Hazánkban az elmúlt évtizedekben kissé másodlagos szerepet kapott az Epiphania Domini ünnepe, pedig a húsvét mellett a keresztény egyház második legrégebbi ünnepéről van szó. Rövid írásunkban az ünnep tartalmával, jelentőségével foglalkozunk, hogy ne csak azt tudjuk erről a napról, hogy ilyenkor már le lehet szedni a karácsonyfát.
A gyermeket most megkeresztelik
Reményik Sándor: Kereszteletlenül (részlet)
Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében –
Fejére víz csorog,
Piciny vállára galamb települ –
A költemény
Repül
Tovább
Hollószárnyon, kereszteletlenül.
A keleti kereszténységben
Az Epiphania görög szó jelentése: feltűnni, megjelenni. Hagyománya a keleti kereszténységben alakult ki, már a 2. és 3. században találkozunk vele és Jézus Jordánban való megkeresztelkedését ünnepelték meg ezen a napon. Ez azon kevés esetek egyike, amikor a Szentháromság mind a három személye egyszerre jelenik meg: a Fiú megkeresztelkedik a Jordán vizében, az Atya szózata hallatszik és Szentlélek galamb képében száll le rá. A keresztelés helyszínén a bizánci korszakban épült bazilika romjait a régészek megtalálták, ma a Jordán folyó jordániai partján látható, az Unesco világörökség helyszínei közé tartozik. Az ortodox keresztények ma is Jézus megkeresztelkedésére emlékeznek ezen a napon, például Oroszországban hagyománya van ilyenkor a jeges folyókban való megmártózásnak, vagy a vízszentelésnek. Az ünnep magyar neve egyébként ez utóbbira emlékeztet bennünket.
A nyugati kereszténységben
A nyugati kereszténységben három különféle jelentéstartalom is kapcsolódott ehhez a jeles naphoz. Az első Jézus megkeresztelkedése, a második az első csodája a Kánai menyegzőn és végül a Napkeleti bölcsek látogatása. A Második vatikáni zsinat óta csak ez utóbbit ünnepeljük ezen a napon. A napkeleti bölcsek látogatásáról csak Máté evangéliuma tudósít, és a számukat ő sem említi, csak az ajándékok számából lehet arra következtetni, hogy hárman voltak. A hármas szent szám utalhat a Szentháromságra is – és összekapcsolhatja az ünnep nyugati és keleti kereszténységben kialakult értelmezését. A bölcsekből a középkor folyamán királyok lettek, talán az általuk hozott értékes ajándékok miatt és rendszerint külföldi uralkodókkal hozták őket összefüggésbe, ezért is ábrázolták őket gyakran szerecsenként. Érdekesség, hogy a Háromkirályok sírja ma a kölni dómban tekinthető meg, a csodálatos román stílusú ereklyetartó 1180 és 1225 között készülhetett. 1864-ben nyitották fel az ereklyetartót, amiből három ember majdnem teljes csontváza került elő: egy fiatalember, egy középkorú és egy idősebb, illetve I. Fülöp, kölni érsek (1167-1191) pénzérméivel együtt.
Az ünnep mondanivalója
Ugyan sok a bizonytalanság a Vízkereszt ünnepe körül, de mindegyik hozzá társított Bibliai eseményt összekapcsolja egymással a közös üzenet: Jézus Krisztus megjelenése, kinyilvánulása a világban. Legyen szó a Kánai menyegzőről, ahol először adta tanúságát a csodás tetteinek, vagy a Jordánban való megkeresztelkedésekor elhangzó „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik.” szózatról, Jézus Krisztus Istensége ezen a napon nyilvánult meg a világ számára.
Borítókép: Betánia – a keresztelés helye, Jordánia
