Ferencz Orsolya, miniszteri biztos, űrkutató, A XXI. Pesthidegkúti Polgári Bál fővédnöke lapunknak adott interjút, melyben kifejtette, hogy miért kedves számára a II. kerület, valamint a zöld ideológia veszélyére és a teremtésvédelem fontosságára hívta fel a figyelmet. Kevesebb mint fél év, s itt vannak az európai uniós és önkormányzati választások, akihez tudjuk vigyük el, hogy nem azonos, hanem igencsak eltér egymástól a kettő.
Hogyan kötődik mihozzánk, a II. kerülethez?
Nagyon sok barátom él itt, ez egy csodálatos kerület. Közülük sokan azt gondolják, hogy a legotthonosabb része a fővárosunknak. Szerintem is tele van élettel, tele olyan természeti erőforrással, ami Budapesten is ritka. Meg kell őriznünk ezeket, hiszen a II. kerület Budapest ékköve.
Ezért is annyira veszélyes, hogy itt a zöld ideológiák meglehetősen terjednek…
Azt gondolom, hogy a zöld ideológiákat a valódi természetvédelemtől és környezetvédelemtől erőteljesen megkülönbözteti a szakmaiság mélysége. A zöld ideológia – „nagyon beszédesen” – zöldre festett valamiféle progresszív ideológia, ami egészen másfajta célokat szolgál, ami erővel akarja a saját arcára átgyúrni a társadalmat, de nem tartalmaz olyan valódi szakmai, természetvédelmi, környezetvédelmi terveket, amelyek mindannyiunk számára, – akik ténylegesen felelősek vagyunk, vagy akarunk lenni a környezetért – igenis fontosak. A polgári oldal, mint a konzervativizmus, a megőrzés filozófiáját megvalló oldal, pontosan a megőrzés, a környezetmegőrzés mentén is aktív. Ennek megfelelően a valódi környezetvédelmet kell előtérbe helyezni, nem valamiféle zöldre festett ideológiát mantrázni.
Ágoston Balázs cikkében olvastam a teremtésvédelem fogalmáról, amelyet a Hidegkúti Hírek is Zöld politikusok, emberellenes ideológiával címmel szemlézett. Ez a fogalom újfajta, ugyanakkor keresztény megvilágításba teszi a környezetvédelmet. Mit gondol Ön a teremtésvédelemről, ennek a fogalomnak a „használhatóságáról”?
A konzervatív oldalon, mi hiszünk a teremtésben, hiszünk Istenben. Mindannyian, akik a keresztény gondolkodást követjük, a keresztény politikai közösség tagjai vagyunk, hiszünk abban, hogy a világot a Jóisten teremtette, s azt megőrzendő értékekkel töltötte meg. Ezek a megőrzendő értékek pedig gondjainkra lettek, vannak bízva. Nem ártó, nem romboló, hanem építő és megóvó szándékkal, módon és formában. Nem könnyű ez abban a XXI. században, ahol az egész világ abba az irányba megy el a fogyasztói „kultúra terjedésével”, hogy elpusztíthatja ezt a bolygót. Merthogy a globalizmusnak az egyik legfontosabb felhajtó erője a fogyasztói társadalom. A keresztény mértékletesség, az isteni teremtésnek, annak megőrzésének tisztelete természetes velejárója, része a keresztény nemzeti oldal gondolkodásmódjának. Ami azt is jelenti, hogy a megőrzésben benne van az, hogy szakmai alapú, értelmes párbeszédet kívánunk folytatni arról, hogyan lehet a társadalmi igényeket és a természeti igényeket egymással összeegyeztetni. Nem lehet erőből egy társadalmat úgy átalakítani, hogy az emberek élete abban tönkremenjen. Láthatjuk a Nyugat – Európában lévő hatalmas agrártüntetéseket. Traktorok mennek százával, ezrével a nyugat-európai nagyvárosok felé autópályákon. Mert az Európai Unió területén olyan látszat-környezetvédelemből fakadó, de valójában szakmailag, és a humán oldal, az ember figyelmen kívül hagyásával nem indokolható változtatásokat vezetnek be az agráriumban, ami tönkreteszi az emberek millióinak életét. Ezt nem lehet hagyni! Ez nem lehet irány. De azt sem lehet tovább folytatni, hogy ugyanúgy „fogyasszunk”, éljünk tovább ahogy eddig tettük. Én azt gondolom, hogy a megoldás a mértékletességben, és Isten teremtése iránti alázatban rejlik, valamint hogy szakmailag helyes megoldásokat adjunk a kihívásokra.
A Hidegkúti Hírek főszerkesztője, művészetfilozófus vagyok. Phd-mat a Pécsi Tudományegyetemen szereztem, operák etikai tartalmának vizsgálatára dolgoztam ki metodikai módszert.
