Hajdanán, amikor az egyetemen a kapitalizmus politika – gazdaságtani államvizsgára készültünk, azt kellett megtanulnunk, hogy a magántulajdon – különösen annak „nagy formátumai”, mint például, monopólium, részvénytársaság, kartell, valamint a marxi elmélet terminológiájával élve maga az államkapitalizmus – azért nem jó, mert rabszolgává teszi az egyszerű, magántulajdon nélkül maradt halandót, és nem is teszi lehetővé annak […]
Személyes emlékek Csurka Istvánról
A közelmúltban nagy írásokban emlékeztek meg Csurka Istvánról, és az idén júliusban 30 éve, általa alapított MIÉP-ről. Már a szalagcímek is jelezték, hogy a politikai méltatások igencsak figyelemreméltóak lesznek, melyek szerint; „Igaza volt, igaza lett Csurkának – a MIÉP eszmeisége jótékonyan termékenyítette meg a magyar közéletet” és a „Nagy robbantás”. (Utóbbi szóösszetételt Csurka használta először.) […]
Jobb, ha nem kell megijedni…
Tudatosan „hangszereltem át” egy kicsit az ismert mondást; „jobb félni, mint megijedni”, mint ahogy azt tette hasonlóképpen Elek Nikoletta is a múlt heti Magyar Nemzetben megjelent Rusvai Miklóssal készült interjújának „A járvány nem elmúlt, hanem csak megváltozott” címénél. Nem kell különösebben bevallanom, hogy én sem értek korunk járványának „ügyéhez”. Nem olvastam el, nem vadásztam le […]
Emlékezés 1848. július 11-re
(Filmajánló) Az első magyar népképviseleti országgyűlésen, 1848. július 11-én mondta el azt a „megajánlási” beszédét, amely akkor szinte földindulás erejével hatott a képviselőkre, s amely aztán a magyar politika- és retorikatörténet alighanem legszebb, legnagyobb arányú dokumentuma lett. Ezt a gyönyörű és igaz mondatot pontosan 20. éve vetette papírra Kossuth Lajosról a Magyar Nemzetben Bíró Zoltán […]
Életművünk a családunk, avagy családunk a mi büszkeségünk…..
Gyermekeink és az ő gyermekeik a legfontosabb életművünk, egyben életünk legszebb időszakát nyújtják és nevelésük is elsősorban a mi felelősségünk. Topolánszky Ádám:A mi büszkeségünk a család Az idő múlásával ezt a büszkeséget valóban az „életművünknek” az érzése váltja fel, ahogy unokáinkra tekintünk, és valóban „…felemelő érzés (volt – szerk.), amikor kiskorú, vagy serdülő gyermekünkért siettünk […]
Lépéshátrányba kényszerültem, de úgy látom, hogy mások is…
Ahol most vagyok, ahol írom ezt a publicisztikát ott még nincs bevezetve az internet. Ez számomra pillanatnyilag komoly zavart okozott, mert ez ideig minden nap reggel és délután megküldte a Magyar Nemzet cikk válogatását, amiből „kimazsolázhattam” a Hidegkúti Hírek olvasóinak a „legjobb falatkákat” sajtó kommentjeimhez, sajtószemlézési munkámhoz. No se baj gondoltam, egy hétig megveszem minden […]
Oroszlánok és párducok alkonya
A Duna TV 2023. június 9-én pénteken este vetítette Visconti A párduc című filmjét. 2004-ben írtam a nyomtatott Hidegkúti Hírek áprilisi-májusi számában erről a filmművészeti alkotásról. A film örök érvényű üzenetei miatt a róla készült írás ma is aktuális, így most az alábbiakat online formában ajánlom elolvasásra. Jó lett volna negyven évvel korábban, úgy tizenhat […]
Áttelepülhetnek és vissza is élnek (elgondolkodtató)
Egész oldalas nagy interjút adott Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke a Magyar Nemzetnek „Meg kell védeni a gyermekeket – A magyar tartalomszolgáltatók áttelepülhetnek más EU-tagállamba, és ezzel vissza is élnek” címmel. Az egyre terebélyesedő pedofil botrányok hírei megszólaltatásra késztették a média hatóságot is, hiszen a közélet elvárja, hogy ez a szféra […]
12 éve született meg Magyarország Alaptörvénye
2011. április 25-én fogadták el Magyarország Alaptörvényét az Országgyűlés képviselői. Az alkotmányozási munka pontosan az új Országgyűlés megalakulása után egy év múlva fejeződött be, miután április 11-én az addig benyújtott módosító indítványok sorsáról döntöttek. A Magyar Nemzet következő napi számában többek között erről így számolt be; A módosítások egy részét a nemzeti konzultáció alapozta meg, […]
Életképek és korrajz II. – a Hadik
Azt írtuk korábban, – az „Életképek és korrajz” – a Hadik” c. műelemzés első részében, hogy „a történelmi analógiák ábrázolása, utalása mellett azonban a film legnagyobb értéke a párhuzamosan játszódó epizódszerű háborús életképek bemutatása. Az alkotás a mindenkori háborúk ideje alatti mindennapi élet jellemző helyzeteit és alakjait, lírai és epikai elemekkel is vegyítve, visszatérő jelleggel […]