ETIKA ÉS/VAGY ERKÖLCS Amikor a „társadalom és erkölcs”, illetve „társadalom és etika” címeken értekezünk, valamint azon belül az egyes és együttes lehetséges területeket végiggondoljuk, akkor markánsan e két-két gondolatkörnek, fogalompárnak definiálási és eszmetörténeti tisztázási igénye merül fel bennünk. E fogalmak tartalmukat tekintve, egyrészről tagadhatatlanul a társadalom viszonyrendszerében értelmezendők, másrészről viszont magához, az individuumhoz szorosan tartozó […]
Hidegkúti Nyári Szabadegyetem – 1. rész
ERKÖLCS VAGY ETIKA? – MI IS AZ AZ ETIKA? Ha egy művészeti alkotáshoz – legyen az zenei, vagy képző/vizuális művészeti vagy irodalmi – valamilyen formában közelebb szándékozunk kerülni, akkor igen bölcsen tesszük, ha előzőleg nem csak a műről, az alkotóművészről, az alkotás interpretációjáról, valamint a művel kapcsolatos egyéb körülményekről tájékozódunk, hanem arról is, hogy minderről […]
A felnőttkor kezdete – a kialakult személyiség
A gyerekkori és ifjúkori évek és hatások „acélossá” tették Klebelsberg Kunót a felnőttkorra, Klebelsbergné memoárjában ((Az idézetek Dr. Máriaföldy Márton (szerk.)): Életutunk. Gróf Klebelsberg Kunóné visszaemlékezései. Szeged, KDNP Szeged városi szervezete. Felelős kiadó: Dr. Ladányi Jánosné, 1992.) meleg szeretettel járja körbe az együtt töltött éveket, férje természetét, ahogy megfogalmazásában írja; „Lénye, modora egyenletesen derűs volt, […]
Objektív valóságot elferdítő illúziók helyett a reménység misztériuma
Az eszkatologikus ünneplés – melyben az Úr halálát hirdetjük és hittel valljuk az Ő föltámadását, várva eljövetelét – az eljövendő dicsőség záloga, melyben a mi testünk is meg fog dicsőülni. Üdvösségünk emlékezetét ünnepelve erősödik bennünk a test föltámadásának reménye és a lehetőség reménye, hogy szemtől szembe újra találkozhatunk azokkal, akik előttünk jártak a hit jelével. […]
András a szolgalegény és az ifjú Klebelsberg gróf – II. kötet – Történeti előzmények: a szabadságharcos író, Boross Mihály és az ifjú Klebelsberg gróf
Boross Mihály (1815–1899) 1843-ban Székesfehérvárott telepedett le. 1848. március 15-én Pesten részt vesz a forradalmi eseményekben, és másnap már Székesfehérvárott terjeszti a függetlenség eszméjét, röpiratokat készít, tisztséget vállal, majd letartóztatják. Kiszabadulása után szabadcsapatot szervez. A szabadságharc bukásával Komáromba menekül, ahol Klapka hadbíró századossá lépteti elő, és így azok között van, akik mentességet nyernek a megtorlástól. […]
Mit tanulhatott az ifjú Klebelsberg gróf az András a szolgalegény 1. fejezetének olvasásakor?
A regény első kötete a szereplők jellemeinek ábrázolása, ezen alapok lerakása. Az olvasó tanúja lesz a főszereplő, András jellemfejlődésének, mely a teljes „negatívumból” épül fel. Andrást, a szolgalegényt az első fejezetben lusta, tehetetlen, sodródó, hasznavehetetlen embernek látjuk, aki a részegeskedés, könnyelműség mellett a munkát igencsak kényszerből végzi nap, mint nap. Gazdája, János szelíd természetű, igen […]
Forintosítható-e ez emberi élet?
A közösségi média cikkeinkkel kapcsolatos visszajelzéseivel érdemes minden esetben foglalkozni, sokszor ugyanis olyan gondolatok merülnek fel, melyek további párbeszédre sarkallnak bennünket. Ilyen volt a lélegeztetőgép-beszerzések kapcsán az is, hogy vajon van-e valamilyen pénzben mérhető értéke az emberi életnek, avagy szabad-e az emberi életet forintosítani? Az egyik hozzászólás ugyanis kivonatos formában úgy szólt, hogy mivel a […]
András a szolgalegény és az ifjú Klebelsberg gróf – II. kötet – Bevezető
Vajon tudja-e minden szülő, pedagógus, hogy mekkora a felelőssége, amikor a gyermeket valamire oktatja, neveli, avagy valamiben példát mutat számára? Felelőssége teljes tudatában van ilyenkor, hogy milyen könyvet is ad az ifjú kezébe, avagy mit enged meg, mit ajánl személyiségfejlődésének e korai, ugyanakkor döntő életszakaszában? Jóval vagy rosszal találkozik-e meghatározott időszakban az amúgy is érzékeny […]
G. Fodor Gábor és Gerő András a Kaktuszban
G. Fodor Gábor és Gerő András a Kaktusz című műsorban a jobboldal és a baloldal identitásáról beszélgetett. Arról is szó esett többek között, hogy milyen eredetileg baloldalinak mondott értékeket emelt be a jobboldali kormány politikai cselekvései közé. (Lásd: hatósági árszabályozás) Erre viszont a baloldal nem azt mondja, hogy „ez nekünk nem elég”, hanem egyfajta rosszul […]
Önismeret és spiritualitás
Asztalos Dániel – Koinónia Családterápiás Műhely A cikk szerzője a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola óraadó oktatója Mire jó az önismeret? Az önismereti munkának leegyszerűsítve az a célja, hogy feltárjuk személyiségünk ismeretlen területeit, amelyek gátolják belső szabadságunkat, és segítenek felszabadítani arra, hogy minél inkább „igazibb önmagunkká” váljunk, kiszabaduljunk az önmagunk körüli forgásból és másokért élő, értelmet megvalósító […]