„Mi történik velünk?” – erre a költői kérdésre egyre többször meg sem kísérlünk válaszolni. Ezért írásunk címét a megszokottá váló változattal szemben így, felszólító módban kell igazán értelmeznünk.
A politika, a politizálás terén, a politikai média világától újabban és azonban ez az egyáltalán nem idegen gondolatkör egyre jobban utat tör a „politikai marketing” területén. A médiát rendszeresen figyelő és az azt kísérő polgár újabban a huxit szóval ismerkedik, azt is „rekord sebességgel”. Megdöbbenve hallottam nem régen, hogy az eddigi Volner párt nevet változtatott, s azt HUXIT pártra átkeresztelte a pártalapító. Azt gondoltam, hogy ez, a mostanáig „tabunak számító téma” rövid hírként így már sok is. Azonban kifejtésében azt ecsetelte hosszan; hogy mindenre kell gondolni, és akár lehet/van létjogosultsága egy ilyen elnevezésű pártnak Magyarországon az EU-s körülmények jövőbeli alakulása miatt, illetve hogy akkor már „sebtében” nem is kell megalakulniuk…. Vagyis egy párt „erre már készen is van.”
Ezek mellett a Mi Hazánk elnökének nyilatkozataiból megtudhatjuk, hogy két éven belüli népszavazást tartanának megfelelőnek az euroszkeptikus kérdéskörökre, a kilépésre vonatkozóan. Ehhez – mondja – először gazdaságilag meg kell erősödnünk, s gazdaságilag önellátóvá, függetlenné kell válnunk, mint ahogyan az angolok a Brexit esetében azt tették… Van is azóta, – náluk is, – rengeteg ebből származó probléma, a maradtaknál meg egyre több lett.
Kövér László 2022. június 25-ei Magyar Nemzetben megjelent interjújában, viszont ezt olvashatjuk;
….a legnehezebb négy esztendő áll előttünk, olyan nehézségekkel, amiket ebben a pillanatban a közvélemény nemhogy nem érzékel, hanem nem is sejt. Egyelőre újabb és újabb meglepetések érnek bennünket magunkat is.” – tette hozzá. (Mármint a politikusokat is – szerk.) Majd közvetlenül utána EU-s kérdésként, arról hogy mi az EU sorsa, és benne Magyarország szerepe, igen őszintén körvonalazta a stratégiát; „A magunk kertjét körbekerítve, benne rendet tartva próbálunk időt nyerni.
https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/06/kover-laszlo-a-kormanynak-meg-kell-ovnia-a-valsagtol-a-nemzetet
Nem így, – a mindennél okosabb politikai elemzők sorából is kitűnik, – a Demokratában (2022. június 22.) Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóhelyettesének az írása. A 2024-ben megtartandó összevont Európai Parlamenti és önkormányzati választások elemzésére, magyarázatára magabiztosan jelent ki nagyon sok olyan dolgot, amely bizony nem „harmonizál” még a legkisebb mértékben sem, Kövér László megközelítésével.
Az összevonás kérdésében, indításként rögtön az elején elveti a „politikai machináció” és „a kormánypártok érdekeit szolgáló stratégiai húzás” felvetését, s erre az „attitűdre” építi fel mini tanulmányának további sorait. Egyrészről szakmailag „megalapozva” megemlíti az orosz–ukrán háborúból adódó következményeket, bizonytalanságokat, ugyanakkor „óvatosságra” is int; „változtatásra racionális okokból van szükség,” illetve a költségmegtakarítást, valamint további előnyöket sorol fel. Másrészről viszont az összevont választásokra vonatkozóan egyértelműen deklarálja, hogy arra „kellő felkészülési idő pedig úgy a pártoknak, mint a szervezetrendszernek adott”. Majd még inkább „ráfejel” erre, amikor egyéb megnyugtató szempontokat is felvillant, mint például azt, hogy 2014-ben, a három kampány (országgyűlési, önkormányzati és EU-s parlamenti) egy évben történt megrendezése miatt
ennek a túlfeszített politikai tempónak a levét itta meg az EP-és az önkormányzati választás is, ahol alacsonyabb részvétel mellett, kisebb demokratikus legitimációval rendelkező testületek és politikusok kezdhették meg a munkájukat.
Ez most, 2024-ben az összevonással kiküszöbölésre is kerül… a bevett és szokásos ilyen nemzetközi gyakorlat helyességével érvel, szóval minden rendben van és lesz ezzel az összevonással. És
az aktuális forgatókönyv így nézhet ki esetükben: az EP-választás erőfelmérő lesz, amely nem az önkormányzati pozíciók egymás közötti leosztásakor, hanem a 2026-os országgyűlési választás alkalmával esik majd nagyobb súllyal számításba. Ahogy 2019-ben és 2022-ben, úgy a jövőben is a DK lehet ennek a megoldásnak a kedvezményezettje, Gyurcsány Ferencék ugyanis még jobban feltekerték a nemzeti szuverenitást porba tipró, európai szuperállamot támogató politikájukat, amivel homlokegyenest ellentmondhatnak majd a jobboldal Európa-felfogásának.
Nos, pont ezen a ponton akadtam ki!!!! Honnan tudjuk, hogy akkorra 2024-ben mi lesz az „Európa felfogás” Európában, széles körben, szűkebb EU-s politikai elit körökben, jobboldali és baloldali körökben, Magyarország közvéleményében, a Fidesz aktuális politikai irányvonalában, külön-külön, és más helyeken?
Magabiztosan folytatja tovább sorait írója;
Így ahelyett, hogy 2024-ben két, időben egymástól távolabb eső választás között újfent a baloldali ellenzék acsarkodását és pozícióhajhászását hallgathatnánk, ettől a sokszor komoly türelmet és kitartást igénylő forgatókönyvtől az egy időben megtartandó választások megmenthetnek mindannyiunkat.
Innentől már határozottan kétségeim vannak a „megmentésről”.
Különösen, akkor, ha a két szavazási témában nem alakul ki, nincsen sehol sem egység. Egyáltalán nem biztos, hogy hasonlóképpen a mostani országgyűlési és gyermekvédelmi szavazáshoz, a két téma egymást támogatva a választópolgárt végül is egy irányba ösztönzi majd az X behúzásakor. Én egyáltalán nem vagyok biztos Tóth Erik „elméletének” újra megismétlődésében, miszerint;
Ennek megvan a maga politikai előképe itthon: 2022. április 3-án nemcsak országgyűlési választást, de országos népszavazást is tartottak hazánkban, minden zökkenő vagy negatív tapasztalat nélkül. A tervezett módosítás főpróbája tehát már megvolt. Akkor nemcsak a törvényhozás összetételéről, hanem a gyermekvédelmi népszavazás négy sorsdöntő kérdéséről is véleményt alkothattak a magyarok. Az egy időben megtartott választások igazolták, hogy mind a magyar intézményrendszer, mind a választók készen álltak arra, hogy két, egymástól eltérő választáson is kinyilvánítsák a véleményüket.
Tóth Erik csak azt felejti ki a számításából, hogy az egyik politikai döntés volt, a gyermekvédelmi népszavazás pedig az egész jövőnkről, az életünkről szólt, míg 2024-ben az EP és az önkormányzati is „csak” politikai döntés lesz, ha lesz EP választás egyáltalán.
Mert, mit kommunikál ugyancsak ezen a héten a Hír TV a 2022. június 23-ai, csütörtöki, 12:40 perces adásában?
Feloszlatná az Európai Parlamentet a Fidesz és a KDNP – az erről szóló javaslatot szerda este nyújtotta be a két kormánypárt a magyar parlamentnek. A határozati javaslatban felszólítják a kormányt, milyen álláspontot kellene elérnie az Európai Unió átszervezéséről szóló vitában. A javaslat szerint az Európai Parlamentet jelenlegi formájában azért kell felszámolni, mert az előterjesztő képviselők szerint, zsákutcába vezette az európai demokráciát az intézmény. A vita csütörtökön kerül először az Európai Tanács napirendjére.
https://hirtv.hu/hirtvkulfold/feloszlatna-az-europai-parlamentet-a-fidesz-es-a-kdnp-
Tehát nem tudhatjuk, hogy az EU-ban lesz-e egyáltalán még akkor Európai Parlament, avagy éppen számunkra, illetve helyből okafogyottá válik-e az EP szavazás. Csak azt tudjuk, látjuk, hogy a fenti politológusi elmélkedés erős prognosztizálásai igen csak megkérdőjelezendőek. Mert, én még azt a kérdést is megkockáztatom, hogy abban az esetben, ha a mára már június 28-án elfogadott törvény mellett, az egyidőben tartandó választásokra vonatkozólag, esetleg meg is változik a külső, avagy éppen nemzetközi, de akár országon belüli, magyarországi belső „Európa felfogás,” akkor ebből adódóan a majdani helyzetek egymással „pariban” lesznek-e egyáltalán? Lásd. Nézőpont Intézet kiadványát; >A tévúton járó Európai Parlament, Orvosság az európai parlamentarizmus „beteg demokráciájára”< címmel.
A kérdés azért merülhet fel, mert igen csak hasonló megközelítésben, – azaz „újra a nemzeti parlamentek kezébe kell adni az európai képviselők delegálásának jogát”, – a Fidesz – KDNP parlamenti frakciója, ugyancsak június 28-án, ebben a témában javaslati csomagot is benyújtott.
Vajon milyen lesz 2024 májusában a szavazás részvételi aránya az akkori „Európa felfogás” tekintetében?
Szóval akkor; – „Mi történjen velünk?”
A Hidegkúti Hírek főszerkesztője, művészetfilozófus vagyok. Phd-mat a Pécsi Tudományegyetemen szereztem, operák etikai tartalmának vizsgálatára dolgoztam ki metodikai módszert.