OPNI – Elfeledésbe merülő múlt vagy példa a jövőnek?

OPNI – Elfeledésbe merülő múlt vagy példa a jövőnek?

Könyvajánló

Mint ahogyan arról már korábban beszámoltunk, A Lipótmező utolsó évei címmel megjelent könyv bemutatóját, április elején tartották a Klebelsberg Kastélyban. Azóta az OPNI-t kiemelt beruházássá nyilvánította a kormány. Ezek mellett mi továbbra is fontosnak tartjuk, hogy a nagy múltú intézmény emlékét ápoljuk. Ezért is született meg dr. Olajos Bélánéval készült interjúnk. Most pedig szintén kötelességünknek adózva ismertetjük röviden az említett könyvet, ajánlva mindazoknak, akik nem felszínesen, hanem kicsit közelebbről szeretnének betekinteni azon intézmény életébe, amely a Gyurcsány korszak áldozata lett.

Kásler Miklós ajánlójából megtudhatjuk, hogy az olvasó ezzel a kötettel

olyan különleges kiadványt tart a kezében, amely történelmi témát dolgoz fel, ugyanakkor mégsem szigorúan a történettudomány körébe tartozó munka, hiszen szerzői az egészségügynek olyan ismert és elismert szakemberei, akik a magyar pszichológia, pszichiátria és neurológia területén alkottak maradandót.

A könyv révén átfogó kép tárul elénk az OPNI 139 éves történetéről, a kezdetektől egészen a bezárásáig. Megtudhatjuk, – egészen pontosan, – 1791-ben II. Lipót uralkodása alatt fogalmazódott meg az elsőként, hogy szükség volna egy elmegyógyintézet létrehozására, de csak 1868-ban került sor a Budai Magyar Királyi Országos Tébolyda tényleges elindítására. A kötet azért óriási érték, mert azok a munkatársak írták le gondolataikat, akik belülről, testközelből látták az ottani folyamatokat, és a bezárással együtt járó zűrzavaros időszakot. Így a könyv hitelessége megkérdőjelezhetetlen. Kásler Miklós a kötet céljával kapcsolatban azt írja, hogy Lipótmező „…öröksége pedig a mai napig élénken jelen van, és irányt mutat az új egészségkultúra meghonosításához.”

Prof. Dr. Nagy Zoltán a kötet bevezetőjében kiemeli;

A tudományos műhelyek lassan alakulnak ki. Belső kohéziójukat a szakmai igényesség, az egymás iránti felelősség és a megalkuvás nélküli törekvés a minőségre tartja fenn. Ebben a finom, kényes rendszerben nincs helye a politikának, a hatalmi beavatkozásnak. Ha mégis megjelenik, rombolást okoz. Ami évtizedek alatt épült fel, hetek alatt elpusztult….

Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy nemcsak a szakmai közösségek estek szét, hanem az a kórtörténetekről szóló gyűjtemény is, amely 140 éven keresztül halmozódott fel. Valamint a kuriozitással rendelkező könyvtár, a pszichiátriai múzeum és a hisztológiai metszetek gyűjteménye sem menekült meg az enyészettől. Csak a képtár kerülhetett biztonságos helyre az MTA gondozása alá.

A könyv 22 munkatárs visszaemlékezését tartalmazza.

Abonyi Eszter, Bagdy Emőke, Bagdy György, Füredi János, Halász Péter, Havas László, Herczeg Ilona, Horváth Szabolcs, Komáromi Erzsébet Katalin, Machó Adrienn, Magyar László András, Molnár Mária Judit, Nagy Zoltán, Németh Attila, Perczel-Forintos Dóra, Plesznivy Edit, Rihmer Zoltán, Szakács Ferenc, Szauder Ipoly, Székács Béla, Szilágyi Júlia, Takách Gáspár írásai mind segítik az olvasót abban, hogy a kulisszák mögé lásson. Hálás köszönet mindannyiuknak!

Mi most az írások közül hármat emelünk ki a teljesség igénye nélkül, az önismeret és a művészet területéről, amelyek segítenek kicsit közelebb kerülnünk e világ megértéséhez.

Elsőként Bagdy Emőke visszaemlékezését választottuk, amely az önismeret, önvizsgálat területét mutatja be a sikeres életvezetés szempontjából, természetesen az OPNI-hoz kötődő személyes élményeken keresztül. Bagdy Emőke mesterének, Mérei Ferencnek példamutató magatartását és szakmai tudását helyezi középpontba. Megjegyzendő, hogy Mérei Ferencet 1956 után két évvel államellenes szervezkedés miatt börtönbüntetésre ítélték, s csak 1963-ban szabadult, majd ezek után kezdte meg az OPNI-ban munkáját. Ezért is felemelő, hogy a nagyszerű tudós valódi iskolateremtő személyiség volt, s olyan tulajdonságokkal és jellemmel rendelkezett, amelyek mindannyiunk számára hasznosak, pozitív értékekkel bírnak, bírhatnak minden napjainkban.

Engedjenek meg egy hosszabb idézetet, jellemzést Bagdy Emőke írásából;

…..A nagy hatású ember legyen kompetens, sugalljon biztonságot, legyen teljesítménypárti, modern, hiteles, legyen modell, ideál. Szerette és példájával tanította az életet. Azt sugallta, hogy nyitott szemmel kell elébe menni az életnek, bárhová vet a sors, bárhol zárul be vagy nyílik ki egy kapu. Szobájában nem tűrte a függönyt… táplálta hitünket: ne féljünk az élettől,…mindent túl kell élni alkotó elaborációval, a szellem teremtő erejével… Avantgárd szellemisége olyan magatartást sugárzott, amelyben az önismeret parancsa érvényesült.

Az önismeret pedig olyan önvizsgálat, amelyen keresztül az ember nem kívülről várja a kész, idegen megoldásokat, hanem saját maga kreativitása, gondolkodása által talál rá a válaszokra. Mérei Ferenc ezen keresztül valósította meg a bátor, szabad szellemű életet, amelyre minden tanítványát buzdította. Bagdy Emőke azt is hangsúlyozza, hogy mestere arra is megtanította, hogy konfliktusainkkal tudjunk szembenézni, és tudjunk velük jóban lenni. Így a szenvedés helyett azon megélés és megértés válik érzésvilágunkban dominánssá, amelyek a felelősségteljes emberi létezést biztosítják.

Másodikként Komáromi Erzsébet művészet-terepeuta írását szemlézzük, melyből megismerhetjük azt, hogy hogyan működött a művészettel történő gyógyítás az intézetben. Komáromi Erzsébet bepillantást enged külön a gyermekosztály „kiskertjébe”, illetve a felnőtt foglalkoztató világába. Abba, hogy a különböző művészeti ágak hogyan tették lehetővé az önkifejezést a páciensek számára. Ugyanis a vizuális kommunikáció terén a rajzolás, a festés, kollázs, montázs, varrás és a megannyi különböző technika, mind a stressz kezelésében, a nonverbális csatorna fejlesztésében játszottak nagy szerepet. A színielőadások és bábjátékok díszleteikkel és jelmezeikkel olyan összművészeti hatással rendelkeztek, amelyek harmóniát teremtettek lélekben és testben egyaránt. Komáromi Erzsébet így fogalmaz; „ismertük a » nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek« privát gyötrelmeit, amely elaboratív funkciójával minket is megmentett az izoláció fájdalmától.” Ez hatékony eszköznek bizonyult a betegek körében, mely gyakran örömmel párosult. De hasonló boldog pillanatokkal ajándékozták meg a kerámiafoglalkozások is az intézet lakóit. Megtanulták az „agyag nyelvén” kifejezni érzéseiket, gondolataikat. Vagy a tánccsoportban megtapasztalhatták a zenei dallamokkal azt az ünnepet, amely kiemel a hétköznapokból. Az egykori konyhából, az üvegcsarnokból alakítottak ki kiállítóteret, valamint 2004-ben az OPNI bejáratánál nyílt meg a Tárt Kapu Galéria, ezeken a helyszíneken megtekinthetők voltak a páciensek alkotásai.

S végül harmadikként Plesznivy Edit, a lipóti Pszichiátriai Múzeum vezetőjének írását szeretnénk röviden bemutatni, amelyben a múzeum képanyaggyűjteményének történetét, tartalmát s a hozzá fűződő emlékeit írja le. Elolvashatjuk, hogy Plesznivy Edit 1986 és 2007 között itt az egykori Selig Múzeum gyűjteményét dolgozta fel, további művészettörténeti kutatásokat végzett, s folyamatosan tárlatot szervezett. Megtudhatjuk, hogy már a 19. század végén a betegek zenéltek, rajzoltak, festettek az intézetben, önmaguk és társaik örömére. A 20. század elején Selig Árpád kezdte először rendszerezni betegei alkotásait. Mikor azonban Selig Árpád az Angyalföldi Elmegyógyintézetben folytatta a munkát, a gyűjteményt is odavitte. Idővel más elmeosztályokon készült alkotásokkal is bővítette kollekcióját. Halála után Zsakó István és Joó János gondozásába került, majd Zsakó Isván a Lipótra történő kinevezésével az állomány az épületbe visszatért. A háború és a kommunista diktatúra időszaka szintén nem tett jót a gyűjteménynek. Így a 80-as években Plesznivy Editre hatalmas feladat hárult. A szerző azt is részletesen leírja, hogy neves festők is voltak-alkottak az épületben, úgy mint többek között Pál István (Füst Milán barátja), Nemes-Lampérth József, Gulácsy Lajos, vagy az eredetileg balett táncos Vaclav Nizsinszkij, illetve Bártfay József Árpád. Sokaknak fontos volt ez a gyűjtemény, hiszen Antall József, Göncz Árpád, Sólyom László, Mádl Dalma asszony is meglátogatták a betegeket. A bezárást követően a gyűjtemény az MTA gondozásába került.

Művészeti szempontból maga a kastély a mai napig is kiemelt műemlék, kápolnáját Nagy Sándor tervezte Róth Miksa üvegablakai díszítik.

A Hidegkúti Hírek főszerkesztője, művészetfilozófus vagyok. Phd-mat a Pécsi Tudományegyetemen szereztem, operák etikai tartalmának vizsgálatára dolgoztam ki metodikai módszert.

Írja be a keresőszót fentre és nyomja meg az entert a kereséshez. Az ESC megnyomásával tudja a keresést megszakítani.

Vissza a lap tetejére

Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ. A sütik kikapcsolása a böngésző beállításaiban lehetséges.

View more
Cookies settings
Elfogadom
Adatvédelmi és Cookie szabályzat
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

Kik vagyunk

A weboldalunk címe: http://www.hidegkutihirek.hu.

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások
Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. Egy személytelenített, az e-mail címből előállított karakterlánc (hashnek szokás nevezni) kerül továbbításra a Gravatar szolgáltatás felé, ha ez az oldalon használatban van. A Gravatar szolgáltatás feltételei az alábbi címen tekinthetőek meg: https://automattic.com/privacy/. A hozzászólás elfogadása után, a hozzászólásunk tartalma és a profil képünk is megjelenik nyilvánosan.
Média
Amennyiben regisztrált felhasználó által kerül kép feltöltésre a honlapra, kerülni kell az az olyan EXIF-eket, amelyekben GPS pozíció adatok is szerepelnek. A honlap látogatói ezeket letölthetik és kinyerhetik a helyadatokat a honlapon található képekből.

Kapcsolatfelvételi űrlapok

Sütik
Ha hozzászólást adsz a honlapodon, bejelentkezve maradhatsz a megadott neved, e-mail-ed és webcímed eltárolásával egy sütiben. A tárolás a te kényelmi célokat szolgálja azért, hogy a következő hozzászóláskor ezeket az adatmezőket ne kelljen kitöltened. Ezeknek a sütiknek a lejárati ideje 1 év. Ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be is vagyunk jelentkezve erre a honlapra, akkor átmeneti sütiket állítunk be, annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a böngésző elfogadja-e a sütiket. Ezek a sütik nem tartalmaznak személyes információt, és törlődnek, ahogy bezárjuk a böngészőt. A honlapra történő bejelentkezéskor több sütit hozunk létre, amely elmenti a bejelentkezési információt és a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit. A bejelentkezési sütik két napig érvényesek, a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit tároló süti egy évig. Amennyiben az “Emlékezz rám” opciót bejelöljük, a bejelentkezés két hétig folytatódik. Kijelentkezéskor a bejelentkezési sütik eltávolításra kerülnek. Amennyiben bejegyzést vagy oldalt szerkesztünk, egy újabb sütit tárol el a böngészőnk. Ez a süti nem tartalmaz személyes adatot, egyszerűen csak a bejegyzés azonosító számát tárolja, amelyet szerkesztettünk. Egy nap múlva jár le az érvényessége.
Más honlapokról származó beágyazott tartalmak
A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Analitika

Kivel osztjuk meg a felhasználói adatokat
Mennyi ideig őrizzük a személyes adatot
Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára. A honlapon regisztrált felhasználók (ha vannak ilyenek) személyes adatai a saját felhasználói profiljukban is tárolásra kerülnek. Minden felhasználó megtekintheti, szerkesztheti vagy törölheti a személyes adatait bármikor (kivéve, hogy nem változtathatja meg a saját felhasználói nevét). A honlap rendszergazdái ezen információkat szintén megtekinthetik és szerkeszthetik.

Milyen jogokkal rendelkezik a felhasználó a saját adatai kapcsán

A weboldalon regisztrált fiók vagy hozzászólás írása esetén kérhető a személyes adatok export fájlban történő megküldése, amely bármilyen adatot tartalmaz, amit korábban a felhasználó rendelkezésünkre bocsátott. Kérhető továbbá, hogy bármilyen korábban megadott személyes adatot töröljük. Ez nem vonatkozik azokra az adatokra, amelyeket adminisztrációs, jogi vagy biztonsági okokból kötelező megőriznünk.

Hová továbbítjuk az adatokat

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti.

Kapcsolati adatok

Hidegkúti Hírek
Kiadja: Új Hírek Média Korlátolt Felelősségű Társaság
1137 Budapest Katona József utca 6. 2/24
Kiadásért felel: Dr. Gór Csaba Gyula
Lap menedzser: Dr. Erdősi Károly, Küller András
Főszerkesztő: Dr. Erdősi-Boda Katinka
E-mail: info@hidegkutihirek.hu
Save settings
Cookies settings