A magyar kultúra napja margójára

Gallicus

REFLEKTOR

Mottó: Ha ugyanazon dolgot nézzük többen és ennek ellenére ki-ki mást és mást lát, akkor annak egyik valószínűsíthető oka az eltérő nézőpont is lehet.

A borítóképen: a Himnusz új felvételét készíti a Magyar Televízió 1983-ban. Fortepan / Szalay Zoltán

Révai József – A kommunista kultúrpolitika kezdetei

Révai József (1898-1959 – „leánykori nevén”, melyet 1916-ig használt Lederer József) kommunista politikus, a „Rákosi korszak” fő kultúrpolitikusa és ideológusa, miniszter, Kossuth díjas író, az MTA tagja, a „teljhatalmú négyes fogat”, „a moszkoviták” egyik tagja. A másik három tag: Rákosi Mátyás, akinek a születési és 1903-ig használt neve Rosenfeld Mátyás, továbbá Gerő Ernő, aki Szinger Ernő néven született, illegális neve Szeges Ernő volt, és „kiérdemelte” a „barcelonai mészáros” megnevezést, és végül Farkas Mihály, aki Löwy Hermann-nak született. Révai József előterjesztésére forszírozta Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkára azt, hogy Illyés Gyula és Kodály Zoltán a magyar himnusz helyett valami más, „korszerű” művet alkossanak.

Kádár János születési neve Czermanik János József, aki a magyar nyelvű dokumentumokban már Csermanek Jánosként szerepel. Annak érdekében, hogy jobban belelássunk a Kádár János (az MSZMP első-, majd főtitkára) nevéhez kapcsolódó „Kádár korszak”, a „szocializmus alapjainak lerakása”, majd „a szocializmus teljes felépítése” minősítéssel „fémjelzett” évtizedek „rejtelmeibe”, tekintsük át ezen időszak néhány emblematikus alakjának rövid életútját.

Apró Antal fordulatos élete

Ennek a korszaknak a kultúrára is befolyást gyakorló egyik fontos személyisége volt Apró Antal (1913-1994). Az ő eredeti foglalkozása szobafestő, mázoló volt. Gyermekei: Apró Piroska, Apró János és ifj. Apró Antal, Unokája Dobrev Klára.

Apró Antal 1956.10.24-én „fasiszta csőcseléknek” nevezte a forradalomban résztvevőket. Köpönyeget váltva 10.27-étől Nagy Imre nemzeti kormányában a Minisztertanács elnökhelyettese lett. Az újabb fordulat az életében az, amikor 1956.11.02-án a tököli szovjet katonai parancsnokságra ment, ahonnan Szolnokra szállították. Az Ungvári Rádió 1956.11.04-én az alábbi kiáltványt sugározta hajnali 5 óra 5 perckor:

Az alulírottak: Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc a Nagy Imre kormányának volt tagjai bejelentjük, hogy 1956.11.01-én megszakítva ezzel a kormánnyal minden kapcsolatunkat kiléptünk a kormányból és kezdeményeztük a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását.

Itt az iparügyek felelőse lett, 1957-ben a Minisztertanács elnökhelyettesévé nevezték ki. Vagyis ugyanazt a tisztséget töltötte be itt a Kádár kormányban, mint amit a korábbiakban Nagy Imre bízott rá a saját kormányában.

Személyesen felügyelte Nagy Imre és mártírtársai koncepciós perét. Ő jelentette be az országgyűlésben is a kivégzésüket, melyet a „nép jogos elégtételének … az ellenforradalom méltó megbosszulásának” titulált. Szorgalmas ember lévén, tevékenysége nem merült ki ennyiben, hanem a kulturális élet egyes tagjainak „felelősségre-vonásában” is „serénykedett”.

Érdemeiért kiutalták számára a budapesti Szemlőhegy utcában a nagypolgári Lovassy-Stürmer orvoscsalád volt villáját. A Kádár-rendszerben keményvonalas politikája miatt válhatott a Kádár-Apró-Dögei triumvirátus tagjává. 1973-ban a Szovjetunióban megkapta az Októberi Forradalom érdemrendet.

Aczél György – a három „t” kategória megalkotója

Révai József „örökét” 1956 után fokozatosan Aczél György (1917-1991) vette át, aki Appel Henrik néven látta meg a napvilágot. A kőművessegédi, majd amatőr színészi előzmények után idővel politikai pályára lépett és országgyűlési képviselő lett. Az 1956-os forradalomban részt vett az V. kerületi pártbizottság fegyveres védelmében. Az MSZMP alapító tagja. Kádár Jánoshoz fűződő baráti kapcsolata egyre megkerülhetetlenebbé tette a személyét a kultúrpolitikában, ironikusan fogalmazva: a kulturális miniszter felső helyettesévé vált. Tőle származik a három „t” kategória, azaz a támogatott, a tűrt és a tiltott besorolás. Nála a himnuszunk a tűrt minősítést kapta.

A Himnusz ügye 1989-ben

A himnusz „ügyét” 102 nappal Kádár János halála után vette napirendjére az országgyűlés XXXI. törvény tárgyalásakor (annak is a XIV. fejezet 75 §-a tartalmazza ezen tárgykört). Az alkotmánymódosítás 1989. 10. 17-én és 18-án folyt. Az első ülésnapon Dr. Szűrös Mátyás, Jakab Róbertné és Horváth Lajos, a másodikon pedig Dr. Fodor István és Jakab Róbertné elnökölt. 10. 17-én az általános vitában 10, a részletes vitában pedig 13 honatya és honanya szólalt fel, a himnusszal kapcsolatban dr. Raffay Ernő. Másnap, 10. 18-án a részletes vita folytatódott. Ekkor 10 parlamenti képviselő fejtette ki a véleményét. Dr. Raffay Ernő most is közéjük tartozott. Az országgyűlés az alkotmánymódosítási törvényt 333 igen szavazattal, 5 nem szavazattal, 8 tartózkodás mellett fogadta el. (Ekkor a magyar parlamentnek 380 képviselője volt, azaz bőven meg volt a kétharmados többség). A törvény szövege a Magyar Közlöny 1989.10.23-ai számában jelent meg, onnantól joghatályos.

Kérdések

1.) Hány magyar nemzetiségű képviselő volt 1989-ben az Országházban?

2.) Hány volt a magyar a magyar nemzetiségű honatyák és honanyák közül?

3.) Most jön az 1 millió dolláros kérdés: ki volt a nemmel voksoló 5 képviselő?

Kölcsey Ferenc Himnuszának a „születésnapja” a Magyar Kultúra Napja.

Epilógus: „Kutyából nem lesz szalonna”.