Reflexió Tordai Bencének az ittlakunk.hu-n megjelent interjújára – 3. rész
Mai témánk: ismerjük meg jobban a képviselőjelölt személyiségét! Vajon miért támogatta a szegény gyermekek számára készült karácsonyi szánkó felgyújtását Tordai Bence? Honnan ered az a hihetetlen agresszivitás, ami belőle árad? Erre keresi a választ állandó szerzőnk, Gallicus legújabb cikkében.
1. kérdés: Árulja el, melyik az a három könyv, amit olvasott, film, amit megnézett?
Válaszában Tordai nevesíti (többek között)
- Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint,
- Spiró György: Egyéni javaslat és
- Wéber Anikó: Az osztály vesztese című munkákat.
Azért, hogy az olvasó számára is érthető legyen, miért is ezek a képviselőjelölt által preferált művek, és képet alkothassunk ezen írók világlátásáról Péterfy Gergelyt röviden mutassa be a vele, róla készült videó. Ebből megtudjuk, hogy az író szerint a környezetében, a mindennapi életben kizárólag az agresszió létezik.
Spiró György szemüvegén keresztül a világból csak kizárólag a korrupció látszik.
Wéber Anikó könyve az iskolai osztályon belüli erőszakról szól. Szóval mindhárman az agresszió, a korrupció (ami szintén az agresszió egyik speciális megnyilvánulási formája) és az erőszak „apostolai”, ezen munkáik tükrében. Az emberi szeretet, segítőkészség, jó cselekedet kívül esik a „látókörükön”.
Erről a megközelítésről Platón zseniális barlang hasonlata jut óhatatlanul az ember eszébe. E szerint ülünk egy sötét barlangban arccal a barlang fala felé fordulva, és a hátunk mögött lobogó tűz a barlang falára vetíti az árnyékunkat. Mi ezt látva, azt gondoljuk az árnykép a szín tiszta valóság, pedig ez csak annak a látszata.
Tordai Bence olvasmányaiból hiányzik a keresztényi szeretet
Gondoljunk most egy pillanatra a világ legüldözöttebb vallására, a szeretet vallására, azaz a kereszténységre. A magyar kormány a Hungary Helps programon keresztül erején felül nyúlt segítséget az üldözötteknek.
De természetesen az Ukrajnából menekülni kényszerülő minden ember számára nyitva áll hazánk és a szívünk is egyaránt. Egy emberként fogott össze az ország. (No azért itt is érvényes, hogy a kivétel erősíti a szabályt. Mert azok az ál-civil szervezetek, melyek buzgón segítették a börtönbizniszes kártérítési pereket, most nem igazán jeleskednek a határon, vagy bárhol másutt. Hol tüsténkedik most a TASZ, a Helsinki Bizottság, és az egyéb klónjai?) Ettől még persze a tény az tény marad, népességarányosan Magyarország határát lépte át a legtöbb menekült, akiknek az ellátását az EU megfigyelő is példásnak nevezte.
Tordai Bence lelkivilága
De térjünk csak vissza Tordai Bencére. Vajon miért is ezeket a műveket nevezte meg? A válasz egyszerű. Mert a saját lelkében élő agressziót vetíti ki a külvilágra. Erről tanúskodik az a botránypolitizálás is, amit az elmúlt ciklusban művelt!
Majd a külvilágban megkeresi azokat, akik hasonló módon gondolkodnak a világ folyásáról, mint ő. Így szerezve önigazolást, hiszen „similis similie gaudet” (azaz a hasonló a hasonlónak örül). És ezt a torz képet véli ő a valóságnak, ugyanúgy, mint ahogy a barlangban ülő személy is a saját árnyékát tartja önnön magának.
Mozi helyet a képviselő inkább TV sorozatokat néz. Ezek közül kiemeli a Borgent, ami az értékalapú politika lehetőségeit vizsgálja. Megítélésem szerint a gyerekekkel való minőségi együttlétet inkább az olyan filmek megnézése jelenthetné az egész családnak, mint amilyenek Homoki-Nagy István filmjei voltak (Pl.: Gyöngyvirágtól lombhullásig, Cimbora és társai, Kati és a vadmacska stb.), vagy ha sorozatban akarunk gondolkozni, akkor David Attenborough inkább kívánkozna ide.
2. kérdés: Naponta mennyi időt tölt a mobiltelefonja „társaságában”? (Mennyi volt a képernyőideje a múlt héten?)
A telefont, mint „munkaeszközt” Tordai Bence átlagosan naponta 3 órán keresztül nyomkodja, és ezen felül még telefonálásra is fordít időt ezzel az eszközzel. Ezek szerint nagyon rabszolgamunka az országgyűlési képviselőség. A választókra már alig jut idő! Lehet, hogy a túl sok munka okozza az agresszióra való hajlamát?
3. kérdés: Hova tervezi a következő nyaralását?
Ami a nyarat illeti, Tordai Bence szerint „jó lenne idén eljutni magas hegyek közé vagy hűvös, északi tájakra”. Ami a magas hegyeket illeti, azokat elvette tőlünk Trianon, és a hűvös észak is kívül esik az országhatárainkon. Ezen célok egyike sem tűnik olcsó mulatságnak egy hat tagú családnak, akik ráadásul rettenetesen el vannak adósodva. És ugyanakkor oly sok szépség található hazánkban, hogy azok nem érdemlik meg azt, hogy a gyerekei ne ismerjék meg azokat? A magas hegyek közé való visszavonulás mindenesetre az agresszivitást, szorongást, frusztrációt átmenetileg csökkenteni tudja.
Zárszó
Tordai Bence a következőképpen fogalmazott a 2018. decemberi kormányellenes tüntetéssorozat apropóján:
Amíg komoly és tudatos atrocitás nem történik, nem fogok elhatárolódni a tömegnek attól a részétől sem, amelyik felgyújt egy szánkót. Egy lángoló szánkó a legkevesebb azután, amit az elmúlt nyolc évben kaptunk.
Tordai Bence
Tordai Bencét láthatólag nem zavarta az sem, hogy ezen a tüntetésen az Ország karácsonyfáját fosztogatták, illetve a szegény, rászoruló gyerekeknek szánt szánkókat próbálták meg felgyújtani. Számára, a családos ember számára ennyit jelent a karácsony szeretetről szóló üzenete.
