REFLEKTOR
Mottó: Ha ugyanazon dolgot nézzük többen és ennek ellenére ki-ki mást és mást lát, akkor annak egyik valószínűsíthető oka az eltérő nézőpont is lehet.
Az 1920.06.04-én aláírt trianoni békediktátum Sopron és környékét Ausztriához, Burgenlandhoz tartozónak nyilvánította. Megjegyzendő, hogy ezt a szerződést a résztvevők közül az USA sohasem ratifikálta, és ezért hazánk és az Egyesült Államok viszonyát a későbbiekben különmegállapodás „rendezte”, 1921.08.29-én. A békediktátummal szemben Prónay Pál és Héjjas Iván alakulatai, „a rongyos gárda” fegyverrel lépett fel, eredményesen. Tagjai: frontot járt tisztek és honvédek, napszámosok, a székely hadosztály megmaradt egységei, a Selmecbányáról ide menekült erdő-, és bányamérnök hallgatók, pesti műegyetemisták, soproni főiskolások, stb.
A soproni népszavazás
A kierőszakolt népszavazáson Sopron, valamint Fertőrákos, Ágfalva, Sopronbánfalva, Harka, Balf, Fertőboz, Kópháza és Nagycenk lakói 89.5%-os részvétel mellett 65.1%-os többségben döntöttek arról, hogy Magyarországhoz kívánnak a továbbiakban is tartozni. A dolognak az ad külön érdekességet, hogy ezen a területen az itt élő magyarok számaránya kisebb volt, mint a javunkra leadott szavazatok aránya, vagyis az itteni osztrákok egy része is a mi oldalunkra voksolt, értékelve ezzel a velük szemben addig tanúsított magyar politikát. Ez volt az egyetlen eset, amikor a győztesek engedték a népszavazást és el is ismerték annak eredményét.
Sopront és környékét hivatalosan az antant képviselői száz éve, 1922.01.01-én adták át Magyarországnak. Az országgyűlés az 1922. évi XXIX. törvényben Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel ruházta fel Sopront. A 61 méter magas tűztorony déli részén ezután alakították ki az ún. Hűségkaput, ami két részből áll. Egyik egy neobarokk kapukeret, mely Hikisch Rezső alkotása, akinek a nevéhez fűződik a pesti Astoria szálló is. Másik része pedig Kisfaludy-Stróbl Zsigmond szoborcsoportja, mely a Szent Koronás Hungária istennőt ábrázolja a neki hódoló, a város címerét átnyújtó soproni polgárokkal.
A Magyar Nemzeti Bank a centenárium alkalmából emlékérmet bocsátott ki.
Sopron mai üzenete
Az olvasó joggal teheti fel a kérdést, hogy az évfordulón kívül mi is adja ennek az írásnak az apropóját?
Akkor is, 100 évvel ezelőtt, és most is fontos választás előtt állunk. A történelem arra való, hogy tanuljunk belőle. Mi is a mai napig szóló üzenete Sopronnak?
Az, hogy áldozatkészséggel, hazafisággal, összefogással az idegen érdekek kiszolgálói, a nyugati nagyhatalmak is meghátrálásra késztethetők.
Végezetül álljon itt a „rongyos gárda” egyik tagjának, Lendvay Istvánnak a verse:
Merre vágyunk? Csillag sem mondja.
Csak hajunk lobog s ruhánk rongya.
Bordánk alól a szívünk lángol
s az örök vágy bennünk ficánkol:
legyen már egyszer Magyarország,
jók vigyék már egyszer a sorsát,
legyen már egyszer szép megállás
boldog nappal és nyugodt hálás.
Unokák ha sírunkat futják:
ne is köszönjék, ne is tudják,
hogy Isten volt a generális
s ha verte börtön is, halál is:
ő utána vérbe, sárba
ment a gárda.
Ilyen szellemben kívánok mindenkinek bölcs választást 2022.04.03-án.
