A MŰVÉSZETI ALKOTÁS, MINT KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ETIKAI ELEMZÉS – A HIT ÉS A MÍTOSZ Minden céltudatos és etikus cselekedet kiinduló alapja, mozgató rugója és feltétele az erős hit megléte, hogy a nehézségekkel teli úton haladva a kitűzött cél elérhetővé váljon. Másképpen fogalmazva; erős hit és erényesség nélkül nincsen sikeres élet, mert – minden rövid távú […]
Hidegkúti Nyári Szabadegyetem – 7. rész
A MŰVÉSZETI ALKOTÁS, MINT KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ETIKAI ELEMZÉS – A NÉGY SARKALATOS ERÉNY IV. Mértékletesség „A tartás elsődleges értelme a kedély nyugalma,” [1]Josef Pieper 1996. A négy sarkalatos erény. Budapest, Vigilia. 144. – mondja Aquinói Tamás. Már az elején rögtön le kell szögezni, hogy ez a nyugalom nem azonos a szubjektív megnyugvással, de még a […]
Hidegkúti Nyári Szabadegyetem – 6. rész
A MŰVÉSZETI ALKOTÁS, MINT KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ETIKAI ELEMZÉS – A NÉGY SARKALATOS ERÉNY III. Bátorság A bátorság alapvető „feltétele” a sebezhetőség. Ebből következik, hogy csak az lehet bátor, aki előrelátóan gondol a jövőre, a tettek következményeire, a fájdalomra, s ennek ellenére a félelmet –gyávaságot is legyőzve elfogadja a sebet. Sebnek nevezzük, ha lelkünket, azaz önmagában […]
Hidegkúti Nyári Szabadegyetem – 5. rész
A MŰVÉSZETI ALKOTÁS, MINT KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ETIKAI ELEMZÉS – A NÉGY SARKALATOS ERÉNY II. Igazságosság Josef Pieper összegzése az igazságosságról – többek mellett – az alábbiak szerint így szól; a jogállam eszményének kialakulása óta a közéletet egyre inkább a jog határozza meg, s szinte a jogban oldódik fel (el-eltűnve) az igazságosság erénye. Mintha a jog […]
Hidegkúti Nyári Szabadegyetem – 4. rész
A MŰVÉSZETI ALKOTÁS, MINT KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ETIKAI ELEMZÉS – A NÉGY SARKALATOS ERÉNY I. A művészeti alkotások etikai elemzését a négy sarkalatos erény, illetve a hit és mítosz általános definiálása után és alapján célszerű elvégezni. Általánosságban mondhatjuk, hogy a művészeti alkotások szereplőinek, illetve cselekedeteinek, más kontextusban cselekményének mélyebb megértéséhez segít hozzá a négy sarkalatos erény […]
Hidegkúti Nyári Szabadegyetem – 3. rész
ETIKA ÉS/VAGY ERKÖLCS, – AVAGY EZ UTÓBBI; IDEOLÓGIAI, POLITOLÓGIAI, SZOCIOLÓGIAI, SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSE A továbbiakban ennek az írásnak a keretében nem lehet célunk, hogy mélységében kifejtsük a címben szereplő többi terület etimológiáját is. Csak annyiban van erre szükség, hogy érzékeltetni tudjuk az egymáshoz történő kapcsolódásukat. A szociológiától (ideológián és politikán át) – a társadalom-erkölcsig, mint „láncolathoz” […]
Hidegkúti Nyári Szabadegyetem – 2. rész
ETIKA ÉS/VAGY ERKÖLCS Amikor a „társadalom és erkölcs”, illetve „társadalom és etika” címeken értekezünk, valamint azon belül az egyes és együttes lehetséges területeket végiggondoljuk, akkor markánsan e két-két gondolatkörnek, fogalompárnak definiálási és eszmetörténeti tisztázási igénye merül fel bennünk. E fogalmak tartalmukat tekintve, egyrészről tagadhatatlanul a társadalom viszonyrendszerében értelmezendők, másrészről viszont magához, az individuumhoz szorosan tartozó […]
Hidegkúti Nyári Szabadegyetem – 1. rész
ERKÖLCS VAGY ETIKA? – MI IS AZ AZ ETIKA? Ha egy művészeti alkotáshoz – legyen az zenei, vagy képző/vizuális művészeti vagy irodalmi – valamilyen formában közelebb szándékozunk kerülni, akkor igen bölcsen tesszük, ha előzőleg nem csak a műről, az alkotóművészről, az alkotás interpretációjáról, valamint a művel kapcsolatos egyéb körülményekről tájékozódunk, hanem arról is, hogy minderről […]
A felnőttkor kezdete – a kialakult személyiség
A gyerekkori és ifjúkori évek és hatások „acélossá” tették Klebelsberg Kunót a felnőttkorra, Klebelsbergné memoárjában ((Az idézetek Dr. Máriaföldy Márton (szerk.)): Életutunk. Gróf Klebelsberg Kunóné visszaemlékezései. Szeged, KDNP Szeged városi szervezete. Felelős kiadó: Dr. Ladányi Jánosné, 1992.) meleg szeretettel járja körbe az együtt töltött éveket, férje természetét, ahogy megfogalmazásában írja; „Lénye, modora egyenletesen derűs volt, […]
Objektív valóságot elferdítő illúziók helyett a reménység misztériuma
Az eszkatologikus ünneplés – melyben az Úr halálát hirdetjük és hittel valljuk az Ő föltámadását, várva eljövetelét – az eljövendő dicsőség záloga, melyben a mi testünk is meg fog dicsőülni. Üdvösségünk emlékezetét ünnepelve erősödik bennünk a test föltámadásának reménye és a lehetőség reménye, hogy szemtől szembe újra találkozhatunk azokkal, akik előttünk jártak a hit jelével. […]