Egy adott művészeti alkotás megismerésekor, megismertetésekor két tényezőt mindenképpen előtérbe kell helyeznie a művészeti újság írójának, kritikusának. Természetesen egyrészt a teljesség igényével szükséges bemutatni magát a művet, az alkotóművészt, az alkotás interpretációját, körülményeit. Másrészt a művel kapcsolatos „egyéb körülményekről is érdemes tájékoztatni” az olvasót, a hallgatót, a nézőt. A művészportrék készítése során az „egyéb körülmények” alatt az interjúalanyoknál nemcsak az ars poeticájukról és az artisztikumról szoktam érdeklődni, hanem műkritikai írásaimat olyan műelemzésekkel egészítem ki, amelyek művészetelméleti, illetve hermeneutikai megközelítéssel is járnak. Ezzel a vegyes, ugyanakkor komplex ismeretterjesztési, kommunikációs műfajjal tudom még közelebb hozni egymáshoz a művészt és közönségét. A mélyinterjúk és a műkritikák ötvözéseiből készült művészportrék olyan értelmezéstani szempontokra épülnek, mint például a hatástörténet, illetve a hermeneutikai szituációnak a tudatosítása. Az eddigi, ilyen jellegű írásaimra történő visszajelzések mind azt bizonyították, hogy a mélyebben érdeklődő olvasók, és a szakma részéről is van ezekre igény, a művészi alkotófolyamat és műhelymunka, a kulisszák mögé való betekintés mindig izgalmas dolgokat, s titkokat tár fel.
Írásaim – a fenti leírtakhoz, megközelítéshez hasonlóan, igaz hosszabban a művészeti szaklap lehetőségével is élve, – korábban a Parlando zenei szaklapban jelentek meg. Ezek közül az alábbiakban kettőt kiemelnék; Kovalik Balázzsal és Szikora Jánossal készült azonos felépítésű anyagaimat, amelyek a művészek operarendezéseihez kapcsolódtak.
Technikailag, ezek az írások két lépcsőben készültek. Először az előkészítés, illetve egyfajta műhelymunkának is tekinthető tevékenység során a mű értelmezése, kommunikációs üzenetei, tehát az artisztikum, valamint a művész ars poeticája kerültek feltárásra, a mélyinterjúk kérdéseinek összeállításával. Majd a második fázisban, a művész számára történő kérdések megküldése, avagy közvetlen, személyes mélyinterjú után, magának az interjú, ezen belül a műelemzés végleges elkészítése következett. Lezárásként természetesen a „jóváhagyás”, a művésszel való „engedélyeztetés” sem maradhatott el, a megjelenés előtt.
Jelzem, hogy az egész megközelítés, a mélyinterjúval egybekötött műelemzés, műkritika esztétikai és művészetfilozófia (erkölcsi-etikai) illetve művészetpedagógiai síkon történik. Továbbá megjegyzem azt is, hogy művészetfilozófusként nem ideológiai alapról közelítem meg mindezt. A „műhelymunka alatt” azt értem, hogy a művészek és a kortársak írásaiból, munkáiból szakirodalmi kutatást végzek, amelyeknek eredményeit beépítem írásaimba. Ezek olyan egyedi és sajátosan ötvözött művészetelmélettel párosított művészeti ismeretterjesztő írások, amelyek a különböző művészeti területeket; azaz az alkotásokat, az alkotókat, az alkotási folyamatokat, a művészi célokat, a vonatkozó művészetpedagógiát, és művészetfilozófiát, a közvetített erkölcsi üzeneteket stb. érintik, de nem csak bemutatják, hanem egyúttal azokat értelmezik is, a befogadó számára, azok magyarázatául, s követendő/ keresendő mintául is szolgálhatnak.
Vannak természetesen populárisabb, könnyen érthetőbb, közérthető jellegűre hangolt írások is, amelyek nem ilyen mélységűek, de itt is a minőséggel az olvasót mindig megtiszteljük.
A Hidegkúti Hírekben és a Parlandoban az elmúlt évben megjelent írások közül most visszatekintőmben néhányat megemlítenék, a műhelymunka bemutatásával együtt, egyes „műfaji csokrokba” szedve. Természetesen egy regionális lapban, – mint amilyen a Hidegkúti Hírek is,- számos közéleti kérdésről is olvashatott az olvasó, de most csak a kulturális területről szóló munkákat veszem nagyító alá. Ezek a különböző művészeti ágak vonatkozásában, a régió, és vonzásában lévő kulturális/művészeti életnek az eseményeiről, művészek életéről és tevékenységéről szólottak. A munkák részben az elmúlt év(ek) sikeres, s már elfogadott, a lapnak „A zenétől képig, s mint kommunikáció” MMA pályázati témakörében, – illetve az elmúlt évek KLEBELSBERG KUNO NAPOK – eseményeihez kapcsolódóan, – vagy az esemény megelőző beharangozójaként, ajánlójaként, vagy utólag azok beszámolójaként, tudósításaként íródtak. De mindenképpen ismeretterjesztő igénnyel, hol tudományos szinten, hol csak a figyelem felkeltés szintjén.
Egyes „műfaji csokrokba” szedve, példaként is látható;
1. Markánsan látható az alábbi írásokból, hogy a szemléleti megközelítés a társművészetek együttes bemutatásával történik. Ilyen a „Kép és zene, mint kommunikáció II. szakmai műhely a Klebelsberg Napi fórum margójára, és a Kodály Zoltán két tanulmánya és dr. Erdősi-Boda Katinka reflexiói, amelyek mindkét lapban megjelentek, valamint a Pietra Dura bútorok címmel lévő anyagok.
2. A kortárs kiállítókról többnyire tudósítások születnek, egy – egy régión belül és kívül élők művészeti tárlatairól; Dévényi Dömötör kiállításáról (utólagos kitekintés, Európai barangolásaim) és Dávid László festészete és költészete.
3. Az interjúk – beszámolók műfajában, egyetlen kritérium van az ide látogatók vonatkozásában, hogy már letették a névjegyüket, azaz már ismertebb személyiségek, és művészetük is értékálló. Az alábbiak terén mindkét online orgánum is azokra számot tarthatott; Beszélgetés Seidl Dénessel, Hármas évforduló nyomában – A színház igazságáról 2, Pesthidegkúti Kamarazenei Fesztivál.
4. A sajtó és könyvszemlézés, műelemzés vegyes megközelítésű hangvételben íródnak, a nyomtatott és elektronikus sajtó világában már megjelentekről, míg a könyv bemutatókról, könyvajánlókról viszont igényesebb és mélyebb ismertetések készülnek. Ilyen írások közé tartozik; Mi is az a biblioterápia? – avagy ez inkább művészetpedagógia, művészetfilozófia! – 1. rész, Mi is az a biblioterápia? – funkcionális analfabetizmus, avagy inkább strukturáltan gondolkodni! – 3. rész, Mi is az a biblioterápia? – avagy inkább a családi könyvtár! – 4. rész, Magyar Kultúra Napjára – Kölcsey emlékezete a Napkeletben, Pitti Katalin operaénekes a Kontúrban, Két csönd határán – Könyvbemutató, „A történelem az élet tanítómestere” – „Én vagyok az út, az igazság és az élet.” (Stefan Zweig: A tegnap világa c. könyvének bemutatója).
A Hidegkúti Hírek főszerkesztője, művészetfilozófus vagyok. Phd-mat a Pécsi Tudományegyetemen szereztem, operák etikai tartalmának vizsgálatára dolgoztam ki metodikai módszert.