A Magyar Királyi Honvédség kiképző repülőgépei

Szemelvények a Magyar Királyi Honvédség II. Világháborús fegyverzetének egyes részleteiből – 6. rész

Gallicus

REFLEKTOR

Számos olvasói megkeresés történt, mely szerint jó néhányan kíváncsiak a Don-kanyar kapcsán írott cikkemben foglaltak alaposabb áttekintésére. Íme a részletek!

Amint azt az előző részekben említettük, a trianoni békediktátumot betartottuk. Emiatt megsemmisítésre kerültek a magyar légierő repülőgépei és gyártó kapacitásuk is. Nagyon óvatosan, a nulláról kellett kezdeni az „építkezést”. Most az iskola-, gyakorló és harckiképző repülőgépekről lesz szó.

Heinkel HD-22

A WM-Heinkel HD-22 katonai gyakorló repülőgépet „Posta-Heinkel” címen a Weiss Manfréd Repülőgép- és Motorgyárban készítették. Volt belőlük iskolagép, megfigyelő- és bombacélzó, valamint vadászgép típus is.

A REGJÜ – Fokker C.V.D/K, III. fokú kiképző repülőgép szintén a Weiss Manfréd gyárban készült, sorozatban. A javításukat a Székesfehérvár-Sóstó Központi Repülőgépjavító (REGJÜ) végezte. Ezeket a kétkormányos repülőgépeket III. fokú pilótaképző gépekként használták a Repülőgép Vezető Iskola (REGVI) egységeinél.

Varga László a Káplár iskola-futárrepülőgép I.301 típust a Műegyetem Aerotechnikai Intézet munkatársai (Lettner Ferenc, Rácz Elelmér és Szabó Imre gépészmérnökök) közreműködésével pályázati kiírásra tervezte. Gyártók: Székesfehérvár-Sóstó, Aerotechnikai Intézet és az Aero-Ever esztergomi gyára. A Repülő Kísérleti Intézetben (RKI) és a Repülő Kísérleti Műhelyben (RKM) futárszolgálatot látott el.

A Gotha Go – 142 szállító-vitorlázó kiképző gépből 15 db. volt a a Magyar Királyi Honvéd Légierőnél 1945-ben. Szállítható hasznos tömeg 2492 kg-ot tett ki.

Bücker Bü 131

A Bücker Bü 131/D – 2 és G – 2 iskola- és futárrepülőgép egy jól bevált típus volt. Gyártásában az Uhry Testvérek Karoszéria- és Járműgyár zuglói és mátyásföldi üzemei, valamint a MÁVAG vett részt.

Levente I és II.

A Fábián András: Levente – I. iskola-repülőgép szintén a pályázatra készült. Gyártó: Magyar Waggon- és Gépgyár (prototípus). Az 1941. évi BNV-n kiállították. Az Uhry-Testvérek Karoszéria és Járműgyár vállalta el a továbbfejlesztett gép gyártását Levente – II. néven.

Fábián András: Levente – II. iskola- és futárrepülőgép gyártásában a mátyásföldi Repülőgépgyár Rt. is részt vett. A gépből való jó kilátás kedveltté tette ezt a típust a pilóták körében. Ócsán az RKI légideszant kísérleti részlegénél, továbbá Pápán a katonai szállító vitorlázók kiképzésénél vontatógépnek is használták. A megmaradt példányait 1952-ig használták. Egyetlen fennmaradt példánya a Közlekedési Múzeumba került.

Focke-Wulf Fw 58

Focke-Wulf Fw 58 K–7 és K–8 gyakorlóbombázó licencének megvásárlása után a típust a Magyar Waggon- és Gépgyár Győrben sorozatban gyártotta. Fegyverzete, felszerelése: 2 db. 8 mm űrméretű GEM-géppuska, Nistri vagy Zeiss fotófelszerelés, R – 12 rádió és 150 kg. bomba volt.

Rubik Ernő repülőgépei

A következőkben idősebb Rubik Ernő (Pöstyén, 1910. november 27. – Budapest, 1997. február 13.) magyar gépészmérnök, pilóta, feltaláló, repülőmérnök, a legismertebb magyar repülőgép-tervező repülőgépeit mutatjuk be. Ő ifjabb Rubik Ernőnek, a bűvös kocka feltalálójának az apja volt.

A Rubik Tücsök siklórepülőgépből összesen 5 db. készült. 1940-1944 között volt szolgálatban.

A Rubik Vöcsök (R-07b) vitorlázó-kiképző gépből ugyancsak 5 példány készült el. Szolgálati ideje: 1940.

A Rubik Kevély (R-12) vitorlázó-kiképző gép tömege két és félszer akkora volt, mint a Vöcsöké. Szintén 5 gép készült belőle. Szolgálati ideje 1943 volt.

A Rubik Pilis (R-08c) vitorlázó-kiképző gépből szintén 5 db-ot gyártottak. Szolgálati idő: 1944.

A Rubik Cimbora deszant vitorlázó-kiképző gépből 10 példány készült. Szolgálati ideje: 1941-1944 években volt.

Epilógus: Vae victis!

A borítóképen: a Mátyásföldi repülőtér
Előtérben Heinkel HD-22 típusú repülőgép, a hangárban Udet U 12a és b típusú iskola repülőgépek láthatók.
Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Archívum / Negatívtár / özv Szintai Józsefné gyűjteménye