Június 24-én este a Klebelsberg Kastély kertjében a Duna Szimfonikus Zenekar ünnepi hangversenyét hallhattuk, így a zenekar karmesterével, Horváth Gáborral beszélgettünk.
Mióta vezényli rendszeresen a Duna Szimfonikus Zenekart?
2010-től a Gödöllői Szimfonikus Zenekar vezető karmestere és művészeti vezetője voltam egészen a közelmúltig. Körülbelül fél évvel ezelőtt, amikor ezen időszaka az életemnek kezdett lezárulni, s Rácz Márton vette át a zenekar művészeti vezetését, akkor keresett meg a Duna Szimfonikus Zenekar, ugyanis elődöm, Deák András kollégám már régebben távozott tőlük. Különben bő 20 éve annak, hogy valamilyen formában, de rendszerességgel muzsikálhatok együtt az itteni zenészekkel. Már egész korán, zeneakadémiai éveim alatt, de diploma után is sokszor vezényelhettem őket. Azonban állandó karmesterükként pár hete dolgozhatom velük. Emellett továbbra is két helyen tanítok, illetve a Szent István Filharmonikusoknál Záborszky Kálmán mellett másodkarnagy is vagyok.
Most, a Szentivánéji hangverseny alkalmával miként esett a választás ezekre a művekre?
Egy program összeállítása mindig nagyon sok szempont alapján történik. Sokan gondolják azt, hogy például a karmester ezt egyszerűen megálmodja. Azért ez nem ennyire egyszerű. Először is figyelni kell arra, hogy milyen helyen fogunk játszani, ott mit várnak el, helyhez illően oda milyen „műsor való”. Továbbá azt is folyamatosan mérlegelnünk szükséges, hogy mennyi időnk van egy-egy újabb darab betanulására. Itt értelemszerűen a Szentivánéjhoz kapcsolódva, a nyáresti koncert jellege határozta meg ezen apróbb darabok választását. Szklenár Ferenc művészeti vezető, Blaskovics László menedzser, és jómagam ezért döntöttünk úgy, hogy ne egy 45 perces szimfóniát tűzzünk műsorra.
Hogyan történt a felkészülés?
Egy ilyen vegyes műsort – melyben a klasszikus zenétől kezdve a filmzenéig sok minden megtalálható – azért nehéz próbálni, mert nagyon különböző a művek hangszerparkja. Sokszor akad arra példa, hogy míg az egyik darabnál mindenkire, addig a másiknál csak a vonóskarra, valamint a fél fúvóskarra van szükség. Így a próbákon 15-20 perces, vagy akár fél órás szünetek is adódhatnak egy-egy muzsikus számára. Sajnos ezt nem lehet máshogy megoldani. Ennek megfelelően türelmesen várnak. Számomra viszont nagy pedagógiai feladat az, hogyan töltöm ki számukra az időt tartalommal, hogy túl sokat senki se unatkozzon. Ez egyben a műsor szerkesztésével járó kihívás is. Természetesen a zenekar is nagyon élvezi, ha egymást közvetlenül követő, különböző stílusokban lévő darabokat adhat elő. Ez frissen tartja a zenekar stílusérzékét, egész játékmódját.
Sokszor hallottuk a Kultúrkúriában a zenekart, innentől kezdve a kastélyban (is) fognak szerepelni?
Most először jártam ebben a kastélyban, festői a környezet. Igazán bensőséges atmoszféra alakult ki az este folyamán a szabadtéri koncertnél. Kár, hogy a szabadtéri koncertek ideje meglehetősen limitált, hiszen télen ez nem kivitelezhető. Jó tudni, hogy egy ilyen gyöngyszem található itt, Budapest peremén. Biztos vagyok benne, hogy ez a kapcsolat a jövőben még jobban, még többször élni fog, mert a zenekar örömmel és szívesen játszott itt. Tudom, hogy Budapest egyik legszebb szabadtéri koncertjeinek helye lesz nem is olyan sokára.
Közismert, hogy a Duna Szimfonikusok mennyire otthon vannak a könnyedebb műfajokban is.
Ami azt illeti, azért a könnyedebb hangvétel más zenekarok életében is igen tetten érhető, maximum annak mértéke más és más. Régebben szombatonként, a Budapest Gálakoncerteken a zenekar különleges programcsokrokat adott át, melyek sajnos a pandémiával megszűntek. De az a képesség és ruganyosság, – amivel ez a zenekar minőségi könnyedebb zenét szeretne tolmácsolni a szórakozni vágyóknak -, az mindig is fontos volt a zenészeinknek. Mert nemcsak komoly, mély daraboknak kell szerepelniük a repertoáron, hanem igenis a minőségi szórakoztatásnak is teret kell engedni bizonyos mértékig.
Milyen hangversenyek vannak kilátásban a zenekar életében még a nyáron?
A zenekar egész júniusban sokat muzsikált, úgyhogy július a szabadság és a pihenés ideje lesz. De már az augusztus újra sűrűbbé válik. A zenei együttes egy része augusztus 16-án Britten Noé bárkája című operájának előadásában működik közre Esztergomban, lesznek kisebb matinékoncertek a Gödöllői Királyi Kastélyban, augusztus 25-én egy szabadtéri koncertre nyílik lehetőség a Helytörténeti Gyűjteménynél. S megbeszélés alatt van, hogy szeptemberre a Klebelsberg Kastélyba is visszatérjünk. Majd a Vadásznapon is szerepelünk szintén Gödöllőn, illetve ősszel a Vándorló koncertek sorozatunkban különböző helyszíneken adunk elő. Ezeket az érdeklődőknek a zenekar honlapján érdemes követniük.
A Hidegkúti Hírek főszerkesztője, művészetfilozófus vagyok. Phd-mat a Pécsi Tudományegyetemen szereztem, operák etikai tartalmának vizsgálatára dolgoztam ki metodikai módszert.
