A gyerekkori és ifjúkori évek és hatások „acélossá” tették Klebelsberg Kunót a felnőttkorra, Klebelsbergné memoárjában ((Az idézetek Dr. Máriaföldy Márton (szerk.)): Életutunk. Gróf Klebelsberg Kunóné visszaemlékezései. Szeged, KDNP Szeged városi szervezete. Felelős kiadó: Dr. Ladányi Jánosné, 1992.) meleg szeretettel járja körbe az együtt töltött éveket, férje természetét, ahogy megfogalmazásában írja; „Lénye, modora egyenletesen derűs volt, […]
Objektív valóságot elferdítő illúziók helyett a reménység misztériuma
Az eszkatologikus ünneplés – melyben az Úr halálát hirdetjük és hittel valljuk az Ő föltámadását, várva eljövetelét – az eljövendő dicsőség záloga, melyben a mi testünk is meg fog dicsőülni. Üdvösségünk emlékezetét ünnepelve erősödik bennünk a test föltámadásának reménye és a lehetőség reménye, hogy szemtől szembe újra találkozhatunk azokkal, akik előttünk jártak a hit jelével. […]
András a szolgalegény és az ifjú Klebelsberg gróf – II. kötet – Történeti előzmények: a szabadságharcos író, Boross Mihály és az ifjú Klebelsberg gróf
Boross Mihály (1815–1899) 1843-ban Székesfehérvárott telepedett le. 1848. március 15-én Pesten részt vesz a forradalmi eseményekben, és másnap már Székesfehérvárott terjeszti a függetlenség eszméjét, röpiratokat készít, tisztséget vállal, majd letartóztatják. Kiszabadulása után szabadcsapatot szervez. A szabadságharc bukásával Komáromba menekül, ahol Klapka hadbíró századossá lépteti elő, és így azok között van, akik mentességet nyernek a megtorlástól. […]
Mit tanulhatott az ifjú Klebelsberg gróf az András a szolgalegény 1. fejezetének olvasásakor?
A regény első kötete a szereplők jellemeinek ábrázolása, ezen alapok lerakása. Az olvasó tanúja lesz a főszereplő, András jellemfejlődésének, mely a teljes „negatívumból” épül fel. Andrást, a szolgalegényt az első fejezetben lusta, tehetetlen, sodródó, hasznavehetetlen embernek látjuk, aki a részegeskedés, könnyelműség mellett a munkát igencsak kényszerből végzi nap, mint nap. Gazdája, János szelíd természetű, igen […]
Forintosítható-e ez emberi élet?
A közösségi média cikkeinkkel kapcsolatos visszajelzéseivel érdemes minden esetben foglalkozni, sokszor ugyanis olyan gondolatok merülnek fel, melyek további párbeszédre sarkallnak bennünket. Ilyen volt a lélegeztetőgép-beszerzések kapcsán az is, hogy vajon van-e valamilyen pénzben mérhető értéke az emberi életnek, avagy szabad-e az emberi életet forintosítani? Az egyik hozzászólás ugyanis kivonatos formában úgy szólt, hogy mivel a […]
András a szolgalegény és az ifjú Klebelsberg gróf – II. kötet – Bevezető
Vajon tudja-e minden szülő, pedagógus, hogy mekkora a felelőssége, amikor a gyermeket valamire oktatja, neveli, avagy valamiben példát mutat számára? Felelőssége teljes tudatában van ilyenkor, hogy milyen könyvet is ad az ifjú kezébe, avagy mit enged meg, mit ajánl személyiségfejlődésének e korai, ugyanakkor döntő életszakaszában? Jóval vagy rosszal találkozik-e meghatározott időszakban az amúgy is érzékeny […]
G. Fodor Gábor és Gerő András a Kaktuszban
G. Fodor Gábor és Gerő András a Kaktusz című műsorban a jobboldal és a baloldal identitásáról beszélgetett. Arról is szó esett többek között, hogy milyen eredetileg baloldalinak mondott értékeket emelt be a jobboldali kormány politikai cselekvései közé. (Lásd: hatósági árszabályozás) Erre viszont a baloldal nem azt mondja, hogy „ez nekünk nem elég”, hanem egyfajta rosszul […]
Önismeret és spiritualitás
Asztalos Dániel – Koinónia Családterápiás Műhely A cikk szerzője a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola óraadó oktatója Mire jó az önismeret? Az önismereti munkának leegyszerűsítve az a célja, hogy feltárjuk személyiségünk ismeretlen területeit, amelyek gátolják belső szabadságunkat, és segítenek felszabadítani arra, hogy minél inkább „igazibb önmagunkká” váljunk, kiszabaduljunk az önmagunk körüli forgásból és másokért élő, értelmet megvalósító […]
A méltányosságként felfogott igazságosság elméletének alapjai; Rawls: Az igazságosság elmélete II.
A mű kiinduló pontja az, hogy elhelyezze az emberi együttélésben, az emberi társadalomban az igazság és az igazságosság helyét. A társadalom tagjai és intézményei számára az igazság és az igazságosság meghatározó erény, illetve maga a társadalom akkor működik jól (jól berendezett), ha tagjainak javát szolgálja, és tagjainak az igazságosságról alkotott közös felfogása hatékonyan szabályozza működését. […]
Gondolatok az érzelmi intelligencia szükségességéről
Írásomat egy kényes kérdéssel indítom; vajon az EQ vagy az IQ a fontosabb életvezetésünk szempontjából? Az elmúlt évek szociobiológiai kutatásai több ízben hangsúlyozzák, hogy az evolúció központi szerepet juttatott az érzelmeknek az emberi pszichében. Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan. Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg Vagyis […]