2022. február 20-án 19 órakor Török Máté, a Misztrál együttes egyik alapítója Ködbe kódolt énekek című estjén megénekelt versek csendülnek fel. Házigazda: Radványi Balázs, Balog Péter, Balog Benedek. Török Mátéval egyik nagy szívügyéről; a pálosok életmódjáról, lemezéről, kiadványairól beszélgettünk.
HH: Milyen személyes kötődés fűz Hidegkúthoz?
TM: Még most is magam előtt látom a Petőfi Művelődési Házban működő Misztrál Klubot, ami ifjúi lendületével, 1998-tól egészen az épület bezárásáig működött itt, Hidegkúton. Radványi Balázs segítette a klub elindulását, s sokszor köszönthettük is közöttünk. A másik kötődésem később kezdődött, de a mai napig tart. Feleségem, Legeza Rita Hidegkúton lakott, s mivel a szülei most is itt élnek, manapság is gyakori „vendégek” vagyunk errefele. A Misztrállal a Kulturkúriában is többször játszhattunk már, s talán hab a tortán a kérdést tekintve, hogy még a lakodalmunkat is a Kulturkúria egyik termében tartottuk 2007-ben.
HH: Kicsivel több, mint egy éve jelent meg a Magyar Pálos Rendhez kötődő kiadvány, mely valódi kuriózum, s talán zenetörténeti jelentőséggel is bír. Ha jól tudom, akkor a február 20-i koncerten a lemezen szereplő dalok közül néhány hallható lesz élőben is. Ráadásul a lemez elérhetővé is válik azoknak, akik szeretnék otthonaikban is meghallgatni. Nagyon ritkán van arra példa, hogy ennyi együttes, zenész, előadóművész összefogásával tud egy lemez megszületni. Ráadásul a pálosokról szól… Hogyan fogant meg a gondolat?
TM: A Magyar Pálos Renddel évek óta együttműködök. Sudár Annamáriával közösen segítjük a „pálos ismeretterjesztést”, ami azt jelenti, hogy számos kiadvány megszületésében részt vállalunk, ami a pálosok hírét viheti a nagyvilágba. Ennek egyik kiadványa a Pálos hangok, ami különösen is fontos volt számomra, hiszen zenészként éreztem azt, hogy egy olyan összefogás születhet meg zenészek között, ami ritkán fordul elő. Ez, a kis könyvben megjelenő két hanglemez két alcímet is visel: az egyik A remeték fohásza, ami a pálosokról szóló, vagy pálos költők által szerzett megzenésített verseket tartalmazza, a másik pedig az Ordo sanctorum militum (Szentek serege – középkori himnusz), mely tulajdonképpen egy önálló gregorián lemez, középkori dallamokkal. Utóbbit a pálos kórus, az Schola Sancti Pauli vette fel Pécsett Fodor Gabriella karnagy vezetésével. A másik lemez tekintetében fontos volt számomra, hogy minél több verséneklő és énekmondó is megjelenhessen. A két lemezen több mint 70 muzsikus működött közre.
HH: Hogyan kerültél kapcsolatba a pálosokkal?
TM: 2009-ben Annamária kért fel minket, mint Misztrált, hogy csináljunk egy pálos rendtörténeti műsort. Ez meg is született, Asperges me… címmel, s azóta is játsszuk. De a megismerkedésünk után a zenélés mellett elkezdtem grafikusként dolgozni nekik. 2015-ben Pécsett egy pálos rendtörténeti kiállítás arculattervezője lettem, s azóta találnak rám az újabb és újabb feladatok. A napokban jött ki a nyomdából a legújabb pálos kiadványunk, amit Bánkuti Gábor írt, s Pécs és a pálosok címet viseli.
HH: A pálosan szép az élet című kiállítás projektvezetője is voltál…
TM: Igen. Ez egy pálos kiállítóbusz volt, ami másfél évig járta a lengyel, a magyar és a magyarlakta, erdélyi területeket. Sajnos a busz útja már véget ért, de a palosbusz.hu honlapon sok információ elolvasható róla. A magyar alapítású férfi szerzetesrend központja II. József 1786-os feloszlatása óta Lengyelországban, Częstochowában van, de a pálosok történelme szorosan összekapcsolódik a magyar történelemmel, s érdemes is ezeket a párhuzamokat megismerni. A buszban 30 m² állt rendelkezésünkre, hogy 750 év történelmét bemutassuk, ami lássuk be, igazi kihívás volt.
HH: Visszatérve a dupla lemezes kiadványhoz. Ha kézbe vesszük a könyvet, akkor két borítót találunk rajta. Nincs hátoldala.
TM: Alapvetően ez két könyv és két lemez egy kiadványban, amit egy tipográfiai játékkal próbáltam érzékeltetni, két irányból kezdhetjük el olvasni. Mi úgy hívjuk magunk között, hogy egy kicsi ékszerdoboz, mert a könyv picike, de a benne található tartalom hatalmas. Több évszázad alatt megszületett szövegek találkozása és több mint 150 perc muzsika.
HH: Óriási munka. Mennyi időt vett igénybe, míg az ötlettől megszületett a kötet?
TM: Körülbelül kétéves folyamat volt. A versek előzetes válogatását Sudár Annamária szerkesztette, a középkori dallamokat Fodor Gabriella. A lemez koordinálását én vállaltam. A Covid megnehezítette a muzsikusok, a felvételek összehangolását és a különböző produkciók elkészülését. 2020 nyarán volt a legtöbb felvétel, s az, hogy 2020 végén napvilágot láthatott, kisebb csoda volt.
HH: Nagyon eltérő stílusú dalok követik egymást a lemezen. Milyen szempontot tartottál szem előtt a lemez szerkesztése során, hogy ez ne zavarja az embert a hallgatásában?
TM: Valóban nem volt egyszerű a feladat, sokféleképpen össze lehetett volna állítani a zenei tartalmat a megzenésített versek esetében. Ez felfogható „ajánlásként” is, amelyben a zeneiség, a dalok egymásra hatása kapott nagyobb szerepet, és nem feltétlenül a kronológiai szempont. Zeneileg, tartalmilag, gondolatilag is sokszínű. Az előadói gárdája is sokszínű. A korok is különbözőek.
HH: Nacsinák Gergely András költeménye adta az első lemez címét. Miért?
TT: Mert A remeték fohásza egy jól eltalált cím, ami összekapcsolja a korokat, stílusokat ebben az esetben. A pálosoknak, mint remeterendnek az életmódját is ez a két szó szépen tükrözi.
HH: A pálosok részéről volt „cenzúra”?
TM: Állandó kapcsolatban vagyunk egymással. Fontos, hogy hiteltelen dolgok ne kerüljenek a nyilvánosság elé a rendről, vagy a rend történetéről. A zenei stílusok tekintetében szabad kezem volt. Kérdésként felmerülhet, hogy egy ilyen lemezen mit keres a Marseillaise? Azt, hogy Verseghy Ferenc pálos szerzetes fordította le magyarra, s szerettük volna ezzel megmutatni, hogy mennyire színes a pálosok által ránk hagyott irodalom is.
HH: Volt lemezbemutató?
TM: Sajnos nem, és nem is nagyon hiszem, hogy lesz. Ha elolvassuk az előadói gárda névsorát, belátható, hogy nagyon nehezen lenne megvalósítható. De a könyv és a két lemez megszületett, s hiszem, hogy innentől saját életre kel.
A felvétel a MOM Kulturális Központban készült 2012-ben.
HH: Matematika szakon diplomáztál. Hogyan tapasztaltad, a zenének és a mateknak van kapcsolata egymással?
TM: Biztos van, ezt sokan mondják, a tudomány oldaláról is bizonyítottan. Nekem a matekkal sohasem volt gondom. Szeretem azt a gondolkodást, amit a matematika ad számomra; az előre gondolkodás, a logikus előkészítés a művészéletben is nagyon sok segítséget nyújt. Az, hogy egy embernek van alkotói és reális énje, egyáltalán nem idegen egymástól.
HH: Most min dolgozol?
TM: A Misztrállal egy lemezt készítünk, amelyen Ady, Radnóti és József Attila versek szerepelnek majd. Szólóban és együtt is folyamatosan koncertezünk. Most jelent meg az említett Pécsről szóló könyv, tervezzük a Pálos utakat a Pilisben, s grafikusként részt veszek még a Tamási Áron emlékév néhány megvalósítandó feladatában. Fotósként az MMA ösztöndíjprogramjának ösztöndíjasaként verséneklő és énekmondó barátaimmal, egykori tanáraimmal riportokat, portrékat készítek, melyeket a versenekmondo.hu honlapon publikálok. Hálás vagyok, hogy azt csinálhatom, amit szeretek!
HH: Radványi Balázzsal milyen kapcsolatban vagy?
TM: Tanárom volt 25 évvel ezelőtt, sokáig jártam vissza hozzá, sőt még most is szívesen megmutatom a dalaimat. Mindig fontos egy külső hozzáértő fül egy-egy nóta esetében. Az elmúlt két évtized alatt már közösen jártuk a verséneklők útját, de ők azok, a Kaláka többi tagjával együtt, akiktől mindig kérdezhetünk, ha valami szakmai kérdés felmerül, vagy ha a hosszú együttélés szabályaira vagyunk kíváncsiak. S ebben a műfajban is igaz, hogy a közös érdeklődés összehoz mindannyiunkat, barátságok köttetnek.
A Hidegkúti Hírek főszerkesztője, művészetfilozófus vagyok. Phd-mat a Pécsi Tudományegyetemen szereztem, operák etikai tartalmának vizsgálatára dolgoztam ki metodikai módszert.