Az antik görög és római demokrácia
A görög eredetű demokrácia szó a demos (emberek, nép) és a kratein (uralom) szavakból jött létre. Olyan politikai rendszer, melyben a hatalmat a nép gyakorolja. Az antik demokrácia bölcsői Athén városállama, és a köztársasági Róma. Mindkét esetben a népuralom korlátozott mértékben érvényesült. Athén esetében a cserépszavazáson való részvétel jogát vagyoni helyzethez kötötték. Köre az emberek 10 %-ára terjedt ki. Róma vonatkozásában szavazati joga csak a teljes jogú római polgároknak volt, mindenki mást ebből a körből kizártak. Ez a réteg a lakosság töredéke volt. A hatalmat békeidőben a szenátus gyakorolta, háború idején viszont (amikor nem volt idő vitatkozni, hanem gyors, azonnali döntéseket kellett hozni) egyszemélyi felelőst választottak. Neki viszont amint béke lett, vissza kellett adnia a hatalmat a szenátus kezébe.
Az antik világ két legnagyobb gondolkodójának Platónnak, és Arisztotelésznek a demokráciák akkor ismert formáiról az volt a véleménye, hogy ez a legrosszabb az összes államforma közül.
Újkori demokráciák
Az újkori demokráciákban a nép a hatalmat a választásokon leadott szavazatai nyomán a megválasztott képviselői útján gyakorolja. A választás a politikai vezetők kiválasztásának, elszámoltatásának és leváltásának eszköze. Ezen mechanizmus lebonyolításának szabályozása, a szavazatok parlamenti mandátummá konvertálására vonatkozó szabályok együttese pedig a választási rendszert alkotják. Ennek révén nyilvánít véleményt az állampolgár időről időre a politikai vezetőkről. Így a választási rendszer összeköti a politikai intézményeket a választói preferenciákkal. Az egymástól merőben eltérő választási rendszerek mögött más és más politikai érdekek húzódnak meg. Így a szabályok politikailag sohasem semlegesek, hanem az egyik jelöltnek, pártnak kedveznek, a másiknak viszont nem. Emiatt az egymástól eltérő választási rendszerek ugyanolyan választói preferenciák mellett különböző parlamenti mandátumarányokat hozhatnak létre.
Manapság két alaptípusa van a választási rendszereknek: a többségi és az arányos. Az előbbit egyéni választókerületekben tartják, a voksolók közvetlenül a jelöltre szavaznak. Az utóbbi esetében viszont a többmandátumos választókerületekben induló jelöltekre, vagy területi, országos pártlistákra szavazhatnak a szavazásra jogosult állampolgárok. A magyar választási rendszer az arányosak közé tartozik.
Tordai Bence véleménye a magyar választási rendszerről
A Pirkadat 2022.02.01-én 7 óra 57 perckor sugárzott adásában Tordai Bence az interjú kapcsán 12:20-kor a következőket mondta:
Ezt a pártot FIDESZ-nek hívják, a szavazók kisebbsége szavazott rájuk, egyszer sem kerültek a szavazók között többségre. Ehhez képest a választási rendszert annyira magukra szabták, hogy így is 2/3-os mandátumos többséget tudtak szerezni.
A magyar választási rendszer kétszavazatos töredékszavazatot-visszaszámláló vegyes rendszer, vagyis a képviselők egy részét egyéni ágon választják (helyi egymandátumos választókerületekben), másik részüket pedig kompenzációs listáról a pártlistás szavazatok és az egyéni ágról átvitt töredékszavazatok alapján. A magyar országgyűlésbe 106 egyéni és 93 pártlistás képviselő kerül be. A töredékszavazatok közé nem csak az egyéni körzetben a vesztesre leadott voksok, hanem a győztesre leadott azon szavazatok is beszámításra kerülnek, amik a vesztesét plusz eggyel meghaladó győztes szavazatok feletti számú győztes szavazatok is.
Példa a töredékszavazatok számítására
Hogy ez az elsőre kicsit komplikáltnak tűnő dolog érthetőbb legyen, vegyünk egy példát. Az egyéni ágon a választókörzetben leadott szavazatok száma legyen 100. Tegyük fel, hogy ebből „A” jelölt megszerez 40-et és veszít, mert a „B” induló viszont 60-at kap, Így az „A” jelöltre leadott 40 szavazatban megtestesülő választói akarat elveszne, ha ezek „töredékszavazatokként” nem kerülnének beszámításra. A győztes „B” jelöltnek viszont ahhoz, hogy „A”-t legyőzze elegendő lenne a győzelméhez „A”+1 főnyi szavazat, azaz 41 voks is. Annak érdekében, hogy ez 41 fő feletti választói akarat is kifejeződjön, ezért a győztes fél javára is jóváírják az ő nyeréshez már nem szükséges további „töredékszavazatait”, azaz 100-(40+41)=19-et. Így mindkét fél „töredékszavazatai” hasznosulnak, a vesztes „A” jelölt pártja kap 40, a győztes „B” jelölt pártja pedig 19 „töredékszavazatot”, melyeket a pártlisták erőarányainak számításakor vesznek figyelembe.
A választáson nem mindenki, és nem mindenkor vehet részt. Az állampolgárok közül szavazati joggal a 18 év felettiek rendelkeznek, ha bíróság őket nem tiltotta el a közügyek gyakorlásától. Számos érdekes eltérés is létezik. Pl: Németországban a szellemi fogyatékosok is voksolhatnak.
DK: kék, MSZP-Párbeszéd: piros, LMP: zöld, Együtt: sárga, Fidesz: narancs, Jobbik: fekete, Kisebbségek: sötétkék és szürke
A választói akarat torzítása
Nézzük most meg egy kicsit közelebbről, hogy milyen módokon lehet torzítani az összlakosság választói akaratát.
Franciaországban például Charles de Gaulle sokkal népszerűbb volt a vidéki lakosság körében, mint a nagyvárosok esetében. Ezért a tábornok köztársasági elnökként való regnálása idején úgy alakították ki a választási körzeteket, hogy a vidéki körzeteket lényegesebb kisebb lélekszámúakra méretezték, mint a városiakat, és bármelyik választási körzet egy-egy parlamenti helyet jelentett, ezért a vidék akarata tudott dominálni a város felett.
Szlovákiában azért, hogy a helyenként még tömbben élő magyar lakosság akarata ne tudjon ott érvényesülni, úgy állapították meg a választási körzeteket, hogy a területüket vékony csíkokra szabdalták, majd ide, az ezekhez még jóval hosszabb szlovák többségű csíkokat csatlakoztatták, és ebből alakítottak ki egy-egy választási körzetet. Ilyen módon természetesen garantálható volt, hogy a magyarság csak kisebbségben lehetett.
Romániában Nicolae Ceaușescu ezt a problémát az egyrészt a magyarlakta területekre történő jelentős lélekszámú román betelepítésekkel, másrészt a falurombolásokkal kívánta megoldani úgy, hogy a vidéki magyarságot a románok lakta területek városi házgyári lakásaiba kívánta kényszeríteni.
Tekintsük át most az angol választási rendszert. Itt a többségi az elfogadott szisztéma. Vagyis annyi választókerület van, ahány hely van a parlamentben. A választókerületben a legtöbb szavazatot elérő jelölt a nyertes, a többinek nem jut semmi, azaz a győztes mindent visz. Ha a FIDESZ az első alkalommal elért 2/3-os többsége alapján ezt a választási rendszert fogadtatta volna el, (amire minden alkotmányos lehetősége meg is lett volna), akkor a következő választáson már 4/5-ös többsége lett volna és azóta is az lenne.
Végezetül álljon itt Jókai Anna gondolata:
Van aminek a minimuma is fölösleg (gyűlölet)
Jókai Anna
van, aminek a maximuma sem fölösleg (szeretet)
van, aminek csak a többlete fölösleges (pénz)
van, amikor a szó mennyisége fölösleges
van, amikor a szót a minősége teszi fölöslegessé
s van, amikor már maga a szó válik fölöslegessé.
