Pont két héttel ezelőtt, június 4-én a kArc Irodalmi Kávéház tagjai örvendeztették meg a hallgatóságot zenéjükkel itt Pesthidegkúton, mint ahogyan arról már beszámoltunk. Mivel kíváncsiak voltunk az együttes múltjára és jelenére, hitvallására, ezért azokról Kalmár Zsuzsával az együttes ötletgazdáját kérdeztük. Interjúnk értelmezhető egyfajta virtuális beszélgetésnek is, az előadás „kiegészítéseként”, közelebb hozva délvidéken élő magyar testvéreink helyzetét, kulturális életét, mindennapjait.
A vers olyan emberi beszéd, ami a dallal, az ősi dallal rokon. Rokon avval a kimondhatatlannal, ami már-már titkos, sámáni mesterség. A vers az ember legtöményebb megnyilvánulása, leganyagtalanabb röpülése, legforróbb vallomása a létről.
Latinovits Zoltán
Hogyan született meg az ötlet, hogy a kARC irodalmi kávéház létrejöjjön? Hogyan jött össze a csapat? Az együttes tagjai közül sokan színészek?
A kArc Irodalmi Kávéház 2012 áprilisában indult útjára a Szabadkai Népszínház magyar társulatának szárnyai alól, hiánypótló kezdeményezésként. 2014 decemberétől pedig a Szab-way színházi szervezet vette át a működtetését. A kArc irodalmi Kávéház elsősorban a vers- a versmondás, a versolvasás kultuszát kívánja újra életre kelteni rendhagyó módon és eszközökkel. Ezen felül az ifjúság érdeklődését minél jobban felkelteni az irodalom, a magyar nyelv iránt, aminek Vajdaságban kifejezetten fontos szerepe van. Az általános iskolások, középiskolások és a felnőtt közönség számára az estek szórakoztató, formabontó és emlékezetes irodalomórák.
Az elmúlt tíz évben, több mint 20 költő verseit, életét, hitvallását hoztuk közelebb az egyre gyarapodó nézőseregünkhöz, amely eleinte 30-40 főt számlált, mára eléri a 150 embert irodalmi estenként és nagyszínpadi koncertjeink alkalmával az 500-at is meghaladja. Iskolákban fellépve több száz fiatal és gyermek élvezhette a hivatásos színészek és zenészek által előadott verseket. Ez a szám hatalmas, amennyiben szem előtt tartjuk, hogy versekről és megzenésített versekről van szó. A szabadkai és környékbeli nézők bebizonyították ezzel, hogy igenis nyitottak a művészet kifinomultabb ágai iránt is, ha megérzik az elkötelezettséget, szeretetet és mindenekfölött a szellemi értéket, amit estjeinkkel megpróbálunk a legmagasabb kritériumok szerint átadni. Hiszen olyan költők versei szerepelnek a repertoáron, mint, Ady, József Attila, Kosztolányi, Szabó Lőrinc, Pilinszky, Weöres Sándor, Domonkos István, Sziveri, Babits, Petőfi, Arany, Karinthy, Örkény, Füst Milán, Juhász Gyula stb., olyan művészek előadásában, mint, Ifj. Kucsera Géza, Pálfi Ervin, Mezei Zoltán, Pámer Csilla, Csernik Árpád, Pesitz Mónika, Miroslav Jovancic, Sánta Zoltán, Garai Róbert, Hajdú Tamás, Baráth Attila, Kovács Nemes Andor, Dukic Zoran, Szögi István, stb, a teljesség igénye nélkül, akik régiónkban nagy elismertségnek örvendenek.
Irodalmi kávéházunk estjei köré többször is szerveztünk képzőművészeti tárlatokat, régiónkban élő és alkotó képzőművészek munkáiból. Amióta a Modern Művészetek Galériája Szabadkán befogadott minket, azóta mindig az aktuális kiállítás az irodalmi estek kötelező kísérője és gazdagítója.
Hogyan születnek a dalok, kicsit betekintve a kulisszák mögé?
A kArc Irodalmi Kávéház esteknek két legfontosabb összetevője a költészet és a zene. Az eddig feldolgozott költői művekből átlagban négy-öt megzenésítés születik egy-egy estre, és ezek a megzenésített versek a legkülönbözőbb hangszerelésben és zenekari összeállításban szólalnak meg, a triótól a hét-nyolc fős zenekarig a kis kArc-esteken. Ezeket a slágereket a szabadkai PP Systems technikusainak és technikai felszerelésének köszönhetően, koncertminőségben tudjuk előadni. A hangzás és a megzenésítés az, ami a fiatalok figyelmét felkelti és érdeklődését táplálja az estek iránt. Tíz év alatt, több mint száz dal született. A zeneszerzők: ifj.Kucsera Géza és Pálfi Ervin. Eddig mintegy harminc színész és több mint negyven zenész működött közre a kAarc esteken és koncerteken, melyeknek időtartama kb. hatvan – hetven – kilencven perc.
A koncertekről is érdemes külön beszélni, hiszen első nagyszínpadi, nagyszabású koncertünk, ha nem is világviszonylatban de régiónkban mindenképpen kuriózumnak számított, hiszen a Szabadkai Filharmóniával közösen valósítottuk meg, az MNT nagyvonalú támogatásának köszönhetően. A kArc Irodalmi Kávéháznak eddig 6 koncertje volt. Ezekből három nagyszínpadi. Mégpedig a Filharmóniával 2014 január 22, 23-án a magyar kultúra napja alkalmából léptünk fel. Ezután, kiskoncert a 11 tagú zenekarral, 2015 februárjában valósult meg, majd a Mors Poetika, 2019 április 11-én. 2022 januárjában volt egy jazzes koncertünk a Jadran színpadon a magyar kultúra napja alkalmából, ez volt a bemelegítés a 10 éves jubileumi koncertünkre, amelyet 2022 április 10-én tartottunk, ezúttal Vajdasági zenekarok közreműködésével ( Sin Seekas, Blue, Contra Bayando, Kurta utca), akik kArc dalokat játszottak, a maguk stílusára formálva. 2022 áprilisában volt első budapesti fellépésünk a Versünnep Fesztivál Döntőjének gáláján, a Nemzeti Színházban.
A Vajdaságban napjainkban magyarnak lenni viszonylag jónak mondható, az elszakított területekhez képest. A zenekar tagjai hogyan élik meg magyarságukat a hívatásuk terén?
Vajdaságban magyarként élni soha sem volt egyszerű. De sajnos, tapasztalataim szerint Magyarországon sem az. A vajdaságban néhány ember kénye kedve szerint történik minden. A politika ural és nem szolgál. De ilyen világban élünk. A mondvacsinált testvériséget az egyszerű polgár nem érzi és nem éli. Még mindig vannak gyűlölködések és megkülönböztetés. A művész és a művészet ezen felülemelkedik, inkább a jövőbe mutat, az egyetemes és örök értékek felé. Ébresztőnek. A mi szerencsénk abban van, hogy nem függünk kArcos hivatásunkban senkitől. Nem vagyunk támogatásokra szorulva, hiszen általában ingyen, szerelemből dolgozunk. A közönségünk támogat.
Ez nagy szabadságot és nyugalmat hordoz.
A Hidegkúti Hírek főszerkesztője, művészetfilozófus vagyok. Phd-mat a Pécsi Tudományegyetemen szereztem, operák etikai tartalmának vizsgálatára dolgoztam ki metodikai módszert.