Szemelvények a Magyar Királyi Honvédség II. Világháborús fegyverzetének egyes részleteiből – 7. rész
REFLEKTOR
Számos olvasói megkeresés történt, mely szerint jó néhányan kíváncsiak a Don-kanyar kapcsán írott cikkemben foglaltak alaposabb áttekintésére. Íme a részletek!
Amint azt az előző részekben említettük, a trianoni békediktátumot betartottuk. Emiatt megsemmisítésre kerültek a magyar légierő repülőgépei és gyártó kapacitásuk is. Nagyon óvatosan, a nulláról kellett kezdeni az „építkezést”. Most a kísérleti repülőgépekről lesz szó, melyekről természetesen sokkal kevesebb fotó vagy videófelvétel maradt fenn, mint a korábbiakban bemutatottakról.
AVIS kísérleti vadászrepülőgép
Az AVIS kísérleti vadászrepülőgép fedőneve betűszó, mely Anderlik Elődre és Varga Lászlóra, a tervezőkre utal (Anderlik – Varga I Sportgép). Ők a Magyar Királyi Honvéd Légierő mérnökei voltak. Mivel a trianoni békediktátum értelmében ez Magyarországon hivatalosan nem létezhetett, ezért a szervezet Légügyi Hivatal (LÜH) néven működött. Az AVIS fedőnév a későbbiekben a típusnév is lett egyben. Gyártása a Székesfehérvári Központi Repülőgép-javító üzemeiben történt. A kísérletek eredményeképpen többször áttervezték, Így született meg az AVIS I után a II, a III, majd a IV is.
Káplár iskolagép
A Káplár iskolagépet a LÜH pályázatára készítették a Műegyetem Aerotechnikai Intézetében. Bár sorozatban nem gyártották, de az elkészült 5 példány számos új szerkezeti megoldás kísérletét szolgálta.
X/H és X/G kísérleti rombolórepülőgép
Az X/H és X/G kísérleti (Varga László-féle) rombolórepülőgép-fejlesztés a Káplár eredményeiből nőtt ki. Az X/H harci gép tervezése és építése mindmáig a magyar repülőgépipar legnagyobb, legigényesebb önálló vállalkozása. Motorjának a Jendrassik György készülő 1000 lóerős Cs. 1. típusú légcsavaros gázturbináját szánták. (A nemzetközi viszonylatban is kiemelkedőnek, elsőnek számító, különleges bolygóművel, körgyűrűs égéstérrel bíró szerkezet ma is jelentős műszaki emlékünknek számít a Műszaki Múzeumban. Ez a gép volt ugyanakkor az első teljesen fémhéjszerkezetű magyar repülőgép. Hatótávolsága 3000 km., repülési magassága 10000 m. A továbbfejlesztett X/G tervezésénél figyelembe vették a fegyverzetet is. A két szárnytőbe a pilóta által kezelt 2×2 db nehéz-géppuska került. A megfigyelő részére a törzsorrba megfigyelő-padlót és bombacélzó készüléket helyeztek el. A harmadik ülésben a repülési iránynak háttal ülő lövész feladata volt a két távvezérlésű törzsgéppuska és a külön elforgatható lövészgéppuska kezelése. A felszereléshez tartozott még rádió adó-vevő, fényképezőgép, és 300 kg bomba is.
Z/G kísérleti gyakorló zuhanóbombázó
A Z/G kísérleti gyakorló zuhanóbombázó tervezésénél és kivitelezésénél is számos új műszaki megoldás valósult meg. Maximális sebessége 300km/h, hatótávolsága 500 km, repülési magassága 8000 m. volt.
Me/G kísérleti gyakorló vadászrepülőgép
Az Me/G kísérleti gyakorló vadászrepülőgép a le-, és felszállás gyakorlására készült azon pilóták számára, akiknek a kisebb gépek után Bf – 109, vagy még nagyobb gépekkel problémáik voltak. Szerelését a Ferihegyi műhelyben végezték. Maximális sebessége 350 km/h, hatótávolsága 700 km, repülési magassága 9200 m volt.
V/G kísérleti gyakorló repülőgép
A V/G kísérleti gyakorló repülőgép egymás melletti ülésekkel készített típus a Repülő Kísérleti Műhelyben készült az igényesebb szerkezete miatt. Sorozatgyártása a Repülőgépgyártó Rt. mátyásföldi telepét jelölték ki. Mind formai kiképzésében, mind szerkezetében ez a repülőgép a legkorszerűbb gyakorlógéptípusokkal is felvette a versenyt.
X/U kísérleti szállító repülőgép
Az X/U kísérleti szállító repülőgép bábáskodásában a Műegyetem Aerotechnikai Intézetéből alakult Repülő Műszaki Intézet (RMI) vett részt. Varga László és tervezőgárdája az X/H típusnál szerzett tapasztalatokat felhasználva egy korszerű, négymotoros, fémhéjszerkezetű szállítógépet kívánt megvalósítani. A 480 lóerős Argus As – 411 motor gyártására a győri Waggongyár volt képes. Maximális sebesség 320 km/h, hatótávolság 1500 km, repülési magasság 7000 m.
RMI – 6 Szúnyog kísérleti kisrepülőgép
Az RMI – 6 Szúnyog kísérleti kisrepülőgép érdekessége volt többek között az, hogy a pilóta majdnem teljesen fekvő helyzetben repült, és a kormányzást már akkor körkormánnyal oldották ugyanúgy, mint ahogy ez napjainkban is történik. Maximális sebessége 250 km/h, hatótávolsága 300 km, repülési magassága 3000 m volt.
X/V kísérleti vadászrepülőgép
A Marton Dezső és Marton Vilmos X/V kísérleti vadászrepülőgépnél a szárnybekötési pontokban helyezték el a nagy űrméretű (30 mm-es) gépágyúkat, amikkel az erős fegyverzetű bombázókat távolabbról is eredményesen meg lehetett támadni. Fegyverzetéhez tartozott még 2 db 8 mm űrméretű géppuska is. A gép kis méretei lehetővé tették a fordulékonyságukat is. Maximális sebesség 580 km/h, hatótávolság 1000 km, repülési magasság 11500 m volt. (Viszonyításként ide kívánkozik, hogy az 1947-től 1991-ig tartó hidegháború során 1960. 05. 01.-én a Szovjetunió lelőtte a Francis Gary Powers amerikai pilóta által 10000 m magasságban vezetett Lockheed U – 2 típusú kémrepülőgépet Jekatyerinburg közelében, melynek feladata az interkontinentális ballisztikus rakétasilók fényképezése volt. Ezt most az évszám és a repülési magasság miatt citáltam ide. Szóval a magyar X/V vadászgép több mint 15 évvel már korábban az amerikai repülőgépet 1500 méterrel túlszárnyaló magasságot is tudott!)
Rubik R – 14 Pinty
A Rubik R – 14 Pinty gyakorló repülőgépet az üzemanyaghiány szülte. A cél az volt, hogy a nagyobb gépekre kerülő pilóták üzemanyag-takarékos módon tudjanak gyakorolni. Esztergomban készült. Maximális sebesség 150 km/h, hatótávolság 700 km, repülési magasság 5200 m volt.
WM – 23 Ezüstnyíl
A WM – 23 Ezüstnyíl együléses kísérleti vadászrepülőgépet a Weiss Manfréd tervezési osztályán az 1030 lóerős WM – 14 B motorhoz álmodták meg. Prototípusát a Repülő Kísérleti Intézetnek adták át. Itt a gépet két db. 12.7 mm űrméretű Gebauer géppuskával és két db. 8 mm űrméretű szárnygéppuskával és 20 kg repeszbombával szerelték fel. Maximális sebessége 530 km/h, hatótávolsága 900 km, repülési magassága 9800 m volt.
Jancsó-Szegedi ÉM – 27
A Jancsó-Szegedi ÉM – 27 kísérleti gyakorló repülőgép a hazai kisüzemi gyártástechnológiai kapacitást tudta kihasználni. Maximális sebesség 280 km/h, hatótávolság 700 km, repülési magasság 7000 m volt. Auguszt Lajos berepülő pilóta igen jó véleménnyel volt róla, szerinte kiváló repülőtulajdonságokat mutatott a gép.
MOKÁNY kísérleti gyakorló vadászrepülőgép
A MOKÁNY kísérleti gyakorló vadászrepülőgép pályafutása a Repülőgépgyár Rt.-ben („leánykori neve”: Uhry repülőgépgyár) kezdődött. Az egymás mögötti kétüléses gép tervezését és építését még a gyáron belül is titkolták. Paraméterei: maximális sebesség 380 km/h, hatótávolság 1000 km, repülési magasság 8000 m. 13.)
Rubik R – 21
A Rubik R – 21 vitorlázó szállító repülőgép feladata az éjszakai hadműveletek, a meglepetésszerű deszantakciók, továbbá a körülzárt csapattestek ellátási feladatainak megoldása volt. Tervpályázatot írtak ki a tervezésre és a gyártásra. A Repülő Műszaki Intézet RMI – 4, az esztergomi Aero-Ever R – 21 típusjellel kezdte meg a kéttörzsű, középső szállítókonténer-egységgel rendelkező gép kimunkálását. Pápán indult meg az ilyen vitorlázó repülőgépes alakulat szervezése, a pilóták kiképzése.
Vertikálisan felszállni tudó repülőgép
A kísérleti gépek közül jó párnak mind a tervezése, mind a gyártása is titkosítva volt. Ezek közé tartozott az is, mely 5m kifutópálya esetén már képes volt felszállni. Ezt úgy érték el, hogy a szárnyakra helyezték el a légcsavaros motorokat, a szárnyakat pedig mind függőleges, mind vízszintes helyzetbe is tudták hozni. Felszálláskor a szárnyak függőlegesen voltak, a légcsavarok emelték a gépet, amikor pedig vízszintesre állították őket, akkor a földdel párhuzamosan tudtak repülni. Ebből a típusból összesen kettő darab készült, egy vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó, egy pedig vitéz Jány Gusztáv a 2. Magyar Hadsereg parancsnoka számára. Gyártó: Repülő Kísérleti Intézet (RKI), Csepelen. Parancsnok: Dóczy Lóránd hmtk. százados. Sajnos egyik példány sem maradt meg az utókor számára, még tervrajzi szinten sem. Létezésükről csak a korabeli hitelt érdemlő szem-, és fültanuk beszámolóiból tudunk.
Epilógus: Vae victis!
Borítókép: Az RMI–1 (RMI – Repülő Műszaki Intézet), más jelzéssel X/H magyar romboló (csatarepülőgép) és felderítő repülőgép rajza
