Gondolatok az érzelmi intelligencia szükségességéről

Írásomat egy kényes kérdéssel indítom; vajon az EQ vagy az IQ a fontosabb életvezetésünk szempontjából? Az elmúlt évek szociobiológiai kutatásai több ízben hangsúlyozzák, hogy az evolúció központi szerepet juttatott az érzelmeknek az emberi pszichében.

Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg

Vagyis érzelmeink igazítanak el bennünket olyan döntő próbáknál és feladatoknál, ahol az intellektus önmagában megbízhatatlan: párkeresésben, hivatásválasztásban, tanulásban. Ennek következtében szűk látókörű az a tudományos felfogás, mely az érzelmeket leértékeli, így a Homo sapiens (gondolkodó fajta) elnevezés is félrevezető. A téma azért is aktuális, mert az érzelemre, az öröm fontosságára az idén elhunyt világhírű, magyar kutató-pszichológus, Csíkszentmihályi Mihály is rávilágít, flow-elméletében, mint ahogy arról a Demokrata című hetilap interjúja is néhány héttel ezelőtt beszámolt. Ugyanerre utalt Áder János köztársasági elnök is újévi köszöntőjében.

Mik is azok az érzelmek?

Az érzelmek egytől egyig cselekvésre való indíttatások, az evolúció által belénk táplált, azonnal bevethető minták. Maga az emóció szó a latin motere (mozdulni) igéből származik. Fontos kiemelni, hogy érzelmi skálánk elemeihez meghatározott élettani jelenségek kapcsolódnak, így például:

  • harag esetében: a vér kézbe tolul, szívverés üteme felgyorsul, az adneralin felmegy,
  • félelem esetében: a vér a nagy vázizmokhoz (lábba) áramlik, az arc elsápad,
  • boldogságnál: nincs látványos hangulati kilengés, itt nyugalmi állapot következik be, melynek jóvoltából hamarabb közömbösítjük a negatívumokat,
  • meglepetésnél: a látómező megnagyobbodik,
  • szeretetnél: a gyöngéd érzelmek, a nemi kielégülés paraszimpatikus túlsúlyt okoznak,
  • bánatnál: a veszteség, csalódás után befelé fordulás következik be. Esetleges depressziónál az anyagcsere lelassul.

Érzelmeink az agyban

Az Amygdala helye az agyban.
Kép forrása: Anatomography maintained by
Life Science Databases(LSDB)

Érzelmeink az érzelmi agyban, vagyis a limbikus rendszerben születnek meg, mely három részből áll: a talamusz a bejövő szenzoros információ első gyűjtőhelye, a hippokampusz epizodikus és deklaratív memória funkciókat lát el, az amygdala pedig az érzelmi memóriáért, az agresszióért, a kondicionált félelemért felel.

Tehát az amygdala az érzelmek specialistája, mely az agytörzs felett, limbikus gyűrű aljában, az agy mindkét oldalán a halánték felé hajolva található. Az idegtudomány hagyományos álláspontja szerint a jelzés útja nem más, mint az érzékszerv-talamusz-agykéreg-limbikus rendszer útvonala. Ezzel ellentétben LeDoux felfedezett egy rejtett útvonalat is, melyen a jelzés szintén végigfuthat, mégpedig a talamusz és az amygdala közt.

Ezen ismeretek fényében megállapítható, hogy az EQ az amygdala működésében és az agykéreggel való kölcsönhatásban rejlik.

Az érzelmi intelligencia fejlesztése öt pontból áll. Mégpedig:

  1. Érzelmek felismerése
  2. Érzelmek kezelése
  3. Mások érzelmeinek felismerése
  4. Kapcsolatkezelés
  5. Önmotiválás

Arisztotelész

Arisztotelész Raffaello Athéni iskola c. festményén

Érzelmeink tudatosítására és megfelelő kezelésére már az ókori nagy filozófusok is nagy hangsúlyt fektettek. A megfelelő önismerethez és a másokkal való együttműködéshez elengedhetetlenül szükségszerű a bátorság erénye. Arisztotelész négy sarkalatos erénye közül a harmadik a bátorság. Erre az erényre is ugyanúgy vonatkozik a középhatár, mint a többi erényre. Itt a közép, vagyis a bátorság a „félelem és a biztonság érzései” [1]Arisztotelész, 86.o. közt helyezkedik el. A bátor ember rendületlen, igaz, hogy félelmet érez –még az emberi erőt meghaladó dolgokkal szemben is-, de mert a szabály úgy parancsolja, megállja helyét velük szemben, hiszen ezt követeli meg az erkölcsi jó, mely az erénynek végcélja. A helyzetektől kisebb és nagyobb mértékben lehet félni, sőt még irreális dolgoktól is meg lehet rettenni. A hiba, illetve az etikailag nem helytálló cselekedet akkor következik be, ha az ember attól fél, amitől nem kellene, vagy nem úgy fél, ahogy kellene, vagy nem akkor, amikor kellene, illetve ha a biztonság érzésében is alulmarad. Ezt nevezzük gyáva embernek. A gyáva embert továbbá arról lehet megismerni, hogy a fájdalommal járó helyzetekben túlzásba viszi a félelmet, igazán reménykedni sem tud, hiszen mindentől fél. Ezzel szemben a bátor ember a dolog érdemének megfelelően érez és cselekszik, úgy, ahogy a szabály előírja, reménykedik, hiszen biztonságérzete stabil. A gyáva ember az éles helyzetekben elmenekül, viszont a bátor higgadtan felméri helyét, és a tettekben keményen helytáll. A szegénység, szerelem vagy egyéb fájdalmat okozó dolog elől menekülni lelki gyengeség, vagyis gyávaság jele, hiszen ezek a dolgok tőlünk függetlenek. Persze természetes, hogy az ilyen dolgoktól félünk, de hogy meg is futamodunk, az már erkölcstelen cselekedet.

Marcus Aurelius

Marcus Aurelius szobra a Capitoliumon

Marcus Aurelius Elmélkedések című írásában az ember számára lelki táplálékot adva, szintén elgondolkodtató gondolatokat fogalmaz meg a bátorságról és a félelemről. A bátorságról – igaz, hogy csak burkoltan – először a második könyvben elmélkedik: „senki meg nem akadályozhatja, hogy tetted és szavad mindig összhangban legyen a természettel, amelynek része vagy” [2]Marcus Aurelius, 16.o.. A kijelentés mögött tulajdonképpen az a gondolatiság bújik meg, hogy nem kell félned tetteidtől, valamint szavaidtól, azok összhangjától, mert úgysem akadályozhatja meg senki. Rögzíti továbbá hogy; „feltétlenül arra is gondolj, hogy az egyes cselekedetekre fordított figyelemnek megvan a maga értéke és mértéke. Mert ha silány dolgokra (mármint a tragédiákra és visszásságokra) nem pazarolsz több figyelmet, mint amennyi illeti őket, nem lesz okod, bátorságod elvesztésére”. [3]Marcus Aurelius, 38. o.

Iránytűként a félelem orvoslására Marcus Aurelius Elmélkedéseiből az alábbi idézetet választottam: „Idézd emlékezetedbe, hogy sem a jövő, sem a múlt nem nehezedik az emberre, hanem mindig csak a jelen. Ennek a súlya mindig kisebbedik, ha körülhatárolod, és ha értelmednek szemrehányást teszel, hogy még arra sem képes, hogy a jelent önmagában elviselje.” [4]Marcus Aurelius, 91.o.

Érzelmi világunk formálása

Ezek után pszichológiai szempontból az érzelmi intelligencia fejlesztésénél négy jelenséget szeretnék kiemelni, melyet érdemes szem előtt tartani érzelmi világunk formálásánál.

  • 1. Indítékkontroll
    Érzelmek visszafogása, késztetések késleltetése. Az ösztönök visszafogásával nő az intellektuális teljesítőképesség.
  • 2. Blokk-sokk
    A blokk-sokk következtében a túl sok drukk blokkolhatja a teljesítőképességet. Tehát ne agyaljunk sokat a stresszen, inkább a feladatra koncentráljunk!
  • 3. Optimizmus
    Optimizmus során az akadályok könnyen átugorhatók! Minden az érzelmi beállítódáson múlik, csak a dolgokhoz való viszonyulás az, ami számít.

4. Flow

E jelenségről Csíkszentmihályi Mihály így ír könyvében:

Amikor az ember teljesen eggyé válik azzal, amit csinál, és tudja, hogy erős, és az adott pillanatban ő maga irányítja a sorsát, és az eredményektől függetlenül úgy érzi, hogy minden milyen jó… Akkor éli át teljes lényével, hogy áramlik benne az élet. Ez a flow. A flow állapotnak sok neve van. Van, aki optimális élménynek nevezi, van, aki úgy írja le, hogy olyan ez, mintha repülne. Mások azt mondják, hogy ilyenkor képesek tökéletesen koncentrálni. Bármilyen szavakkal is írjuk le a flow élményét, egy biztos: a flow pillanatai kiragyognak emlékeink sorából.

A Demokrata című lapban megjelent , Purebl György professzorral készült interjú azt hangsúlyozza különösen, hogy a flow-élmény újabb-és újabb megtapasztalása azon munkavégzés, alkotófolyamat motorja, mely dinamikusan építi az egyén személyiségét, sőt egyben közösségeink életét. Ezért is gondolom, hogy cikkemet a professzor úr hosszabb gondolataival zárom:

Csíkszentmihályi „azt vette észre, hogy az alkotás, illetve a munka fázisában a sakkozók, sportolók, festők, zenészek arca hasonló érzelmeket tükröz: lényegében feloldódnak a tevékenységben, és már nem a cselekvés célja válik a legfontosabbá a számukra, hanem maga az alkotófolyamat.

Ezt a különleges lelkiállapotot nevezte el később flow-nak…. a munkánk sokkal hatékonyabb is lesz, ha flow-élmény kíséri… A recept, hogy eleve azzal a szándékkal lépjek be az adott folyamatba, hogy a tevékenység örömöt is szerezzen nekem… azok a folyamatok, amelyekben az ember flow-t él át, nagyobb valószínűséggel lesznek sikeresek anyagi vagy akár erkölcsi értelemben is – ilyen szempontból ezek a vállalkozások biztosan növelik a társadalmi tőkét, ez pedig újabb produktivitáshoz vezet. Másrészt növeli az emberek belső tőkéjét is, ezért minél többen élnek át egy közösségben flow-t, annál több a csoportban az erős, komplex személyiség, akik képesek a szövetségért is tenni, és nem csupán öncélúan a saját flow-jukban »fürdeni«” [5]Szabó Judit: A boldogság áramlata. In: Demokrata. 2021. november 24.

Bibliográfia

Szabó Judit: A boldogság áramlata. In: Demokrata. 2021. november 24.

Arisztotelész: Nikomakhoszi etika. Magyar Helikon. 1971.

Csíkszentmihályi Mihály: Flow. Akadémia kiadó Zrt. 2010.

Goleman: Érzelmi intelligencia. Háttér kiadó. 2008.

Marcus Aurelius: Elmélkedések. Kossuth kiadó. 1996.

A Hidegkúti Hírek főszerkesztője, művészetfilozófus vagyok. Phd-mat a Pécsi Tudományegyetemen szereztem, operák etikai tartalmának vizsgálatára dolgoztam ki metodikai módszert.

Hivatkozások

Hivatkozások
1 Arisztotelész, 86.o.
2 Marcus Aurelius, 16.o.
3 Marcus Aurelius, 38. o.
4 Marcus Aurelius, 91.o.
5 Szabó Judit: A boldogság áramlata. In: Demokrata. 2021. november 24.

Írja be a keresőszót fentre és nyomja meg az entert a kereséshez. Az ESC megnyomásával tudja a keresést megszakítani.

Vissza a lap tetejére

Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ. A sütik kikapcsolása a böngésző beállításaiban lehetséges.

View more
Cookies settings
Elfogadom
Adatvédelmi és Cookie szabályzat
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

Kik vagyunk

A weboldalunk címe: http://www.hidegkutihirek.hu.

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások
Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. Egy személytelenített, az e-mail címből előállított karakterlánc (hashnek szokás nevezni) kerül továbbításra a Gravatar szolgáltatás felé, ha ez az oldalon használatban van. A Gravatar szolgáltatás feltételei az alábbi címen tekinthetőek meg: https://automattic.com/privacy/. A hozzászólás elfogadása után, a hozzászólásunk tartalma és a profil képünk is megjelenik nyilvánosan.
Média
Amennyiben regisztrált felhasználó által kerül kép feltöltésre a honlapra, kerülni kell az az olyan EXIF-eket, amelyekben GPS pozíció adatok is szerepelnek. A honlap látogatói ezeket letölthetik és kinyerhetik a helyadatokat a honlapon található képekből.

Kapcsolatfelvételi űrlapok

Sütik
Ha hozzászólást adsz a honlapodon, bejelentkezve maradhatsz a megadott neved, e-mail-ed és webcímed eltárolásával egy sütiben. A tárolás a te kényelmi célokat szolgálja azért, hogy a következő hozzászóláskor ezeket az adatmezőket ne kelljen kitöltened. Ezeknek a sütiknek a lejárati ideje 1 év. Ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be is vagyunk jelentkezve erre a honlapra, akkor átmeneti sütiket állítunk be, annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a böngésző elfogadja-e a sütiket. Ezek a sütik nem tartalmaznak személyes információt, és törlődnek, ahogy bezárjuk a böngészőt. A honlapra történő bejelentkezéskor több sütit hozunk létre, amely elmenti a bejelentkezési információt és a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit. A bejelentkezési sütik két napig érvényesek, a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit tároló süti egy évig. Amennyiben az “Emlékezz rám” opciót bejelöljük, a bejelentkezés két hétig folytatódik. Kijelentkezéskor a bejelentkezési sütik eltávolításra kerülnek. Amennyiben bejegyzést vagy oldalt szerkesztünk, egy újabb sütit tárol el a böngészőnk. Ez a süti nem tartalmaz személyes adatot, egyszerűen csak a bejegyzés azonosító számát tárolja, amelyet szerkesztettünk. Egy nap múlva jár le az érvényessége.
Más honlapokról származó beágyazott tartalmak
A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Analitika

Kivel osztjuk meg a felhasználói adatokat
Mennyi ideig őrizzük a személyes adatot
Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára. A honlapon regisztrált felhasználók (ha vannak ilyenek) személyes adatai a saját felhasználói profiljukban is tárolásra kerülnek. Minden felhasználó megtekintheti, szerkesztheti vagy törölheti a személyes adatait bármikor (kivéve, hogy nem változtathatja meg a saját felhasználói nevét). A honlap rendszergazdái ezen információkat szintén megtekinthetik és szerkeszthetik.

Milyen jogokkal rendelkezik a felhasználó a saját adatai kapcsán

A weboldalon regisztrált fiók vagy hozzászólás írása esetén kérhető a személyes adatok export fájlban történő megküldése, amely bármilyen adatot tartalmaz, amit korábban a felhasználó rendelkezésünkre bocsátott. Kérhető továbbá, hogy bármilyen korábban megadott személyes adatot töröljük. Ez nem vonatkozik azokra az adatokra, amelyeket adminisztrációs, jogi vagy biztonsági okokból kötelező megőriznünk.

Hová továbbítjuk az adatokat

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti.

Kapcsolati adatok

Hidegkúti Hírek
Kiadja: Új Hírek Média Korlátolt Felelősségű Társaság
1137 Budapest Katona József utca 6. 2/24
Kiadásért felel: Dr. Gór Csaba Gyula
Lap menedzser: Dr. Erdősi Károly, Küller András
Főszerkesztő: Dr. Erdősi-Boda Katinka
E-mail: info@hidegkutihirek.hu
Save settings
Cookies settings