Kik a választás nyertesei?
1.) „Patria ante omnia” (A haza mindenek előtt – Kölcsey Ferenc)
2.) Minden magyar, határon innen és túl. A határokon belül azért, mert ugyanis az ellenzékre voksolók is mind kivétel nélkül élvezik a kormány „polgárbarát” intézkedéseinek eredményeit, a határokon kívül rekedtek pedig pontosan tudják, hogy számukra mit is jelent a FIDESZ-KDNP szellemisége.
3.) Az ellenzék külföldi támogatói, mert látják, hogy felesleges a „Dunába vizet hordani”.
4.) Az ellenzék hazai támogatói, mert érzékelik, hogy „sokat akar a szarka, de nem bírja a farka”.
5.) Az egyházi iskolák diákjai, tanárai.
A következőkben az egyházi iskolák helyzetéről, szerepéről, és az ide járó nebulók jövőjéről, illetve általánosan is a magyar oktatásügyről ejtünk szót.
Az egyházi iskolák fenntartása azért vetődik fel, mert Gyurcsány Ferenc részéről a korábbiakban többek között az hangzott el, hogy az „új kormány megalakulásakor” felmondják a „vatikáni szerződést”. Az meg sem fordult a DK elnök fejében, hogy nem ők alakítják meg a következő kormányt.
A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1997-ben létrejött megállapodás értelmében a Magyar Katolikus Egyháznak az általa fenntartott köznevelési intézmények után ugyanolyan mértékű pénzügyi támogatásban kell részesülnie, mint a hasonló intézményeket működtető többi fenntartónak, azaz az államnak és az önkormányzatoknak.
(Ez a megállapodás az irányadó a többi magyar történelmi egyház vonatkozásában is, vagyis hasonló a református, evangélikus és zsidó iskolák esetében is.)
Az elszámolási rendszer komplikált alapelemei esetenként azért nem összehasonlíthatóak egymással, mert az állami és egyházi iskolák vonatkozásában nem ugyanolyan mértékű és tartalmú finanszírozás valósul meg az egyes költséghelyekről. Év közben az egyházi iskolák kisebb mértékű finanszírozásban részesülnek mint az államiak, mert nekik nincsenek az önkormányzatoktól is befolyó bevételeik.
Ezért a korrekt elszámolás érdekében minden év végén az „egyházi zárszámadási egyenlegrendezés” keretében az egyeztető felek utólag állapítják meg az előző naptári évben az egyházi és állami iskoláknak juttatott támogatások különbségét, és a különbözetet a gyereklétszámra vetítve kiegyenlítik. A központi költségvetésről szóló törvény alapján az átlagbér alapú támogatás, a működési támogatás és a gyermekétkeztetési támogatás összesített egyenlegének rendezésére a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor. Így, és csak így nem kerül hátrányba az a több mint 200.000 diák, aki egyházi iskolába jár. A kérdésről teljes részletességgel Jordán Zsuzsanna (Köznevelési Intézményirányítási és Finanszírozási Főosztály főosztályvezetője, EMMI) „az állami és egyházi fenntartású iskolák finanszírozásáról” szóló írásából ennél jóval részletesebben is tájékozódhatunk.
