárd atyával. Ezek mellett természetesen rengeteg újságcikk, riport, Annának különböző fórumokon történő megnyilvánulásai teszik változatossá az összeállítást.
-Mikor történt a megkeresés Mezey Katalin részéről, valamint milyen zenei irány, stílus érvényesül, kap hangsúlyt az est során?
L.B: A műsor-összeállítás pont két évvel ezelőtt, 2019 adventi időszakában készült, s a Duna Palota közönsége hallhatta meg tőlünk először. Azóta is folyamatosan játsszuk mindenütt, ahol nyílik rá lehetőség. Különben a zenei részek előadásához Antal Gábor zongoraművész barátunkat kértük meg, hogy játsszon a témához illeszkedő zongoraimprovizációkat.
T.M: Úgy állítottam össze az estet, hogy az Átvilágítás című mű alapján Anna életét a gyermekkorától kezdve egészen a haláláig végigkísérhetjük. Valóban ez egy nagyon tömény anyag lett így, s amikor megkérdeztem Mezey Katit, hogy szerinte milyen zene illene legjobban a produkcióhoz, akkor azt válaszolta, hogy a komolyzenét inkább ne válasszuk. Érdekes, hiszen mindenki azt gondolná, hogy Anna drámai, súlyos írásaihoz a minél komolyabb műfaj az, ami igazán passzol. Kati viszont elárult egy kis kulisszatitkot is, miszerint Anna a komolyzene mellett kifejezetten szerette a könnyedebb muzsikát, sőt még a táncdalokat is. S valóban, ha mélyen belegondolunk, írásaiból a súlyos hangvétellel párhuzamosan a szarkazmus, az irónia, és a valódi öröm is egyaránt kirajzolódik. Anna szeretett ünnepelni, énekelni, táncolni. Így jött az ötlet, hogy a mély gondolatokhoz kellene valami oldás. A jazz alapokon nyugvó improvizációk például a szerelem, halál, születés, vagy a forradalom témakörökben mind tükrözik Anna hangulatos lényét.
-Jellemzően milyen életkorú szokott lenni a közönség?
T.M: A darab a harmincas éveikben járó fiatalokat szólítja meg a leginkább. Természetesen az idősebbek, mindazok, akik Jókai Annát ismerték, meleg szívvel emlékezhetnek vissza az írónőre. Mivel a darab során végigkövethetjük Magyarország 20. századi történelmét is, így a közönség, és minden nemzedék számára megelevenednek a múlt század fontosabb eseményei. Azonban azt a női sorsot, amit Anna elénk tárt ebben a könyvében, az Átvilágításban, leginkább a harmincas korosztály érzi magáénak. Nagyon elgondolkodtató, hogy mennyire nehezen tudta egyeztetni a magánéletét, az egyébként sikeres karrierjével. Két váláson is keresztül ment. Iskolai tanulmányaik után sokan kapcsolatban élnek, de sokan még keresik azt a kapcsolatot, amire vágynak, s eközben építik karrierjüket. A fennálló problémákra nyújt választ az előadás.
– Ugyanakkor Jókai Annát idősebb korában férje, Sándor mindenhová elkísérte, rengeteget segítette.
L.B: Igen, Sándor egész fiatal kora óta szerelmes volt Annába, több váláson keresztül ment, de minden nőben egész életében az Annát kereste. Életük utolsó harmadában kapcsolatuk végre beteljesedhetett, így a gondoskodás, az egymásnak való odaadás tette őt boldoggá.
T.M: Példaértékű, hogyha az ember kitartóan keresi a szerelmet, végül beteljesül. A közönség számára ez nagyon kedves érzés.
– Személyesen ismertétek Jókai Annát?
T.M: Igen, jóban voltunk, nagyon sokszor szavaltuk a műveit, léptünk fel rendezvényein. Kicsit több volt ez, mint szakmai kapcsolat, mert sokat beszélgettünk, kölcsönösen tiszteltük egymást. Ezért számunkra ez egy misszió, hogy az esten ápoljuk az ő emlékét.
– Mint házaspár gyakran léptek fel?
L.B: Színházi és irodalmi tevékenységünk szimbiózisaként immáron 15 éve, hogy versszínházi előadásokat, irodalmi esteket közösen hozunk létre. Van is egy Facebook oldalunk, Ketten a versben, ahol ezekre invitálunk minden érdeklődőt. Az évek során több költőházaspár életét feldolgozó versszínházi előadást is készítettünk együtt. Ennek következtében a hallgatóság például Nagy László és Szécsi Margit, Weöres Sándor és Károlyi Amy életébe nyerhetett betekintést.
T.M: Mostanában pedig a száz éve született Pilinszky alkotásaiból jött létre versszínházi előadás, Egyenes labirintus címmel. Ez utóbbit játsszuk majd december 10-én a Karinthy Színházban. Továbbá, a tarsolyunkban van egy Szendrey Júliáról szóló zenés, irodalmi est is, amely annyiban hasonlít a Jókai Anna emlékezetéhez, hogy ott is egy női sors elevenedik meg. Természetesen Balázs Petőfi Sándort alakítja.
– Tavaly novemberben a Klebelsberg Emléktársaság felkérésére online az adventi estetek is megszülethetett, melyet orgánumunkban most ajánlhatunk. Hogyan készült?
L.B: Igen, azt az összeállítást külön arra az alkalomra válogattuk, és ebben segítségünkre volt Juhász Anna irodalmár is. Kifejezetten gyönyörű, adventhez, karácsonyhoz kötődő művek hangzanak el. Már első pillanattól fogva klasszikus válogatást képzeltünk el, így elsősorban a nyugatos költők, mint például Tóth Árpád, Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula műveiből választottunk. Sajnos a Covid miatt azóta sem játszottuk, télen volt egy kis kihagyás, május óta viszont intenzíven dolgozunk, reméljük, hogy idén nem lesz lezárás.
– Jelenleg melyik színháznál játszotok?
L.B: A Vígszínházban és a Karinthy Színházban játszom. Közösen pedig a ferencvárosi Pinceszínházban léptünk fel rendszeresen. Mariann-nak idén jelent meg II. Rákóczi Ferencről szóló ifjúsági regénye, amelynek most októberben volt a könyvbemutatója, illetve nekem a 7. verseskötetem készül. Természetesen más alkotók könyvbemutatóin, estjein is folyamatosan részt veszünk.
-T.M: Nemrég a Versünnep című versfesztiválon szerepeltünk a Nemzeti Színházban. Ez utóbbin kis kuriózum is akadt; Pilinszky egy-egy szavára kellett a résztvevőknek írni másfél óra alatt improvizatívan verset, ezek interpretálására kértek fel bennünket. Vannak online feladataink is, jövő héten készül egy DVD kortárs költők műveiből. Én most például egy Romhányi József műveiből szerkesztett gyerekelőadást próbálok Pánczél András zenész, pedagógus barátommal, amivel amint lehetséges lesz, óvodákba vihetjük el a kultúrát.
A Hidegkúti Hírek főszerkesztője, művészetfilozófus vagyok. Phd-mat a Pécsi Tudományegyetemen szereztem, operák etikai tartalmának vizsgálatára dolgoztam ki metodikai módszert.