Mottó: „könnyebb utolérni a hazug embert, mint a sánta kutyát”.
2022.08.17.-én Tordai Bence országgyűlési képviselő „megnyilvánult”, és kifejtette, hogy a GDP „egy … semmire sem jó mutatószám”, „egy nagyon kis primitív mód”. Szerinte „sokkal érdekesebb mondjuk a béraránya a nemzeti összterméknek, mennyit visznek ebből haza a dolgozók, meg úgy általában mennyi az elkölthető rendelkezésre álló jövedelem. Ezek már jobb mutatószámok…”
Tordai Bence, a főállású megélhetési politikus végzettségére nézve közgazdász. Éppen ezért pontosan tudja, vagy helyesebben fogalmazva legalább az egyetemen meg kellett volna tanulnia a GDP képletét. Nevezetesen ez így néz ki:
GDP = háztartások fogyasztása + kormányzati fogyasztás + beruházás + export – import.
Szóval a nemzeti össztermék egy sokkal komplexebb fogalom, mint amilyennek ez a „Párbeszéd” zöld oldaláról látszik. Nem az a lényeg, hogy mennyit visz haza a dolgozó, hanem az, hogy mennyit tud érte vásárolni, nevezetesen, hogy mekkora a háztartások fogyasztása.
A gondolatsort azzal folytatja az erdővédővé avanzsáló Tordai Bence, hogy egy tarra vágott védett erdőről vizionál. Az az országgyűlési képviselő mondja a magáét, aki a támogatottságát illetően az 1 %-os mérési hibahatáron billegő Párbeszéd nevében teszi ezt. Mindazonáltal adós marad annak a konkrét személynek a megnevezésével, aki Magyarországon ilyen célt tűzne ki maga elő. Bár ugyan nincs egyetlen hazánk fia sem, aki védett erdőt akarna kivágatni, de ez őt csöppet sem zavarja. Neki valójában csak az emberi hülyeség erdejét lenne célszerű tarra vágnia, azt viszont sürgősen és nagyon. És most nagyon jóindulatú voltam, amikor így minősítettem a szándékos félrevezetést, a kormányellenes uszítást.
Ezek után térjünk rá arra, hogy miért is savanyú az a szőlő Tordai Bencének, amit úgy hívnak, hogy magyar GDP? Ennek nagyon egyszerű oka van. Valójában nem a nemzeti össztermékkel, hanem annak a magyar eredményeivel van problémája, mert nem illik bele abba a hamis világképbe, amit sugallni szeretne. De nézzük a tényeket, azokat a fránya makacs tényeket! Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hivatalos adatai szerint az euróövezetben a GDP a 2022-es év első negyedévben 0,5%-kal, a másodikban pedig 0,7%-kal bővült. Ezzel szemben Magyarország idén az év első három hónapjában 8,2%-os, a második három hónapban pedig 6,5%-os GDP növekedést ért el. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió 27 tagállama közül hazánk az idén az első negyedévben a negyedik helyen szerepelt a rangsorban, a második negyedévben pedig egy helyet javítva a harmadik legjobb eredményt érte el, vagyis sport nyelven szólva „bronzérmes” lett. Köszönhető ez többek között a magyar emberek munkaszeretetének, szorgalmának, szakértelmének és a negyedik ciklusa óta töretlenül 2/3-os parlamenti többséggel rendelkező keresztény jobboldali kormány helyes gazdaságpolitikájának is. No, itt van a kutya elásva, ez az a szálka Tordai Bence szemében, ami miatt nem tartja a GDP-t megfelelő mérőszámnak.
A következőkben a „túlzott bérkiáramlással” foglalkozik Tordai Bence. Szerinte ez „azt jelenti, hogy túl sokat fizetnének az embereknek”. Ez így egy rendkívül pongyola megfogalmazás, mert nem tartalmazza a viszonyítási alapot, amihez mérem az adott dolgot, és amiknek a viszonylatában minősítem azt soknak vagy kevésnek. A bér fedezete a munka. (És most tekintsünk el a másik szóba jöhető lehetőségtől, a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok 2002 és 2010 közötti hitelfelvételeitől, mellyel eladósították hazánkat.) Mindenki bérét, a szorgosokét, és a léhűtőkét egyaránt a valóban munkát végzők termelik meg. És most az olvasó fantáziájára bízom, hogy kiket is tart ingyenélőknek. Nyilván lesznek ötletek, mint ahogy nekem is megvan a magamé.
A folytatásban Tordai azt mondja, hogy „már most reálbércsökkenés van, és a következő hónapokban különösen az várható…”, „a fizetéseknek a vásárlóértéke csökken.” Ezt az állítását semmilyen forrásra való hivatkozással sem támasztja alá, vagyis ez egy szubjektív vélemény, és ezért ezt ilyen szinten is kell kezelni. De pontosítanunk is kell. Ugyanis nem a fizetéseknek, hanem a Ft-nak a vásárlóértéke csökken infláció esetén. Reálbércsökkenés akkor tud bekövetkezni, ha a bérek emelkedése elmarad az áremelések ütemétől. Ugyanakkor az áremelések béremeléseket generálnak, ami újabb áremeléseket indukálnak és kialakul egy ár-bér spirál. Természetesen „nem nőnek a fák az égig”, ez a spirál is csak egy bizonyos határig tud folytatódni, mert előbb-utóbb bekövetkezik a gazdaságban a stagnálás, majd a recesszió, ami mindennek véget vet. Nézzük meg Tordai Bence reálbércsökkenésről szóló állítását a tisztánlátás érdekében az objektivitás talaján is. Lássuk, mit mond erről a KSH legfrissebb, júniusi jelentése.
A bruttó átlagkereset 15.4%-kal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 16,1%-kal volt magasabb mint egy évvel korábban. A reálkereset 3,3 %-kal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért 11,7 %-os növekedése mellett.
KSH
Tehát nem reálbércsökkenés történt. Természetesen ez az országos átlag, amihez képest az egyén szubjektív érzete ettől nyilván eltérő is lehet. Van egy régi mondás: mindenki saját magából indul ki. No ez Tordai Bencére jelen esetben nem éppen érvényes. Ugyanis az ő helyzete merőben eltér az országos átlagtól, hiszen 2021-ben 2.000.000 Ft volt a képviselői javadalmazása havonta, és ez 2022-ben 2.632.800 Ft-ra változott. Vagyis egy év alatt a jövedelme 31.6 %-kal nőtt. Ez jóval meghaladja az inflációt. Kevés ember mondhatja el magáról, hogy ilyen kedvező helyzetben van. Éppen ezért kifejezetten dicsérendő az az empátia, ami a részéről megnyilvánul a nálánál rosszabb helyzetben lévő emberek iránt. De amikor az ő sanyarú sorsukon elmélkedik, akkor a saját helyzetét nem említi meg, pedig ekkora jövedelem esetén joggal elvárható lenne, hogy jótékonykodjon is, támogatva a szegényeket.
